Szeptemberben dőlhet el Budapest sorsa – veszélybe kerülhetnek a bérek is

Kiss Ambrus szerint szeptember második feléig megállapodásra kell jutnia a kormánynak és a fővárosnak, különben komoly likviditási problémával nézhet szembe Budapest. A főváros számlája már mínusz 64 milliárd forinton áll, miközben szeptember végén több mint százmilliárd forintnyi hitelt kellene visszafizetni.

Borítókép: A városvezető (jobbra) és helyettese (Fotó: Havran Zoltán)

A júliusi helyzetben ugyanakkor még azt hangsúlyozta Kiss Ambrus, hogy közvetlen működési veszély nincs, a bérek kifizetése biztosított, a pénzügyi mozgástér azonban jelentősen szűkült. A főváros számlája akkor már mintegy 60 milliárd forintos mínuszt mutatott, amelyet folyószámlahitellel finanszíroztak.

Mostanra azonban a főigazgató már jóval súlyosabb forgatókönyvet vázolt fel: szerinte szeptember második felében elérkezhet az a pont, amikor Budapest likviditása ténylegesen összeomolhat.

A kormánytól várják a megoldást

Kiss Ambrus szerint a helyzetre a kormány és a főváros közötti megállapodás jelenthetne megoldást. A vita egyik központi eleme a szolidaritási hozzájárulás összege, amelynek mértéke miatt a főváros korábban bírósági eljárásokat is indított. A főigazgató szerint peren kívüli egyezség akkor születhetne, ha a felek a szükséges forrásokról meg tudnának állapodni.

A számok alapján azonban Budapestnek már nincs sok ideje. 

Kiss Ambrus közlése szerint az idén eddig 30 milliárd forintot fizettek ki szolidaritási hozzájárulásként, október közepéig pedig további 86 milliárd forint befizetése esedékes.

A főváros korábban már abban bízott, hogy a kormány által biztosított haladék időt teremt a finanszírozási vita rendezésére. A haladék indoklása szerint éppen Budapest működőképességének megőrzése és pénzügyi helyzetének rendezése miatt volt szükség az átütemezésre.

A tárgyalások azonban egyelőre nem hoztak áttörést. A június eleji egyeztetésen Karácsony Gergely a Magyar Önkormányzatok Szövetségével közösen tárgyalt a kormány képviselőjével, a főváros pénzügyi helyzetének rendezésében azonban akkor sem sikerült eredményt elérni. Ráadásul a főváros későbbi beszámolója szerint a főpolgármester az egyeztetésen nem is vetette fel a város pénzügyi problémáit.

Újraindulhat a Közfejlesztési Tanács

Kiss Ambrus ugyanakkor a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újraindítását biztató jelként értékelte. Mint mondta, a testület törvényi szintre emelése azt mutatja, hogy „a jövőben való gondolkodás van, nem pedig az, hogy Budapest torkát el kell vágni”.

A tervezett testület tíz tagból állna, a tagokat pedig fele-fele arányban delegálná a kormány és a főváros. A főigazgató szerint már csak idő kérdése, hogy megszülessen a megállapodás.

Súlyos örökség 

A főváros jelenlegi pénzügyi helyzetének értékelésekor nehéz megkerülni azt a kérdést is, hogy miként jutott el Budapest a 2019-es váltástól a mostani, ismételten hitelből finanszírozott működésig. A 2010 előtti eladósodottság kétségtelenül súlyos örökséget jelentett: az Orbán-kormányok idején az állam jelentős önkormányzati adósságot vállalt át, Budapest korábbi tartozásának mintegy hatvan százalékát is konszolidálták. Ez azonban nem magyarázza meg, hogy a főváros néhány évvel később miért került ismét olyan helyzetbe, amelyben a működése finanszírozásához folyószámlahitelt kell igénybe vennie.

A számok ugyanis meglehetősen kellemetlen képet rajzolnak a 2019 utáni városvezetés gazdálkodásáról. Az Állami Számvevőszék adatai szerint a korábbi fejlesztési hitelekből 2019 végén még 112,8 milliárd forintnyi kötelezettség állt fenn, vagyis a Karácsony Gergely vezette városvezetés nem üres kasszát vett át, de nem is egy adósságmentes fővárost örökölt. Az elmúlt években ugyanakkor ahelyett, hogy a korábbi adósságteher érdemben leépült volna, újabb finanszírozási problémák jelentek meg: 

a főváros 2024 végén már 148 milliárd forintos fennálló hitelállományt mutatott ki.

Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert a 2019-ben hivatalba lépő városvezetés egyik fontos politikai állítása éppen az volt, hogy új korszakot nyit Budapest működésében. Ehhez képest mára ott tartunk, hogy a fővárosnak évről évre folyószámlahitellel kell áthidalnia a likviditási problémáit. A 2025-ös hitelkeret létrehozásáról maga a Fővárosi Közgyűlés döntött, miközben 2025 végén már odáig jutott a helyzet, hogy a főpolgármester a kormány segítségét kérte a folyószámlahitel rendezéséhez, arra hivatkozva, hogy enélkül a bérek kifizetése is veszélybe kerülhet.

Borítókép: Karácsony Gergely és Kiss Ambrus (Fotó: Havran Zoltán)