Elismeri a magyar kormány oktatáspolitikai törekvéseit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb oktatási jelentése. Az Education at a Glance kiadvány főbb megállapításait tegnap ismertette Schanda Tamás, az innovációs tárca parlamenti államtitkára és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.
Schanda Tamás kiemelte: a jelentés szerint jó úton haladnak a nemzetközi oktatási együttműködéseink, aminek egyik legfontosabb mutatója, hogy 2010 és 2017 között megduplázódott a magyar felsőoktatásban tanuló külföldiek aránya.
Egyetlen mutatónkon javíthatunk: még mindig alacsony a szakképesítéssel rendelkezők aránya
Fotó: Mirkó István
Míg az évtized elején a hallgatók öt százaléka, ma már minden tizedik fiatal külföldi a hazai egyetemeken és főiskolákon, ez pedig az OECD-országok között mért legnagyobb mértékű bővülés. Kiderült az is, hogy tízéves távlatban jelentősen növekedett Magyarországon a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők aránya a 25–34 éves korosztályban.
– A nők körében 28-ról 37 százalékra, a férfiaknál pedig 20-ról 25 százalékra változott a diplomaszerzők aránya. Idén pedig további bővülés látszik, hisz a most indult tanévre 89 500 főt vettek fel, ami 4500-zal magasabb a tavalyi bekerülési létszámnál, egyben 2014 óta a legmagasabb adat – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve: 2020-tól évente 32 milliárd forinttal növelik a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást.
A szakképzésről szólva Schanda Tamás jelezte, hogy nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsony nálunk a szakképesítéssel rendelkezők aránya. – A jelentés szerint a középfokú végzettséggel rendelkezők közül kevesebb mint 25 százaléknak van szakképesítése, míg az OECD-átlag e tekintetben 40 százalék. A kormány is tudja, hogy ezen a mutatón van mit javítani, de úgy tűnik, hogy jó úton haladunk, mert az idei középiskolai felvételin már többen jelentkeztek a szakképzésbe, mint a hagyományos gimnáziumi évfolyamokra – fogalmazott.
Maruzsa Zoltán a köznevelést érintő megállapítások közül azt emelte ki, hogy a jelentés elismeri a kisgyermekkori nevelés terén tett kormányzati lépéseket. – Mint kiderült, a hároméves korosztályban 99 százalékos a bölcsődei és óvodai lefedettség, vagyis a korosztályból szinte mindenki részt vesz a köznevelésben. Ez 20 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál – ismertette.
Hasonlóan kedvező a hazai tanár-diák arány is: itthon az óvodákban 12 gyermek jut a egy pedagógusra, ezzel szemben az uniós átlag 15, az OECD-átlag pedig 16 gyerek pedagógusonként. Az általános iskolákban 11 gyerek jut egy tanárra, ami szintén sokkal kedvezőbb a 15 fős OECD-átlagnál.
A tanári munkaterhekkel kapcsolatban Maruzsa Zoltán jelezte: a magyar pedagógusok éves óraterhelése 648 óra, ami alacsonyabb a 783 órás OECD-átlagnál, de ebben szerepet játszik az is, hogy nálunk hosszabb a nyári szünet. A tanév közbeni terhelés nagyjából megegyezik a többiekével.
