Az ügy előzménye még 2019 áprilisára nyúlik vissza, amikor három lengyel nő, Elżbieta Podleśna, Anna Prust és Joanna Gzyra-Iskandar
szivárványglóriás Fekete Madonna-plakátokkal és -matricákkal ragasztották körbe a Szent Domonkos-templom környékét,
így válaszolva a helyi katolikus egyház húsvéti megnyilatkozásaira, amelyben azok az LMBTQ-t és a genderideológiát is a társadalmat gyötrő fő bűnök között említették meg.
A szexuális kisebbségek védelmét célzó akció után a három aktivista vallásgyalázás és vallási érzelmek megsértésének vádjával állt bíróság elé. Az ügyészség büntetésül hat hónap szabadságkorlátozást, azon belül pedig havi harminc óra közmunkát javasolt, a płocki bíróság viszont – mivel nem látott bűncselekményre utaló bizonyítékot – felmentette a vádlottakat.
Agnieszka Warchoł ugyanis megállapította, hogy bár az LMBTQ-aktivisták cselekedetei provokatívnak tekinthetők, szándékuk nem a Szűz Mária-kép kigúnyolására vagy meggyalázására, csupán a szexuális kisebbségek jogainak védelmére irányult.
A bíró továbbá azt is kijelentette, hogy a katolikus egyház tanításai nem zárják ki a nem heteronormatív nézeteket valló embereket a keresztények közül, továbbá úgy határozott, hogy az eljárás összes jogi költségét az államkincstár köteles fedezni. A płocki bíróság döntését követően az egyik legnagyobb lengyel melegjogi szervezet közölte: az LMBTQ-mozgalomnak az Európa Unió leghomofóbb országában sikerült diadalt aratnia.
A Fekete Madonna-ikon a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma
Forrás: www.theguardian.com
A keresztények erkölcsi és szellemi üldöztetése, valamint a keresztény szimbólumok meggyalázása Magyarországon is szinte teljes mértékben jogi következmények nélkül zajlik, ugyanis
a keresztény közösségek védelmére indított kereseteket – legtöbbször a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva – rendre elutasítják a bíróságok.
Nemrégiben például a bíróság első fokon utasította el Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő keresetét is, aki a Népszava munkatársának, Pápai Gábornak a Jézust Krisztust és Müller Cecíliát gúnyoló karikatúrája ellen indított személyiségi jogi pert. A tárgyaláson – amelyen a felperes egy árva szót sem szólhatott – az ügyben eljáró bírónő közölte: a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár pedig viccként fogja fel a látottakat. Gál Zsófia Lívia tehát elutasította a kormánypárti politikus keresetét, sőt az elsőfokú ítélet értelmében még Vejkey Imrének kellett fizetnie a Népszavának.
A Népszava kereszténygyalázó karikatúrája mellett persze a HVG 2014-es karácsonyi címlapját sem tartják sértőnek a bíróságok, amelyen Gerard von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festménye szerepelt, azzal az „apró” különbséggel, hogy a Szent Család, valamint a pásztorok helyett kormánypárti politikusokat, valamint közéleti szereplőket jelenítettek meg.
A blaszfém illusztráció ellen akkor személyiségi jogi per indult, viszont a címlapképben a Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla, valamint a Kúria sem talált komolyabb kivetnivalót, február elején pedig az Alkotmánybíróság is úgy határozott, hogy a HVG nem sértett alkotmányos jogot.
A szexuális kisebbségek ügyeit érintő kérdésekben az igazságszolgáltatás egyes képviselői viszont már nem ilyen elnézőek. Miképpen a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a Háttér Társaság feljelentése nyomán büntetőeljárás indult Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) társvezetője ellen. Hazánk egyik legnagyobb LMBTQ-szervezete a HVIM 2019 októberében megrendezett, 1956-os témájú megemlékezése miatt fordult a hatóságokhoz, mivel az esemény plakátján többek között az LMBTQ-közösségek szimbóluma, a szivárványos zászló elégetésének szándéka is szerepelt.
Bár a rendőrség kétszer is lezárta az ügyet, az ügyészség ragaszkodott a nyomozás lefolytatásához,
valamint a gyanúsított – azaz az eseményt meghirdető Barcsa-Turner Gábor – tanúként történő kihallgatásához is. A HVIM társvezetője gyanúsítotti kihallgatása ellen panasszal élt, amit a a Székesfehérvári Járási Ügyészség azonnal elutasított, mondván: a 2019. október 23-án megrendezett eseményre való felhívása „alkalmas arra, hogy a lakosság egyes csoportjai, különösen az LMBTQ-közösség mint szexuális, nemi kisebbség tagjaiban riadalmat, félelmet keltsen”, így az ügyészség megállapította, hogy Barcsa-Turner Gábor a közösség tagja elleni erőszakot valósított meg.
