– Bő egy hónap telt el az önkormányzati választások óta, és sokan most is úgy látják, hogy az ellenzék tematizálja a közbeszédet, a kormánypártok mintha lefagytak volna. Mi lehet ennek az oka?
– Lehet, hogy sokan tematizálási kísérletnek tekintik Hadházy Ákos obszcén tábláját, de mi ilyen akciókban nem szeretnénk részt venni. Ettől függetlenül az igaz, hogy bár a kormánypártok győztek, nem mindenhol győzött a fideszes jelölt. Október 13-án több ellenzéki politikus kapott lehetőséget arra, hogy bizonyítson. A választási eredmény egyfajta emlékeztető oltás azzal kapcsolatban, hogy milyen is az, amikor a baloldal kormányoz egyes településeken. 2010 előtt nem sok köszönet volt benne.
– Ez kétségtelen, de visszatérve az előbbi kérdésre: a parlamenti botrányokon túl konkrét ügyekkel is a nyilvánosság középpontjába kerültek az ellenzékiek. Ezek alkalmasak az érzelmi és morális alapú hisztériakeltésre a kormányzattal szemben. Ilyen például a kurdok helyzete és a török államfő megítélése, illetve a zöldtematika.
– Ezekben az ügyekben óriási képmutatást láthatunk. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként széles mosollyal látta vendégül Recep Tayyip Erdoğan török elnököt. A kispesti szocialista polgármester, Gajda Péter pedig a múlt héten kerületében fogadta a török elnök feleségét, miközben a baloldali ellenzék a város másik felén az utcán tiltakozott Erdoğan látogatása ellen. Ami a kurdok ügyét illeti, a jelenlegi magyar kormány érdemben segíti őket, többek közt iskolaépítéssel. A Törökországgal fenntartott párbeszéd ettől függetlenül Magyarország alapvető érdeke, mindenekelőtt az energiaellátás és a migrációs ügyek szempontjából. Ami a környezetvédelem kérdését illeti, itt is jó nagy adag képmutatással találkozunk. Mára kiderült, hogy Karácsony Gergely is csak addig zöld, amíg megy a kamera. Teátrálisan kerékpározik, BKV-zik az újságírók előtt, aztán minden másra ott van a hivatali sofőr és az autóflotta. Ettől függetlenül a zöldpolitikát a kormány kiemelten kezeli, cél, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, az agrártárca pedig a napokban indította el az elmúlt időszak legnagyobb fásítási programját.
– Az ellenzék félrevezetési manőverei ennek ellenére részben sikeresek, mint azt a választási eredmények bizonyítják. Milyen választ ad erre a kormány?
– Akkor mindenekelőtt érdemes tisztáznunk a választási eredményt: az október 13-i önkormányzati választást a Fidesz–KDNP fölényesen megnyerte, a kormánypártok 1,8 millió szavazatot kaptak, míg a katyvaszkoalícióba összeálló ellenzék összesen csak 1,3 milliót. Több mint ötvenszázalékos eredményt értünk el. Ha az ellenzék a kormánypártok vereségéről beszél, én arra azt mondom: bármely nyugati baloldali vagy jobboldali kormánypárt megirigyelné ezt az eredményt bármely választáson. Győzelmünk vitathatatlan, még akkor is, ha több helyen nem nyertek a Fidesz–KDNP jelöltjei. Ettől függetlenül minden városvezetővel együttműködésre törekszünk.
– Sokan mégis vereségként élik meg a jobboldalon az október 13-i eredményt. Hogyan lehet ezt orvosolni?
– Nem kiütéses, hanem pontozásos győzelem született. Van persze tanulsága és üzenete is, mégpedig az, hogy kétszeresen is meg kell majd küzdenünk a 2022-es győzelemért. A jó kormányzati teljesítmény ennek alapfeltétele. Az alapvető irányokon szerintem nem kell változtatni, továbbra is cél, hogy több munkahely jöjjön létre, magasabbak legyenek a bérek, minél több támogatást kapjanak a családok és fenntartsuk az ország biztonságát. A kormány a továbbiakban is olyan törvényjavaslatokat terjeszt elő, amelyek ezt a célt szolgálják.
