A Kúria döntése alapján a fővárosi önkormányzat költségvetése jogszabályellenes, mert nem tervez 51 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás befizetésével. Ezt a pénzt Budapestnek elő kell teremtenie és módosítani kell a költségvetést is. Mindeközben az önkormányzat bankszámlája 41 milliárd forint mínuszban van. Így jogosan merül fel a kérdés, mi történik, ha csődbe jut a fővárosi önkormányzat, és egy csődgondnokot neveznek ki az önkormányzat élére?
Jöhet a felszámoló?
A csődgondnok – pontosabb jogi nevén adósságrendezési biztos, illetve felszámoló – olyan személy vagy szervezet, amelyet az illetékes bíróság nevez ki akkor, ha egy önkormányzat fizetésképtelenné válik. Ilyen esetben a hagyományos önkormányzati döntéshozatal háttérbe szorul: a gazdálkodás felett az adósságrendezési eljárás szabályai érvényesülnek.
Az eljárás célja a közpénzek védelme, az adósságok rendezése és a működés fenntarthatóságának biztosítása. A főváros esetében ez nem pusztán pénzügyi, hanem politikai és gazdasági jelentőségű lépés is volna. Az 1996. évi XXV. törvény értelmében adósságrendezési eljárás akkor indítható, ha az önkormányzat nem képes kifizetni a harminc napon túl lejárt tartozásait, és ezekre nincs fedezete. A kezdeményezés történhet a hitelezők, a kormányhivatal vagy maga az önkormányzat részéről.
A bíróság a körülmények mérlegelése után dönthet úgy, hogy elindítja az eljárást, és ennek keretében
vagyonfelügyelőt – köznyelvben csődgondnokot – jelöl ki.
Ő ellenőrzi a város minden pénzügyi műveletét, javaslatot tesz megszorításokra, és akár a városi vagyon értékesítését is elrendelheti.
Korlátozható a költségvetés
A főváros költségvetése és döntéshozatala ilyenkor jelentősen korlátozódik. A fővárosi közgyűlés csak a vagyonfelügyelő jóváhagyásával dönthet kiadásokról, szerződésekről vagy kötelezettségvállalásról. A legfontosabb cél: a hitelezők követeléseinek kielégítése, valamint a működőképesség minimális szintjének fenntartása. Ez az állapot lényegében az önkormányzati autonómia felfüggesztését jelenti, és csak akkor szűnik meg, ha a fizetőképesség helyreáll.
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy nemrég Sára Botond, Budapest főispánja a Kúria döntésére alapozva elmondta, a fővárosi önkormányzat költségvetése jogszabályellenes, mert nem tervez 51 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás befizetésével. Sára Botond hangsúlyozta: a döntés arról is szól, hogy
a hiány fedezetét elő kell teremteni, és ennek megfelelően a fővárosi önkormányzatnak módosítani kell a költségvetést.
A döntésből az is következik, hogy Karácsony Gergely és csapata tévesen értelmezték az Alkotmánybíróság döntését, ami korábban ugyanebben az ügyben született – tette hozzá. A jelenlegi szabályozása a szolidaritási hozzájárulásnak nem ellentétes az alaptörvénnyel, annak megfelel. Ebből az is következik, hogy a teljes szolidaritási hozzájárulást meg kell fizetni, mert az jár a szegényebb településeknek – mutatott rá a főispán.
Vége a titkolózásnak
Karácsony és a Tisza Párt csődbe vitte Budapestet, az ország leggazdagabb önkormányzatát, az otthonunkat – hívta fel a figyelmet Szentkirályi Alexandra a közösségi oldalán. A budapesti Fidesz frakcióvezetője jelezte: a Kúria jogerősen kimondta, hogy a főváros költségvetése törvénytelen, mivel abba nem terveztek be 51 milliárd forintnyi törvény által előírt kiadást.
Ezt azért tették, mert állításuk szerint nincs pénze a fővárosnak, persze a Gyurcsány-emberek busás fizetésére és prémiumokra mindig jutott, ahogy a több mint ötvenmilliárdos ingatlanmutyira is Rákosrendezőn
– mutatott rá a frakcióvezető. A frakcióvezető felidézte: 2019-ben több mint 200 milliárdos tartalékkal adták át a várost Karácsony Gergelyéknek, és azóta is folyamatosan fejleszti a kormány Budapestet.
Mint arról korábban beszámoltunk, Kiss Ambrus, a főpolgármesteri hivatal főigazgatója egy háttérbeszélgetésen elmondta: jelenleg 41 milliárd forint deficitben van a fővárosi önkormányzat bankszámlája. Mindemellett a szolidaritási adóval kapcsolatosan is döntés született a Kúrián.
– A testület közölte velünk a döntést, amely szerint nem semmisítik meg a fővárosi költségvetést, ugyanakkor figyelembe kell vennünk a szolidaritási hozzájárulás mértékét, a költségvetés felülvizsgálatakor be kell terveznünk 89 milliárd forintot a kiadások közé. Ez nem jelent feltétlenül fizetési kötelezettséget a fővárosnak. Fontos, hogy a kormányhivatal azt kérte, semmisítsék meg a költségvetést, azonban ezt a Kúria nem tette meg – jelentette ki Kiss Ambrus.
