Halálra van ítélve a szivárványkoalíció

Sem a múltbeli baloldali koalíciós kormányok története, sem a jelenlegi ellenzéki viták az önkormányzatokban nem ígérnek sok jót a hatpárti baloldali szivárványkoalícióval kapcsolatban – mondta lapunknak Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint instabilitás jellemzi a sokpárti koalíciós kormányok vezette államokat, ráadásul a hazai baloldali összefogáson belül erős a széthúzás és nincs közös víziójuk a benne részt vevő pártoknak.

Baloldali pártok által meghirdetett tüntetés résztvevői vonulnak az ÁSZ épületéhez 2019-ben Fotó: Bach Máté

– A politikai stabilitás az egyik legnagyobb érték ezekben a válságos időkben

– hangsúlyozta lapunknak Deák Dániel, aki szerint ezt igazolják az elmúlt év eseményei is. – Magyarország tavaly tavasszal gyorsan reagált a koronavírus megjelenésére, sikerült a járvány folyamán végig garantálni az ország stabilitását, és a gazdasági válságot is megfelelően tudtuk kezelni – hangsúlyozta a szakértő.

A XXI. Század Intézet vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy a baloldali összefogás nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint egy hatpárti koalíciós kormány megalakítását. Deák Dániel emlékeztetett: a koalíciós kormányok által irányított és politikai instabilitástól szenvedő Belgium vagy Spanyolország a koronavírus megjelenése óta szinte végig a legrosszabb adatokat produkálta a fertőzöttség és halálozás terén is. – Mindez azért van, mert a koalíciós feszültségek és ellentétek miatt nem voltak képesek gyorsan reagálni az eseményekre, a korlátozó intézkedéseket is késve hozták meg tavaly tavasszal – vélekedett az elemző.

Szélsőségek egymás mellett

A politológus emlékeztetett rá, hogy hatpárti kormány még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányzáshoz.

– A Benelux államokban vagy például Dániában alakulnak gyakran sokpárti koalíciós kormányok, amelyek nemegyszer instabilak, gyorsan felbomlanak, sőt Belgiumban az is előfordul, hogy évekig nincsen kormánya az országnak

– említette a negatív példákat Deák Dániel, majd a szomszédos Szlovákiát irányító négypárti koalíció példájára is felhívta a figyelmet. – Ugyan még egy éve sem jött létre a Matovič-kormány, de már többször majdnem megbukott; várhatóan nem fogja kitölteni a négyéves mandátumát – vélekedett az elemző, aki szerint az ideológiai ellentétek is komoly kihívás elé állítanák az együttműködéssel próbálkozó ellenzéket. – Ritka, hogy a szélsőjobboldal a balliberális pártokkal fogjon össze, és úgy hozzanak létre koalíciós kormányt. Azokban az európai országokban, ahol koalíciós kormányok irányítanak, főként egy politikai oldalon álló pártok működnek együtt – hívta fel rá a figyelmet Deák Dániel.

Baloldali pártok által meghirdetett tüntetés résztvevői vonulnak az ÁSZ épületéhez 2019-ben
Fotó: Bach Máté

Hatalomtechnikai alkuk

Az elemző szerint baloldali kormányalakítás esetén problémát jelentene, hogy a jelenlegi összeborulásban ellentétes gondolkodású pártok vesznek részt.

– A szélsőbaloldaltól kezdve a zöldpolitikusokon át egészen a szélsőjobboldalig tartó szövetség nem tud megállapodni konkrét szakpolitikai kérdésekben, így például az sem világos, hogy milyen adórendszert, milyen nemzetpolitikát vagy éppen szociálpolitikát folytatnának

– hívta fel rá a figyelmet az elemző. – A baloldal egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzéket akar létrehozni, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen – tette hozzá.

Az elmúlt hetekben a koronavírus elleni oltások kapcsán nyilvánvalóvá vált a széthúzás a baloldalon – vélekedett Deák Dániel, aki arra emlékeztetett, hogy míg a Momentum egyes politikusai kötelezővé tennék az oltást, addig a Demokratikus Koalíció bizonyos oltóanyagok ellen kampányolt, a Jobbik pedig emberkísérletről beszélt a vakcinák kapcsán.

– Belegondolni is rossz, miként kezelték volna a mostani járványhelyzetet úgy, hogy még egy ilyen alapvető kérdésben sem tudnak közös álláspontra helyezkedni

– mondta lapunknak a politológus.

Csupa rossz ómen

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy múltbeli tapasztalatok sem sok jót ígérnek, mert a 2002 és 2010 közötti balliberális kormányok instabilak voltak, ami az ország teljesítőképességén is megmutatkozott. – A 2002 utáni időszakban három miniszterelnök is követte egymást a belső feszültségek miatt. A koalíciós ellentétek pedig leginkább akkor váltak láthatóvá, amikor Gyurcsány Ferenc kormányzásának utolsó hónapjaiban már csak egy kisebbségi kormányt vezetett, miután annyira elmérgesedett a viszonya az SZDSZ-el, hogy azok visszahívták a minisztereiket a kormányból – emlékeztetett Deák Dániel, aki szerint rossz ómen az ellenzéki összeborulás kapcsán, hogy

a baloldali koalíciós kormányok okozta politikai instabilitás hatására az ország annak idején lemaradt versenytársaitól, és a gazdaság gyakorlatilag összeomlott.

– Maga Gyurcsány Ferenc beszélt a 2006-os őszödi beszédben arról, hogy semmilyen elképzelésük nincsen a jövőbeli tervekről, csupán vízió nélküli ötletelésről szól a kormányzásuk – idézte fel.

Nem sok jóra lehet következtetni az alapján sem, ahogyan a baloldali koalíció az általa irányított településeket vezeti. Deák Dániel szerint borítékolható, hogy az ellenzéki a politikusok azonnal összekülönböznek, amint hatalomhoz jutnak, és ez már látható az egyes baloldali vezetésű önkormányzatoknál, ahol felbomlott a szivárványkoalíció. – Ilyen település Göd, Eger, Szolnok vagy például Ferencváros, ahol néhány hónap alatt egymásnak estek a baloldali politikusok. Több ellenzéki polgármester csak a rendkívüli jogrendnek köszönheti, hogy hivatalban maradt, hiszen így egy személyben képesek döntéseket hozni.

Ugyanez várható tőlük kormányon is. Ahogy az MSZP–SZDSZ-koalíció felbomlott, úgy ez a még színesebb hatpárti összefogás is halálra van ítélve

– hangsúlyozta az elemző a Magyar Nemzetnek.