– A kormánypárti szimpatizánsok körében az sem arat osztatlan sikert, hogy kompromisszumos politikát kezdett a kabinet a főváros új vezetésével, ami sokak szerint a gyengeség jele, holott szerintük most erőt kellene mutatni. Helyes ez a helyzetértékelés?
– Nem változott a kormány politikája. Minden városnak támogatást, segítő kezet nyújt, amennyiben erre van fogadókészség. Budapesten is ez a helyzet, a kormány világosan elmondta, hogy szeretné végigvinni azokat a fejlesztéseket, amelyekről korábban döntés született, és amelyekről megállapodott a fővárossal. Innentől az új fővárosi vezetésen a felelősség, hogy az együttműködés vagy a kakaskodás útját választja. Egyelőre azt látjuk, hogy több beruházást is megakasztanak. A stadionstop megfakult, jött helyette múzeum- és kórházstop.
– A beruházások jövőjével szemben már konkrét, személyi döntéseket is hozott a Karácsony Gergely főpolgármester vezette főváros: az önkormányzati cégek felügyelőbizottságában, igazgatóságaiban, a fővárosi bizottságokban a 2010 előtti világ szocialista és szabad demokrata politikusai jelentek meg újra. Gyurcsány Ferenc és Demszky Gábor embereivel együtt lehet működni?
– Ha ebből a szempontból nézzük a helyzetet, akkor már gyülekeznek a szürke fellegek Budapest egén. Olyan emberek kerültek fontos pozíciókba, akikről az egykor volt Napkelte című műsor vendéglistája jut eszünkbe. Újra itt vannak, és jól emlékszünk, mit tettek Budapesttel. Gondoljuk csak a négyes metróra! Hátrahagytak egy be nem fejezett beruházást, de a pénz jelentős része eltűnt. Karácsony Gergely főpolgármester ezeknek az embereknek adta a kasszakulcsot, miközben a politikailag hozzá közel álló főpolgármester-helyetteseknek csak szimbolikus posztokat adott. Ezzel mintha azt üzenné, lemondott arról, hogy kordában tartsa a múlt embereit. Mindez megerősíti a korábbi feltevésünket, hogy valójában Gyurcsány Ferenc diktálja az ütemet. Nem véletlenül vett részt látványosan az alakuló ülésen. Karácsony Gergely már egy esti interjúban arról beszélt, hogy ő nem is vett részt a bizottsági helyekről szóló egyeztetéseken. Ha ő nem is, az őszödi szemkilövető biztosan részt vett.
– Korábban azt láttuk, hogy inkább ellenzékváltó hangulat van az országban. Az összefogás azonban működőképesnek bizonyult, a Momentum pedig új erőként kezd kiemelkedni közülük. Tartós lehet ez a folyamat?
– Vannak pártok, amelyek erősödnek, és vannak, amelyek gyengülnek az ellenzéki oldalon. Ez mindig változik. A Jobbik például bő húszszázalékos pártból hatszázalékos lett. Így nem meglepő, hogy elrejtették a pártlogójukat, és sok helyen álcivil gúnyába bújtak. Az erőviszonyok a baloldali ellenzéken belül rendeződtek át, míg a kormánypártok támogatottsága stabil.
– A jászberényi megismételt önkormányzati választáson a kormánypárti jelölt súlyos vereséget szenvedett, ellenzéki kihívója kétharmados győzelmet aratott a korábbi döntetlenközeli eredmény után. A térség országgyűlési képviselője, Pócs János szerint a Fidesz jelöltjének az üzenetei nem mentek át, és a jövőben változtatni kell a munkában, kommunikációban és a megjelenésben is. Egyetért mindezzel?
– A kommunikáció a folyamatos megújulás terepe: a digitális felületek, eszközök fejlesztése például a választási eredményektől függetlenül is fontos feladat.
– Lesznek személyi konzekvenciái az október 13-i választásnak?
