Jelentősen javult a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye

Célzott segítséget kapnak képességeik fejlesztésére a szakképzésben tanuló diákok 2018 óta. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal jóvoltából külön kompetenciamérést vezettek be, aminek eredménye alapján speciális egyéni vagy tanulócsoportos fejlesztésben részesülnek a lemaradók. Az innovációs tárcától úgy tudjuk, a fiatalok teljesítménye már két tanév leforgása alatt jelentősen javult.

Az a cél, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya tíz százalék alá csökkenjen Fotó: Teknős Miklós

A foglalkoztatottság növelése érdekében régóta kiemelt kormányzati cél a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának tíz százalék alá szorítása. A legutóbbi, 2019-es KSH-adatok szerint országosan a diákok 11,8 százaléka hagyja félbe tanulmányait a végbizonyítvány megszerzése nélkül. Az általános és középiskolások körében minden évben elvégzett országos kompetenciamérés eredményei szerint – bár az idei dolgozatok jobban sikerültek a tavalyinál – továbbra is komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamos szakközépiskolások teljesítménye.

Átfogó reform

Ők ugyanis nemcsak az országos átlag alatt teljesítenek, de rendszerint még a náluk négy évvel fiatalabb, hatodikos korosztály átlageredményét sem érik el sem szövegértésből, sem matematikából. Tavaly 1019 olyan ­diákot tartottak nyilván, aki elmúlt 16 éves, de még mindig általános iskolába járt. A lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma összességében eléri az ötvenezret,

jó hír viszont, hogy ez utóbbi adat három év alatt nem kevesebb, mint negyven százalékkal esett vissza.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunkkal azt közölte: mindent elkövetnek, hogy javítsák a szakképzésben tanulók továbbtanulási esélyeit és végzettségi szintjét. Többek közt ezt a célt is szolgálja a szakképzési rendszer idei tanévtől életbe lépő átfogó reformja.

Az iskolaelhagyók számának csökkentése érdekében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2,8 milliárd forintos uniós támogatással elindított egy programot, melynek lényege, hogy felméréseket végeznek a szakképzésben tanuló diákok körében, és az elért eredmények alapján célzott, a tanórák keretén belüli vagy tanórán kívüli egyéni és csoportos fejlesztéseket nyújtanak a fiataloknak.

Anyanyelvi kérdéssor

Ez a mérés nem azonos a 2001 óta minden tanévben elvégzett országos kompetenciaméréssel, de ahhoz ­hasonlóan a szakma elsajátításához szükséges speciális képességekkel együtt a mindennapi életben szükséges képességeket is vizsgálja. Részét képezi többek közt egy matematikai feladatsor, figyelemteszt, emlékezetteszt, anyanyelvi kérdéssor, és vizsgálják a tanulók szókincsét, szövegértését is. Az első felmérést 2018-ban végezték, 45 061 fő bevonásával, idén szeptemberben pedig már 69 396 tanuló vett részt rajta.

Az a cél, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya tíz százalék alá csökkenjen
Fotó: Teknős Miklós

– Az új szakképzési rendszer kialakítása és bevezetése során többször hangsúlyoztuk, hogy a szakképzés választása karrierlehetőséget nyújt, úgy a technikumban, mint a szakképző iskolában. Ugyanakkor a lemorzsolódási mutatók jelzik, hogy nemcsak a hátrányos helyzetű tanulókra kell odafigyelni, mert a tanulási kudarcok okai között a tanulásmódszertani problémák, az előzetes tudásbeli hiá­nyosságok és a képességbeli hiányosságok ­egy­aránt szerepet játszhatnak – fogalmazott lapunknak az ITM, hozzátéve: a 2018/2019-es tanévben elindított mérésekkel igyekeznek feltárni a tanulási problémák okait, kiszűrni a lemaradókat és felismerni a kiemelkedő képességű diákokat. – Az eredmény felhasználható a tanulók motiválása, fejlesztése, a tanulás tervezése, szervezése céljából – fűzték hozzá.

Második mérés

A célzott fejlesztésben a szakos tanárok mellett iskolapszichológusok, fejlesztőpedagógusok és gyógypedagógusok is részt vesznek,

aminek köszönhe­tően rövid idő alatt látványosan javultak a mutatók.

A tárca közlése szerint a fejlesztést követő második mérésen már nyolc-tíz százalékkal jobban teljesítettek azok a diákok, akik egyéni vagy csoportos fejlesztést kaptak, míg a többiek eredményében nem mutatkozott ilyen javulás.

A kompetenciamérést az új belépő 9. évfolyamosok és a tizedikesek körében egyaránt elvégzik. Az idei eredmények szerint

a matematikateszt eredménye mintegy nyolcszázalékos javulást mutatott az előző évi adatokhoz képest.

A tantárgyi szókincset vizsgáló teszten 75,95 százalékos eredményt nyújtottak, és 73,17 százalékkal kimondottan jól sikerült a figyelemteszt is. Megtudtuk azt is, hogy matematikából a Kecskeméti SZC Kandó Kálmán Technikum diákja érte el a legjobb eredményt, intézményi szinten pedig a Váci SZC Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium, valamint Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium diákjai teljesítettek a legjobban. A szövegértési feladatokban pedig a Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Technikum diákja tarolt és a Vas Megyei Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Kollégium tanulói voltak a legsikeresebbek.