Hajléktalanság: nem a büntetés a cél

A hajléktalanságról és az utcán élés tilalmáról vitáztak a képviselők szerdán a parlamentben a szabálysértési törvény módosításának általános vitájában.

Ismertette: a hajléktalanok ellátására a kormány az idén összesen 8,2 milliárd forint normatív támogatást biztosít, továbbá – más programok mellett – csaknem 360 millió forint pályázati forrást nyújt több tucat karitatív, civil, egyházi szervezet és önkormányzat segítő tevékenységéhez.

Gajda Róbert (Fidesz) közölte: a törvényjavaslattal alkotmányos kötelezettségének tesz eleget az Országgyűlés. Szólt arról, hogy a korábbi kormányok féltek a probléma kezelésétől, és úgy vélte: bár a kormányzat nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) kritikájával, mégis figyelembe vette.

Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta: elsősorban az emberséggel, az irgalommal kapcsolatos, és nem jogi kérdésnek tartja a hajléktalanságot. Közölte: egyetért a szándékkal, hogy ne legyen hajléktalan ember az utcákon, mert nem emberhez méltó az utcán élés, de szerinte a segítésnyújtás a megoldás és nem a tiltás.

Szociális problémának nevezte a hajléktalanságot az LMP-s Vágó Gábor, hangsúlyozva: ennek orvoslásához bérlakás-építési programra van szükség, mert olcsóbb és racionálisabb lakhatáshoz segíteni a fedél nélküli embereket, mint ellátórendszert működtetni.

Kontrát Károly belügyi államtitkár az ellenzéki bírálatokra válaszul elmondta, nem az a célja a kormánynak, hogy kisöpörje a hajléktalanokat a városokból, hanem hogy mindegyiküknek legyen fedél a feje felett, és egyúttal tartsák be a törvényeket. Vágó Gábornak válaszolva azt mondta, ahhoz, hogy később segíteni tudjanak a hajléktalanoknak, előbb el kell érniük, hogy egyikük se fagyjon meg az utcán. Szerinte ezt segíti az előterjesztés.

A jobbikos Vágó Sebestyén azt mondta: közegészségügyi és idegenforgalmi szempontból, valamint a város élhetőbbé tétele miatt is indokolt lehet fellépni a hajléktalanokkal szemben. Hozzátette, akár drasztikus megoldások is elfogadhatók, de rendészeti eszközökkel nem lehet kezelni a problémát. Szociális és egészségügyi kényszerintézkedésekre van szükség, nem rendészetiekre – jelentette ki.

Vas Imre (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a jogszabály változásával nem a hajléktalanságot mint élethelyzetet szankcionálják, mert attól, hogy valaki hajléktalan, még nem követ el szabálysértést.

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, a hajléktalanokra nem lehet homogén csoportként tekinteni. Hangsúlyozta, vannak, akik önhibájukon kívül kerülnek ebbe a helyzetbe, és mindent megtesznek, hogy kimozduljanak onnan. Hozzátette: számukra a társadalomnak minden segítséget meg kell adni. Arra is kitért, hogy eközben vannak olyanok, akik semmit sem hajlandóak tenni élethelyzetük megváltoztatásáért. Nekik azt kell üzennie a társadalomnak, hogy a toleranciának is vannak határai – jelentette ki.

Kontrát Károly az ellenzéki felvetésekre reagálva leszögezte: az önkormányzatoknak csak korlátozott joguk lesz a jogszabály alkalmazására. Emellett megerősítette, hogy nem az élethelyzetet büntetné a javaslat. Hangsúlyozta azt is: a kormány egyeztetett a javaslatról. Végül az államtitkár a javaslat támogatására kérte a frakciókat. Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta.