A főváros közel 8 havi költségvetési hiányt halmozott fel 60 hónap alatt, amely valóban veszélyezteti Budapest működését – mutatott rá legfrissebb elemzésében a Tényellenőr. Mint írták, egy friss számítás szerint a nyár végére mínusz 117 milliárd lehet a fővárosi önkormányzat egyenlege. Ez legalább 297 milliárdos különbözet, és ez jelenti Budapestnek a hat (pontosabban a meglévő tartalékokra vonatkozó kijelentéstől számítva csupán öt) év alatt összegyűlt mintegy 8 hónapos költségvetésének megfelelő hiányát.
Budapest legutóbbi érvényes költségvetésének főösszege 448 milliárd forint volt, az idei, 2025-re szóló költségvetést pedig – annak két részletét megsemmisítve – törvénytelennek nyilvánította a Kúria, mivel abba a szolidaritási hozzájárulás teljes megfizetését nem tervezték bele Karácsony Gergelyék.
Mire hivatkozik Karácsony?
Emlékezetes, a Fővárosi Önkormányzat még május végén jelentette be, hogy Budapest csődközeli helyzetbe került. A főpolgármester még a tömegközlekedés időszakos leállításáról is döntött, hogy így hívja fel a figyelmet a főváros pénzügyi nehézségeire. Valójában Karácsony Gergely gyakorlatilag szinte megválasztása óta a csődhelyzet közelségét hangoztatja, annak ellenére is, hogy a főpolgármester szövetségesei elismerték, jelentős tartalékkal vették át az önkormányzat irányítását, a többlet még szerintük is meghaladta a 180 milliárd forintot.
Karácsony Gergely szerint a csőd közeli helyet oka a szolidaritási hozzájárulás folyamatos emelkedése. Az idei évben minden idők legmagasabb szolidaritási hozzájárulását kellett megfizetnie a fővárosi önkormányzatnak:
89 milliárd befizetési kötelezettség mellett 39 milliárd forint állami forrást kap Budapest, ami 50 milliárd forintos különbözetet jelent.
A Tényellenőr szerint Karácsony érvelése, miszerint közel 300 milliárdos különbözet jelentős részben a szolidaritási hozzájárulási kötelezettségek 2020 és 2025 közötti növekedéséből ered, két okból sem igaz:
- Az iparűzési adóból származó bevételei a fővárosnak 2020 óta 85 százalékkal, nominálisan 258 milliárd forinttal nőttek, és csak 2024-ig 1100 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel gazdálkodhatott a városvezetés. Ha az azóta eltelt 5 év mindegyikében – a fővárosnak juttatott állami forrásokat is figyelembe véve, tehát évente 50 milliárd forintos különbözettel számolva – annyi szolidaritási adót kellett volna befizetnie Budapestnek, mint idén (mint ahogy nem kellett), még akkor is betakarná a kiadást ez a növekmény.
- A fővárosnak messze nem kellett ilyen mennyiségű szolidaritási hozzájárulást fizetnie: 2021-ig nettó haszonélvező volt a főváros, vagyis több állami támogatást kapott, mint amennyit befizetett a szolidaritási hozzájárulásként. 2021-től 2025-ig pedig a fővárosi önkormányzat saját számításai szerint összesen 107,6 milliárd forinttal fizet be többet Budapest az államkasszába, mint amennyi támogatást kap. Ez nagyon messze van a hiányzó 300 milliárdtól, és az adóbevételek növekményének felét sem éri el.
A főváros nehéz pénzügyi helyzetének okait tehát nem a kormányzati adópolitika terén kell keresni, ebben a tekintetben ugyanis Budapest továbbra is nettó haszonélvező, az adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás növekményének szaldója ugyanis plusz 150 milliárd forint az elmúlt 5 évben
– hangsúlyozták.
Így is-úgy is mínuszban lenne a főváros
Rámutattak: ha ezt az összeget (amelyből már le van vonva a szolidaritási hozzájárulás összegét) hozzáadjuk a Tarlós Istvántól örökölt legalább 180 milliárd forintos tartalékhoz, és ehhez vesszük a nyár végére várható 117 milliárdos mínuszt, abból kiderül, hogy Karácsony Gergelyék mintegy 447 milliárd forintot veszítettek öt év alatt.
Hozzátették azt is, hogy amennyiben a szolidaritási hozzájárulás és az állami támogatások összege nullszaldós lenne, akkor is mínuszban lenne a főváros az adónövekmények ellenére. Karácsonyék ugyanis 108 milliárdra teszik az „elvonások” mértékét, míg a várható hiányt 117 milliárdra.
A blog szerint kijelenthető tehát, hogy a főváros gazdálkodási nehézségeit a kiadási oldalon kell keresni.
A Tényellenőr úgy véli, mivel a főváros gazdálkodása elvonások nélkül is ingatag lenne, érdemes megvizsgálni a kiadási oldalát Budapest mérlegének. Egy sor olyan projektet lehet találni, amelyek jelentős terhet róttak az önkormányzat költségvetésére. Példaként említették például a Lánchíddal, a Széna térrel, Biodóm–Hermina-garázzsal kapcsolatos munkálatokat, de Rákosrendező felvásárlását és a tanácsadók számának és bérköltségüknek növekedését is.
