Keresztény fiatalok előtt nyit ajtókat a kormány

Egyiptomból, Szíriából és Irakból származó fiatalokat is segít a magyar kormány egy kereszténységet támogató programja. – Az ösztöndíjasoknak különleges a helyzete, ugyanis nagy esély van rá, hogy a tanulmányaikat követően jelentős szerepük lesz az otthoni problémák megoldásában – mondta lapunknak Hölvényi György európai parlamenti képviselő, aki Brüsszelben látta vendégül a hazánkban tanuló keresztény diákok egy csoportját.

A magyar kormány 2017 nyarán döntött az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak nevű projekt létrehozásáról, amelynek keretében jelenleg 163, a saját hazájában üldözött, keresztény fiatal tanul magyar felsőoktatási intézményekben. – Magyarország remek lehetőséget teremtett nekünk, amiért hálásak lehetünk. Ez egy sokkal nyugodtabb élet az egyiptomihoz képest – mondta a Magyar Nemzetnek a 25 éves Michael Nagy Talaat Besada, aki Kairóból érkezett Gödöllőre, ahol a Szent István Egyetem gépészmérnöki mesterszakán tanul.

A fiú szerint Egyiptomban keresztényként esélye sem lenne a mostanihoz hasonló tanulmányokat folytatni, ráadásul hazánkban hamar a tudásának megfelelő munkát is talált. Mint mondja, minden adott ahhoz, hogy a legtöbbet hozza ki magából az itt töltött idő alatt: az ösztöndíjprogram végeztével ugyanis – a szerződésében vállaltaknak megfelelően – hazamegy.

A nevelés, ezen belül pedig a jövő elitjének a magyarországi öszöndíjprogramhoz hasonló képzése kulcsfontosságú a közel-keleti keresztények helybensegítése szempontjából. A szóban forgó ösztöndíjasoknak ezért is különleges a helyzete, ugyanis nagy esély van rá, hogy a tanulmányaikat követően jelentős szerepük lesz az otthoni problémák megoldásában – ezt már Hölvényi György mondta lapunknak, aki egy húsz fős, keresztény diákcsoportot látott vendégül Brüsszelben.

Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője

A KDNP európai parlamenti képviselője szerint Európának felelőssége van a kérdésben: az üldözött és a diszkriminált keresztények kizárólag a kontinenstől kaphatnak segítséget. – Jelenleg a legnagyobb probléma a téma iránti közöny, ami egyúttal emberek iránti közöny is. Tudatosan törekedni kell arra, hogy a diákokéhoz hasonló, emberi történetekkel mutassuk be az üldözött keresztények helyzetét, ezáltal hívhatjuk fel a figyelmet a valós problémákra. Így sokkal hitelesebb kép alakulhat ki, mint általában a nemzetközi diplomácia keretében – húzta alá Hölvényi György, aki szerint az utóbbi években történtek pozitív lépések a kérdésben, az Európai Parlament például népirtásnak minősítette a közel-keleti keresztényekkel szemben elkövetett erőszakos cselekményeket.

– Fontos lenne azonban, hogy ennél is tovább lépjünk. A humanitárius segítségnyújtás nem minden esetben éri el a rászoruló lakosságot, éppen ezért a helyi vallási közösségeket tényleges társadalmi szerepüknek megfelelő hangsúllyal kell bevonni az unió támogatási programjaiba világszerte. Európai üggyé kell tenni a kereszténykérdést, ehhez pedig vallásközi és pártközi munkára van szükség. Magyarországról mindenesetre elmondható, hogy élen jár az ügy tematizálásában – szögezte le a parlamenti képviselő.