Egy korabeli luxusvillában tanulhatnak a Károli diákjai + fotók

A magyar kormány támogatásával felújított XIX. század végi műemlék épület egyszerre akár kilencszáz hallgató oktatására is alkalmas.

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara veheti birtokba a magyar kormány támogatásával felújított, műemlékvédelmi szempontoknak és korszerű oktatási igényeknek egyaránt megfelelő budapesti Károlyi–Csekonics-palotaegyüttest, amelyet szeptember elsején adtak át.

A 2017-ben kezdődött rekonstrukció – amelyre 14 milliárd forintot biztosított a kormány – során az épület Múzeum utcai szárnyában teljes körű felújítást végeztek, míg az egykori rezidencia Reviczky utcai részében az eredeti homlokfal megőrzésével új oktatási épületet alakítottak ki a szakemberek. Az épületegyüttesben egy kétszáz fős konferenciatermet, egy 120 fős és két további, kisebb befogadóképességű előadót, valamint 25 szemináriumi termet építettek. Az épület egyszerre akár 900 hallgató oktatására is alkalmas.

A református egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Történettudományi Intézete és Doktori Iskolája mellett a Bod Péter Könyvtár, az egyetem lelkigondozói szolgálata és a hallgatói önkormányzat irodája is helyet kapott az épületben. Az oktatóknak és a hallgatóknak a legmodernebb oktatási segédeszközök – mobil digitális táblák, faltól falig írható táblafelületek, variálható asztalok és székek – állnak majd rendelkezésre.

A felújítás során művészettörténeti, történelmi és kulturális szempontból is értékes elemekre és tartozékokra bukkantak: például a földszinten elhelyezkedő fürdőszoba melegvíz-kazánjára, öntöttvas oszlopokra, eredeti parketta- és festett burkolatokra, valamint feltártak egy szellőzőrendszert és kazánt is.

Csekonics Margit és férje, Károlyi István a bécsi Ferdinand Fellner és Herman Helmer tervei alapján építtette a palotát 1881–1885 között. A neves építészpáros olyan színházépületek terveit készítette, mint például a budapesti Vígszínház. A Károlyi–Csekonics-palotának hányatott sors jutott: a II. világháborúban súlyosan megsérült, és később sem kapott méltó felújítást. A háború után hosszú ideig az Országos Műszaki Könyvtárnak adott otthont az épület, 1965–1966-ban két szint ráépítésével bővítették az épület Reviczky utcai szárnyát, közben pedig (2004-ben) műemléki védelem alá került. Nagyobb átalakítására legutóbb 2001–2006 között került sor.