A magyarok idegennyelv-tudása köztudottan nem túl fényes, nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben tízezer-, sőt százezerszámra gyűltek össze az egyetemek tanulmányi osztályain a nyelvi hiányosságok miatt ki nem adott oklevelek. Mint ismeretes, tavaly csaknem 110 ezer diplomát adtak át nyelvvizsga nélkül a gazdaságvédelmi akcióterv részeként a járványhelyzetre tekintettel. Palkovics László innovációs miniszter szerint a moratóriumra azért volt szükség, mert a vírus okozta válságot követően a magyar gazdaság újraindításához nagy szükség lesz diplomás munkavállalókra. Ez azonban átmeneti segítség volt, és csak azokra vonatkozott, akik 2020. augusztus 31-ig tettek záróvizsgát, az idei évtől már újra bizonyítani kell a nyelvtudást.
Éves szinten egyébként 100-120 ezren nyelvvizsgáznak Magyarországon (tavaly a járvány miatt csak 86 ezren). Közülük legtöbben a középfokúval próbálkoznak, ami előbb-utóbb nemcsak a diplomaszerzés, hanem az egyetemi belépő feltétele lesz. Emlékezetes, a kormány már a 2014-es felsőoktatási stratégiában azt tervezte, hogy 2020-tól felvételi kritériummá válik a középfokú nyelvtudás. Mivel azonban a köznevelés egyelőre nem készíti fel a diákokat a B2 szintre, a szakmai szervezetekkel való egyeztetések hatására ezt a szigorítást végül elvetették. Egyelőre. Az idegen nyelvi érettségi egyébként kötelező, és a középiskolákban két nyelvet is tanulnak a diákok. A középszintű érettségi a B1 szinttel egyenértékű, az emelt szintű nyelvi érettségi viszont megfelel a B2-es nyelvvizsgának.
A múlt héten csak angolból több mint húszezer végzős diák tett emelt szintű érettségit, ebből a szempontból ők mindannyian lekörözik Budapest – összehasonlítgatást annyira kedvelő – első emberét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!