A tervek szerint július 12-én fogadhatja el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, amelyet június 4-én terjesztenek a Ház elé – közölte a tegnapi Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság első negyedéves bővülése az EU-s tagállamok közül a legjobb volt, 5,3 százalék, ami optimizmusra ad okot.
Értékelése szerint sikerült bebizonyítani, hogy a német gazdasági növekedés lassulása nem feltétlenül hat közvetlenül a magyar gazdaságra. Jelezte ugyanakkor, hogy a kormány tisztában van azokkal a veszélyekkel, amelyeket a nyugat-európai növekedés lassulása jelent, ezért várhatóan két hét múlva döntést hoz a kabinet egy gazdaságvédelmi akciótervről.
Minden gyereknek joga van anyához és apához
A Miniszterelnökség vezetője megerősítette továbbá, hogy a családvédelmi akciótervnek az erre az évre ígért öt pontja hatályba fog lépni július 1-jén. A miniszter az ezzel kapcsolatos brüsszeli vitáról azt mondta: a szokásoknak megfelelően fordultak Brüsszelhez – ahogyan a csoknál is tették korábban –, és egy előzetes támogató levelet kértek, ám azt nem kapták meg, az európai bizottsági bürokrácia a tiltott állami támogatás veszélyével fenyegetett.
A miniszter megerősítette, hogy a családokat érintő intézkedésekből öt fog hatályba lépni július 1-jén
Fotó: Mirkó István
Később azonban – folytatta – a kormány szóbeli garanciát kapott arra, hogy az Európai Bizottság nem fog eljárást indítani a babaváró hitel miatt. A politikus megjegyezte, ha a migránskártyáknál nem merült fel a tiltott állami támogatás, jó lenne, ha a babaváró támogatást sem sorolnák ebbe a körbe.
Kövér László házelnök előző napi kijelentéseit a miniszter kérdésre úgy kommentálta: a magyar jog világosan kimondja, hogy azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe gyermeket, házasság pedig férfi és nő között jöhet létre. „Minden gyermeknek joga van egy anyához meg egy apához, és nem tartjuk helyesnek, ha egy gyermeknek két apával kellene felnőnie” – fogalmazott.
Szégyenteljes a CEU-s oktató gyűlöletkeltése
Azzal kapcsolatban, hogy a DK-listavezető szerint független EU-s testületeknek kellene elbírálniuk és elosztaniuk a Magyarországnak járó uniós forrásokat, a Miniszterelnökség vezetője úgy reagált: ebből is kiderült, hogy eddig is voltak olyan magyar európai parlamenti (EP-) képviselők, akik Brüsszelt képviselték Magyarországon, a kormány azonban azt szeretné, ha az EP-választás eredményeként minél több olyan EP-képviselő lenne, aki a magyar érdeket képviseli Brüsszelben.
A miniszter arról is beszélt, aggasztónak tartja, hogy Zuglóban napi egymillió forintos veszteséget okoz a parkolási rendszer működtetése, de nem büntetne más városrészeket azért, mert az egyik kerületi polgármester alkalmatlan a nyereséges működtetésre.
A Mi Hazánk Mozgalom honvédelmi szervezetével kapcsolatban kijelentette: az erőszak-monopólium az államé, és ez így is marad. Azzal kapcsolatban, hogy egy CEU-s oktató durva megjegyzést tett Orbán Viktor miniszterelnökre, a tárcavezető azt mondta: „nekünk van véleményünk, de az a baj, a CEU-nak nincs”, amiből úgy látszik, az intézmény azonosul ezekkel a mondatokkal. A kormány elfogadhatatlannak tartja a gyűlöletkeltésnek ezt a szégyenteljes formáját – közölte.
Külpolitikai kérdésekre áttérve a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a hétfői találkozó az amerikai elnökkel a magyar diplomáciának kiemelkedő siker, miként az is, hogy az országnak a világ mindegyik vezető hatalmával kiegyensúlyozott, jó a kapcsolata. Gulyás Gergely kiemelte: kifejezetten jó a kapcsolat minden olyan vezető világhatalommal, amelynek a gazdasága Magyarországnak is fontos, és amellyel a gazdasági-politikai együttműködés nagy jelentőséggel bír.
Az EP-választás után tisztázzák a kérdéseket
Kitért arra is, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon kvótaügyben Magyarország ellen indított eljárás most ért olyan szakaszba, hogy nyilvános tárgyalást tartottak.
Álláspontunk szerint a lisszaboni szerződés nem ad lehetőséget a kvóta szerinti elosztásra, az pedig kettős mércét jelent, hogy egy tagállam kivételével senki sem teljesítette az előírt kvótát, mégsem minden országgal szemben indítottak eljárást – jelentette ki.
Hozzátette: Magyarország szerint a bevándorlás sikeres kezelése érdekében el kell venni a kérdést a bizottságtól és a belügyminiszterekből álló tanácsra kell bízni, így lehet garantálni, hogy „Európa a migráció kérdésében újra ura legyen a helyzetnek”.
Kérdésre a miniszter közölte: a találkozó az Európai Néppárt (EPP) által kijelölt „bölcsek tanácsával” az európai parlamenti választás után lehetséges, az EPP-vel kötött megállapodás szerint is mindenkinek az az érdeke: az EP-választás után tisztázzák a kérdéseket.
Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó csúcsjelöltek vitájával kapcsolatban a miniszter megjegyezte: Frans Timmermansnál, az európai szociáldemokraták listavezetőjénél kevés populistább politikust ismer Európában.
A kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát drasztikusan korlátozó, az ukrán elnök által tegnap aláírt törvény kapcsán lapunk kérdésére azt mondta: minden eddig használt diplomáciai eszközzel nyomást fognak gyakorolni Ukrajnára, és továbbra is fenntartja a magyar kormány a NATO és Ukrajna közötti tárgyalások vétóját.
