Hetvenszázaléknyi bért jelent a rövidített munkaidő

A kereskedelmi vállalatok válság­alapba történő befizetését a korábbi válságadók mintájára tervezi a kormány, a cégek befizetése összesen 36 milliárd forintra rúg. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó közgazdász szerint a gazdaságvédelmi és -élénkítő intézkedések alapját az adja, hogy olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszírozni.

Az intézkedések az álláshelyek megtartását segítik Fotó: Kurucz Árpád

Nemcsak a külföldi érdekeltségű, multinacionális kereskedelmi vállalatoknak kell különadót fizetniük a válságalapba, hanem a magyar tulajdonú cégeknek is – tudta meg a Magyar Nemzet. Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi bejelentése után a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (vkf) a pénzügyi tárca képviselői videókonferencián tájékoztatták a gazdasági élet főbb szereplőit, a munkaadói és munkavállalói szervezeteket a gazdaságmentő csomag újabb részleteiről. A konferencián elhangzott, hogy a koronavírus-járvány ellen újonnan létrehozandó védekezési alapba, mely összesen 633 milliárd forintos forrást nyújt az intézkedésekhez, a nagyobb bevételű kereskedelmi vállalatok befizetése 36 milliárd forintot tesz majd ki.

Értesülésünk szerint arról is szó volt, hogy a válság kezelésére szolgáló adót a 2010-től 2012-ig már alkalmazott, az Európai Bíróság által nemrég jóváhagyott, progresszív adókulcsú különadók mintájára vezetik be, annak szabályaitól – mivel megfelel az uniós irányelveknek – nem kíván érdemben eltérni a pénzügyi kormányzat. Palkovics László, az innovációs tárca vezetője a videókonferencia után arról beszélt: a kormány több mint 1200 milliárd forinttal támogatja a munkahelyek védelmét és újak teremtését az idén.

Az intézkedések az álláshelyek megtartását segítik
Fotó: Kurucz Árpád

A vkf ülésén hangzott el az is, hogy a kormány a rövidített munkaidő bevezetésével segítheti az álláshelyek megtartását. Ezzel a munkavállaló korábbi bérének hetven százalékát kaphatja, amelyet részben a munkáltató ad, az állam pedig kiegészíti az összeget. Ha a foglalkoztató ideiglenesen nem tud munkát adni, akkor is megmarad a munkaviszony, és a dolgozó megkapja a korábbi jövedelme egy részét. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, a német Kurzarbeit mintájára valósulhat meg a jövedelmek garantálása. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ezzel kapcsolatos tegnapi közlése szerint az elmúlt években alkalmazott fegyelmezett költségvetési politika alapozza meg az eddig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedéseket. Ennek köszönhetően az intézkedések döntő többsége központi átcsoportosításokkal megoldható. Az ÁSZ az állásfoglalásában arra is rámutatott, hogy a bértámogatásnak együtt kellene járnia az érintett dolgozók képzésével.

– Több szempontból is üdvözlendők a bejelentett gazdaságvédelmi és -élénkítési programpontok. Fontos, hogy ezek nemcsak a bajok elhárítását célozzák meg, hanem a jövőbe is mutatnak – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász. Az egyetemi docens kiemelte, olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszíroznia, ellentétben például Romániá­val, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz fordultak segítségért. Szerinte az egészségipar fejlesztése, a közlekedési szektor vagy például az élelmiszeripar erősítése mind az ország további fejlődését segítik elő, ezért nem is pusztán a válság elhárításáról van szó. Novoszáth Péter szerint mindez az elmúlt időszak fegyelmezett gazdálkodásának és növekedésösztönző politikájának köszönhető. – Jó lenne, ha az Európai Unió is előállna hasonló tervezettel, mert egyelőre Brüsszel még adós az érdemi válságkezeléssel – tette hozzá a közgazdász.