– Személyi konzekvenciái a vereségnek szoktak lenni, a kormánypártok ezzel szemben győztek.
Az államtitkár azt mondja, sisakot fel, mindenkinek megvan a feladata
Fotó: Bach Máté
– Bizonyos új típusú fegyverekkel szemben nem biztos, hogy elegendő lesz a régi harcedzettség. Az ellenzéki média egyre többször alkalmaz titkosszolgálati kelléktárba illő eszközöket: drónokat, rejtett kamerákat és mikrofonokat, ténycikként közöl véleményt, sokszor rágalmaz, sugalmaz hamis állításokat. Ezeknek a cselekményeknek nincsenek látható jogi következményei. Hol van a határ, meddig lehet engedni ezt?
– A média sokszínűsége védendő érték, úgy, ahogy a magánélet védelme is, legyen szó ellenzéki vagy kormánypárti politikusokról. Azt a kérdést azonban valóban fel kell tennünk, hogy az egyre szaporodó lejárató és álhíroldalak mögött meghúzódik-e külföldi befolyásolási kísérlet. Egyre több van belőlük, és homályos, hogy milyen pénzügyi háttérrel működnek. Egy jelentős részük a választás után fel is szívódott.
– Ezeknek az álhíroldalaknak a felderítésére, kapcsolati hálójuk feltárására, esetleges felelősségre vonásukra van esély?
– Ez a kérdés nem csak Magyarországon merül fel: ha megnézzük az amerikai közéletet, ott is napirenden van az álhírek és a külföldi befolyásolás elleni fellépés. Ebben a gondolkodásban nekünk is részt kell vennünk. Aztán ha indokolt, cselekvés is következhet.
– A választások miatt idén ősszel jóval kevesebb idő maradt a törvényhozásra. A korábban beharangozott alkotmányrevízió is szóba kerül?
– Nincs napirenden az alaptörvény revíziója. Gulyás Gergely egy korábbi Kormányinfón már jelezte, hogy nincs napirenden alkotmánymódosítás, az alaptörvény alapvető változtatására nincs szükség.
– Milyen fontos törvényalkotási lépések várhatók még az őszi ülésszakban?
– A kormány a napokban több törvénymódosítást is előterjesztett. Ha átmennek, tovább csökkenhet a bürokrácia az ügyintézéseknél, nőhet az otthonápolási díj, elindulhat a nagyszülői gyed, és továbbra is részt vehetünk az Iszlám Állam elleni nemzetközi műveletekben. A kormány emellett vizsgálja a további adócsökkentések lehetőségét is, amihez egy erősödő gazdaság adja az alapot. A legfrissebb számok szerint változatlanul ötszázalékos a növekedés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már gőzerővel dolgozik az új családtámogatási intézkedéseken is.
– A házszabály szigorítására készülnek, az ellenzék emiatt diktatúrát kiállt. Igazolhatja a várakozásokat a törvénymódosítás?
– A módosítások célja, hogy az Országgyűlés ne legyen kocsmai színvonalú provokációk színhelye, és semmi ne akadályozhassa a törvényes döntéshozatalt. Az előterjesztők a nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe vették, máshol még ennél szigorúbb szankciók is léteznek. Hadházy Ákos ordenáré akciója sehol sem maradt volna következmények nélkül.
– Amit az ellenzéktől az Országgyűlésben az elmúlt hónapokban láthattunk, az csak a kezdet. Az összetákolt ellenzéki koalíciót csak a kormány elleni ellenszenv, nem pedig egy közös világnézet fogja össze. Ezért nem marad más, mint a folyamatos provokáció.
– Ez és az október 13-i választás is arra hívja fel a figyelmünket, hogy hosszú még az út a 2022-es győzelemig. Ezt a győzelmet sem ingyen, sem elvégzett munka nélkül nem fogják adni. Én azt mondom: sisakot fel, mindenkinek megvan a feladata, dolgozzon akár a kormányban, akár az Országgyűlésben vagy az önkormányzatokban. Én már fel is vettem.
