Jogsértő Karácsony Gergelyék cenzúrarendelete

Törvénysértőnek nyilvánította a kormányhivatal Karácsonyéknak az ingyenes lapokat ellehetetlenítő rendeletét, amellyel kapcsolatban törvényességi felhívást is kibocsátottak a fővárosnak. A rendelkezést az érintett lapok tulajdonosai, valamint a Magyar Újságírók Közössége elnöke is élesen bírálta.

Karácsony Gergely fõpolgármester és Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelõs fõpolgármester-helyettes Fotó: Mónus Márton Forrás: MTI/Mónus Márton

Milkovics arra is felhívta a figyelmet, hogy a városvezetés is ellentmondásosan nyilatkozott a módosításról, hiszen míg arról is lehetett hallani, hogy egységesen vonatkoznának minden terjesztőre a rendeletben foglaltak, Karácsony Gergely a Hvg.hu-nak adott interjúban már arról beszélt, hogy a laptulajdonosokkal külön-külön kötnének megállapodást.

Lovas Dániel szerint a rendelet inkább provokáció és politikai hisztériakeltés, semmint szakmailag megalapozott javaslat, s életbe léptetése a sajtószabadságba történő beavatkozási kísérletnek minősülhetne. A MÚK-elnök a Médapiacnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a módosítás ezer sebből vérzik, s amellett, hogy szakmai szempontból átgondolatlan, a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen. Szavai szerint eleve problematikus az ingyenes sajtótermék definíciója, s az sem világos, mi történne, ha a jelenlegiek mellett újabb ingyenes lapok is megjelennének a közterületeken.

– Mivel ez a szabályozás napilapokat is érint, szinte megoldhatatlan technológiai problémák merülnek fel a gyártás során, hiszen mindegyik lapnak más a formátuma, a lapzártája, a nyomdába küldési határideje – fogalmazott.

Azt is életszerűtlennek nevezte, hogy a főváros egy több száz fős apparátust működtetne a négyoldalas melléklet napi menedzselésére. Még ha – folytatta – ugyanazt a „közérdekű” tartalmat tennék is bele a különböző lapokba Karácsonyék, akkor is minimum 10-15 főfoglalkozású újságíróból és más, a lapgyártásban járatos szakemberből álló szerkesztőséget kellene felállítaniuk és fenntartaniuk, nem is beszélve az éves szinten százmilliós összegre rúgó költségekről.

Lovas Dániel arra is felhívta a figyelmet: az is tisztázandó, hogy mit takar a „közérdekű” kifejezés, hiszen szavai szerint egy újságba bekerülő külső, nem szerkesztőségi tartalom a jogi szabályozás szerint csak fizetett felület, azaz valamilyen hirdetés lehet.

– Ha bármilyen politikai vonatkozást tartalmaz az említett rész, akkor pedig politikai hirdetésnek minősül, arra pedig megint más szabályok vonatkoznak. Minden esetben fel kell tüntetni, hogy hirdetésről vagy politikai hirdetésről van szó, s annak egyértelműen el kell különülnie a szerkesztőségi tartalomtól, és ennek az olvasó számára is egyértelműnek kell lennie – fejtette ki.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke nem osztotta ezeket az aggályokat. A Médiapiac érdeklődésére úgy fogalmazott, az ügyben csak azt tudja jogsértő mozzanatként elképzelni a kiíró részéről, ha az diszkriminatív feltételt szab meg, és csak bizonyos lapokra vonatkoztatja a négy oldal ingyenes biztosításáról szóló előírást. Szerinte „nem kötelező” közterületen lapot terjeszteni, s mivel ez például a közösségi közlekedés helyszínein jelentős versenyelőnyt jelent a nagy forgalom miatt, a terület fenntartója jogosult arra, hogy a sajtótermékek bizonyos felületeit a saját tartalmai számára követelje.