Várhatóan idén őszre készülnek el azok a rendeletek és jogszabályok, amelyek alapján 2020-tól tartalmilag, formailag és módszertanilag is megújul a szakoktatás – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a Mesterpedagógusok sonkádi szabadegyetemén mondott beszédében.
A többnapos szakmai találkozón Pölöskei Gáborné kiemelte: racionalizálni fogják az Országos képzési jegyzékben (OKJ) szereplő szakmák jelenleg átláthatatlan rendszerét. A tervek szerint a mostani 286 helyett a jövőben legfeljebb 200-féle szakmát lehetne iskolarendszerben tanulni, ezek meghatározása még folyamatban van.
Az OKJ rendszer szakképesítéseit a jövőben két részre osztanák: a rendszer egyik ágát képezi majd az iskolában oktatható 200 alapszakma, amelyek mindegyike ágazati szintű, széles körű alaptudást biztosít a diákoknak. Ezeket a képesítéseket lehetne az ötéves technikumban, illetve a hároméves szakképző iskolában, valamint iskolarendszerű felnőttoktatásban másfél-három év alatt megszerezni. A másik csoportot azok a szakmai képesítések alkotják majd, amelyek a fentieknél rövidebb idejűek vagy specializációként ráépülnek valamelyik alapszakmára. Ezeket azonban csak felnőttképzésben lehet majd megszerezni, vizsgázni pedig független vizsgaközpontokban kellene.
2020-tól ösztöndíjjal is támogatják a szakképzésben részt vevő tanulókat
Fotó: Kurucz Árpád
Lapunk megkeresésére Pölöskei Gáborné azt is elmondta, hogy az új szakmai vizsgakövetelményeket és a képzések tartalmát a tél folyamán dolgozná ki a szaktárca az ágazati készségtanácsok szakmai észrevételeire alapozva. Kiemelte: azért nem szerepel a tankötelezettségi korhatár a szakképzési stratégiában, mert ha lenne egy ilyen ideális kor, akkor valószínűleg minden ország ezt választaná. Az viszont hangsúlyos a stratégiában, hogy lehetőleg minden fiatal végzettséggel lépjen ki a munkaerőpiacra – szögezte le.
A helyettes államtitkár emlékeztette lapunkat arra is, hogy 2020-tól minden diák ösztöndíjat fog kapni a szakképzésben, a havi tanulói juttatások pedig a legjobb eredményt elérő diákok esetében a képzés utolsó évére elérhetik a minimálbért. Rendezik a szakoktatók bérét is, akik saját minősítési rendszert és életpályamodellt kapnának, emellett vállalati helyszínű továbbképzéseken vehetnek részt.
A vállalati mérnökök pedig arra kapnak lehetőséget, hogy a munkaidejükben oktathassanak a duális iskolai partnereknél. Pölöskei Gáborné kitért a „XXI. századi szakképző iskola” fejlesztési programra is, amelynek eredményeként a diákok korszerű eszközökkel felszerelt iskolaépületekben tanulhatnak. Ilyen komplex fejlesztésre első lépésként Miskolcon és Győrben kerül sor.
