Egyszerűsödhet az egyetemeken a más intézményekben szerzett tapasztalatok, például külföldön teljesített szemeszterek, vendéghallgatóként töltött félévek elismerése, ha a döntéshozók elfogadják a Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslatcsomagját. Az intézményvezetők egy több mint nyolcvanoldalas dokumentumot dolgoztak ki, amelyben azt boncolgatják, hogyan optimalizálható a rendszer.
Jelenleg ugyanis nincs egységes eljárás a máshol szerzett kreditek, például egy erasmusos szemeszter elismerésére a magyar felsőoktatásban, ez pedig a rektorok szerint hátráltatja a hallgatók mobilitási hajlandóságát és az intézményi kapcsolatokat is.
Laborgyakorlat. A korszerű tudás megszerzésében a külhoni egyetemek is segítenek
Fotó: Reuters
Az MRK emlékeztet: a 2009-es leuveni felsőoktatási miniszteri találkozón célul tűzték ki, hogy 2020-ra a hallgatók húsz százaléka szerezzen legalább három hónapos külföldi tapasztalatot.
Ehhez kapcsolódva a hazai kormányzat 2023-ra a részképzésre kiutazók arányának húsz százalékra növelését irányozta elő, és az európai mobilitási programok mellett évek óta külön mobilitási ösztöndíj-támogatási programot is (korábban Campus Hungary, jelenleg Campus Mundi néven) működtet. Az Európai Tanács pedig 2018 végén ajánlást fogadott el a felsőfokú oklevelek és tanulmányi időszakok automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről.
Ehhez képest itthon már az elismerés fogalomköre is definiálatlan, és maga a folyamat túlbürokratizált – vélik a rektorok. Az MRK rámutat, hogy az oktatók sokszor bizalmatlanok a más egyetemen, más oktatóktól megszerzett tudást illetően, és a legtöbb helyen a tantárgyi tartalmak egyezéséhez kötik az elismerést, ami ritkán teljesül, hiszen a diákok gyakran éppen olyan kompetenciák elsajátításáért mennek külföldre, amelyek az anyaintézményben nem érhetők el, olyan tárgyakat tanulnak, amire itthon nincs lehetőség, hisz a mobilitás így eredményez valós tanulmányi hozzáadott értéket.
A felsőoktatási törvény szerint mindenképp el kell ismerni a kreditet, ha az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. Ám erre az egyetemek többsége alsó küszöbhatárként tekint, miközben alacsonyabb egyezés esetén is lehetőség lenne az elismerésre.
Sokszor az is gond, hogy beszámítják ugyan a máshol teljesített tanegységeket, de nem a szakmai, hanem csak a szabadon választott tárgyak terhére. Ez esetben pedig előfordulhat, hogy a hallgató végül túllépi azt a megengedett kreditmennyiséget, amennyinél még ingyen tanulhat. Aki ugyanis államilag támogatott képzésben vesz részt, az legfeljebb tíz százalékkal lépheti túl az előírt krediteket, különben fizetési kötelezettsége keletkezik.
Az MRK egységes értékelési szempontrendszer kidolgozása mellett indokoltnak tartaná azt is, hogy esetleg bevonják a körbe a virtuális képzésekben szerzett ismereteket, illetve az iskolai kereteken kívül szerzett kompetenciákat.
Így bizonyos feltételek mellett akár korábbi munkatapasztalat, terepmunka, szakmai gyakorlat vagy tanfolyamokon szerzett képességek is beszámíthatóak lennének a felsőoktatási tanulmányokba.
A rektorok felhívják az ágazat irányítását, hogy az eljárási részletek rugalmas kialakítása érdekében módosítsa a vonatkozó jogszabályokat. Kérik továbbá, hogy a minisztérium központi szabályozásban tegye egyértelművé, hogy a külföldön nyújtott szolgáltatás nem számít bele a hazai önköltségért nyújtott 110 százalékba.
