Jóváhagyták az iskolahalasztási kérelmek elsöprő többségét

Cáfolják az Oktatási Hivatal adatai azokat a baloldali vádakat, amelyek szerint az iskolakezdési szabályok megújítása éretlen gyerekek tömegeit kényszeríti idő előtt iskolába. A szakértők 96 százalékban helyt adtak a szülők halasztási kérelmeinek. Ezzel együtt a minisztérium kész tovább finomítani a jogszabályt, hogy azok a gyerekek se szenvedjenek hátrányt, akiknek a szülei nem tudnak hatékonyan fellépni az érdekükben.

Az otthonokban élő gyermekek életét is korlátok közé szorította a koronavírus-járvány Fotó: Arpad Kurucz

Gyerekek egy csepeli játszótéren.

Rétvári Bence felidézte, hogy ezeket a kérdéseket az Alkotmánybíróság is vizsgálta, de nem vonták kétségbe az új szabályozás létjogosultságát, hanem főként többlet garanciális elemekre tettek javaslatot olyan esetekben, amikor a szülők nem nyújtottak be javaslatot gyermekük érdekében. – Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kész az eljárás garanciális elemeinek megerősítésére és az érintett jogszabályi rendelkezéseket módosítják – tette hozzá.

Rendkívül kivételes esetben

Korábban a Nemzeti Pedagógus Kar is felhívta már a figyelmet, hogy csak nyomós okkal tartják elfogadhatónak a hatéves kort betöltött gyerekek óvodában tartását. – Bár a rendelet nem zárja ki egyértelműen, de csak rendkívül kivételes esetben tartjuk szakmailag elfogadhatónak, ha a szakértői bizottság olyan gyermek esetében rendelkezik további egy év óvodai nevelésről, aki nem sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) sem küzd – olvasható a kar honlapján elérhető szakmai anyagban, amelyben magyarázatként megjegyzik: az a tény, hogy ha a gyermek a fejlődésében a vizsgálat idején éppen máshol tart, mint a nagy átlag (ha a fejlődése amúgy a normál tartományon belül marad), önmagában nem indok arra, hogy a szakértői bizottság rendelkezzen a további egy év óvodai nevelésről. Pláne, hogy a vizsgálatok idején az iskolakezdés még több hónap – akár közel egy év – távolságra van.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy óvodáskorú gyermek esetében eleve csak kivételesen lehet BTM diagnosztikai kategóriát megalapozni, hiszen az, hogy a gyermek fejlődése éppen akkor eltérést mutat, de a tipikus tartományon belül van, önmagában még nem „beilleszkedési nehézség” vagy „tanulási nehézség”, hanem egy fejlődési állomás. A tanárok még tovább mennek: a dokumentum szerint még a sajátos nevelési igény (SNI) ténye sem vonja magával automatikusan a tankötelezettség megkezdése alóli felmentésre irányuló javaslatot, annak indokoltságát mindenképp érdemes szakértői bizottságnak külön is értékelnie.

Harmadát visszatartották

2020-ban változtak az iskolakezdési szabályok, vagyis egy esztendeje az óvodavezetők helyett az Oktatási Hivatal tiszte eldönteni, hogy a hatéves kort betöltött, tehát tankötelessé váló gyermekeket be kell-e íratni első osztályba vagy eltölthetnek még egy évet az óvodában. Aki maradni szeretne, annak a korábbinál három hónappal hamarabb, már januárban jeleznie kell ezt a szándékát a hivatalnak. A 2020 előtti néhány évben harmincezres nagyságrendben tartottak vissza hatéveseket az iskolából, vagyis durván harmadannyit, mint ahányan időben megkezdték az első osztályt.