Az Alkotmánybíróság kedden közölte: hétfőn meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. A közlemény szerint a testület megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására. Az első két ügyben Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát.
Több mint két és fél ezer hajléktalan élhet közterületen Magyarországon – közölte a Menhely Alapítvány áprilisban, a hajléktalanok körében végzett február 3-ai felmérés előzetes adatai alapján.
Az Ab megállapította, összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből a közterületen él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie – közölte a testület a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló, az Országgyűlés által tavaly december végén elfogadott törvény utólagos normakontrollja kapcsán.
Az Alkotmánybíróság szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását. A közleményben kitértek arra, hogy az Ab azt is megállapította, a vizsgált tényállás sérti a jogbiztonságot, mivel a törvényszöveg hiányosságai és ellentmondásai olyan súlyos problémákat jelentenek, amelyek jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldhatók fel.
Az Ab megvizsgálta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a képviselő-testületek pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat határozhatnak meg rendeletben. A testület szerint a törvény rendkívül széles jogkört biztosít az önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására, a jogalkotási hatáskörrel való visszaélés veszélyét növeli az is, hogy az önkormányzatoknak gazdasági érdekeltsége is van ebben a kérdésben, mert a beszedett bírságok a bevételeiket növelik.
Az Ab ugyancsak megsemmisítette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben az elkobzás önkormányzati rendeletben való előírását lehetővé tevő szabályokat. A tulajdonhoz való jog alapvető jog, amely csak törvényben korlátozható – közölte a testület.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró különvéleményt fűzött.
