Karácsonynak diplomája se lehetne a mai szabályok szerint

Napok óta attól hangos a sajtó, hogy a Budapest főpolgármestere nem rendelkezik nyelvvizsgával. A kormányfő testalkatával korábban méltatlanul élcelődő, s ezzel a nagyközönség figyelmét éppen saját hiányosságaira ráirányító Karácsony Gergely olyan alapvető követelményt nem teljesített, ami évtizedek óta elvárás a felsőoktatásban, sőt ma már nemhogy diplomát szerezni nem lehet nélküle, de lassan bejutni se az egyetemre.

2021.02.18. Budapest Geotermikus hőellátó rendszer ünnepélyes átadása. Gulyás Gergely Karácsony Gergely. Horváth Csaba, Vári Attila Fotó: Kurucz Árpád

Nem lehet vitatkozni azzal a ténnyel, hogy legalább egy idegen nyelv magabiztos ismerete a mai világban elengedhetetlen az életben való boldoguláshoz. Nem véletlen, hogy a kormány folyamatosan fejleszti az iskolai nyelvoktatást (új tanterv, egyre korszerűbb módszertan, külföldi kurzusok a diákoknak), valamint igyekszik motiválni, ösztönözni a fiatalokat a nyelvtanulásra (az első nyelvvizsga évek óta ingyenes, az emelt szintű érettségit pedig elismerik középfokú nyelvvizsgának).

Azt, hogy a nyelvtudásnak az értelmiségi, diplomás lét alapfeltételének kell lennie, már évtizedekkel ezelőtt felismerte az oktatásirányítás: az 1993-as felsőoktatási törvény rendelkezései alapján 1997-től egymás után folyamatosan kezdtek el megjelenni az egyes szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletek. Ezek felmenő rendszerben írták elő a nyelvvizsga kötelezettségét, azaz a szigorítás nem vonatkozott az akkor már hallgatói jogviszonyban állókra. Eleinte nem volt egységes a szabályozás, mert a követelmények hatálybalépése nem egyszerre történt, és eleve nem minden szakon követelték meg a nyelvvizsgát. A tudományegyetemek bölcsészkarain például 2002. szeptember 1-jéig intézményi hatáskörben szabályozták a kérdést, Karácsony Gergely is gond nélkül megszerezte szociológusdiplomáját 2000-ben nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében.

Ma azonban ő sem menne sokra, mivel 2003 óta már mindenhol megkövetelik a nyelvvizsgát a diploma feltételeként. Igaz, a szigorítás eleinte azt eredményezte, hogy sokan olyan élő, de a gyakorlatban ritkán használt nyelvekből vizsgáztak, mint az eszperantó vagy a lovári, csak hogy meglegyen a vágyott papír. Az egyetemek azonban gyorsan léptek, és hamarosan már csak az állam által akkreditált vizsgaközpontok államilag elismert bizonyítványait fogadták el. Eltérések persze ma is vannak a felsőoktatási intézmények elvárásai között, hiszen sok szakon nemcsak egy középfokút, de egyszerre két nyelvvizsgát, üzleti nyelvvizsgát vagy akár felsőfokút is kérnek a hallgatóktól.

A magyarok idegennyelv-tudása köztudottan nem túl fényes, nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben tízezer-, sőt százezerszámra gyűltek össze az egyetemek tanulmányi osztályain a nyelvi hiányosságok miatt ki nem adott oklevelek. Mint ismeretes, tavaly csaknem 110 ezer diplomát adtak át nyelvvizsga nélkül a gazdaságvédelmi akcióterv részeként a járványhelyzetre tekintettel. Palkovics László innovációs miniszter szerint a moratóriumra azért volt szükség, mert a vírus okozta válságot követően a magyar gazdaság újraindításához nagy szükség lesz diplomás munkavállalókra. Ez azonban átmeneti segítség volt, és csak azokra vonatkozott, akik 2020. augusztus 31-ig tettek záróvizsgát, az idei évtől már újra bizonyítani kell a nyelvtudást.

Éves szinten egyébként 100-120 ezren nyelvvizsgáznak Magyarországon (tavaly a járvány miatt csak 86 ezren). Közülük legtöbben a középfokúval próbálkoznak, ami előbb-utóbb nemcsak a diplomaszerzés, hanem az egyetemi belépő feltétele lesz. Emlékezetes, a kormány már a 2014-es felsőoktatási stratégiában azt tervezte, hogy 2020-tól felvételi kritériummá válik a középfokú nyelvtudás. Mivel azonban a köznevelés egyelőre nem készíti fel a diákokat a B2 szintre, a szakmai szervezetekkel való egyeztetések hatására ezt a szigorítást végül elvetették. Egyelőre. Az idegen nyelvi érettségi egyébként kötelező, és a középiskolákban két nyelvet is tanulnak a diákok. A középszintű érettségi a B1 szinttel egyenértékű, az emelt szintű nyelvi érettségi viszont megfelel a B2-es nyelvvizsgának.

A múlt héten csak angolból több mint húszezer végzős diák tett emelt szintű érettségit, ebből a szempontból ők mindannyian lekörözik Budapest – összehasonlítgatást annyira kedvelő – első emberét.