Kétszeresen is meg kell majd küzdeni a 2022-es győzelemért

Az október 13-i önkormányzati választást a Fidesz–KDNP fölényesen megnyerte, a kormánypártok 1,8 millió szavazatot kaptak, míg a katyvaszkoalícióba összeálló ellenzék összesen csak 1,3 milliót – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba úgy véli, Budapesten olyan emberek kerültek fontos pozíciókba, akikről az egykor volt Napkelte című műsor vendéglistája jut eszünkbe. Újra itt vannak, és jól emlékszünk, mit tettek Budapesttel.

Az államtitkár azt mondja, sisakot fel, mindenkinek megvan a feladata Fotó: Bach Máté

– Az ellenzék félrevezetési manőverei ennek ellenére részben sikeresek, mint azt a választási eredmények bizonyítják. Milyen választ ad erre a kormány?

– Akkor mindenekelőtt érdemes tisztáznunk a választási eredményt: az október 13-i önkormányzati választást a Fidesz–KDNP fölényesen megnyerte, a kormánypártok 1,8 millió szavazatot kaptak, míg a katyvaszkoalícióba összeálló ellenzék összesen csak 1,3 milliót. Több mint ötvenszázalékos eredményt értünk el. Ha az ellenzék a kormánypártok vereségéről beszél, én arra azt mondom: bármely nyugati baloldali vagy jobboldali kormánypárt megirigyelné ezt az eredményt bármely választáson. Győzelmünk vitathatatlan, még akkor is, ha több helyen nem nyertek a Fidesz–KDNP jelöltjei. Ettől függetlenül minden városvezetővel együttműködésre törekszünk.

– Sokan mégis vereségként élik meg a jobboldalon az október 13-i eredményt. Hogyan lehet ezt orvosolni?

– Nem kiütéses, hanem pontozásos győzelem született. Van persze tanulsága és üzenete is, mégpedig az, hogy kétszeresen is meg kell majd küzdenünk a 2022-es győzelemért. A jó kormányzati teljesítmény ennek alapfeltétele. Az alapvető irányokon szerintem nem kell változtatni, továbbra is cél, hogy több munkahely jöjjön létre, magasabbak legyenek a bérek, minél több támogatást kapjanak a családok és fenntartsuk az ország biztonságát. A kormány a továbbiakban is olyan törvényjavaslatokat terjeszt elő, amelyek ezt a célt szolgálják.

– A kormánypárti szimpatizánsok körében az sem arat osztatlan sikert, hogy kompromisszumos politikát kezdett a kabinet a főváros új vezetésével, ami sokak szerint a gyengeség jele, holott szerintük most erőt kellene mutatni. Helyes ez a helyzetértékelés?

– Nem változott a kormány politikája. Minden városnak támogatást, segítő kezet nyújt, amennyiben erre van fogadókészség. Budapesten is ez a helyzet, a kormány világosan elmondta, hogy szeretné végigvinni azokat a fejlesztéseket, amelyekről korábban döntés született, és amelyekről megállapodott a fővárossal. Innentől az új fővárosi vezetésen a felelősség, hogy az együttműködés vagy a kakaskodás útját választja. Egyelőre azt látjuk, hogy több beruházást is megakasztanak. A stadionstop megfakult, jött helyette múzeum- és kórházstop.

– A beruházások jövőjével szemben már konkrét, személyi döntéseket is hozott a Karácsony Gergely főpolgármester vezette főváros: az önkormányzati cégek felügyelőbizottságában, igazgatóságaiban, a fővárosi bizottságokban a 2010 előtti világ szocialista és szabad demokrata politikusai jelentek meg újra. Gyurcsány Ferenc és Demszky Gábor embereivel együtt lehet működni?

– Ha ebből a szempontból nézzük a helyzetet, akkor már gyülekeznek a szürke fellegek Budapest egén. Olyan emberek kerültek fontos pozíciókba, akikről az egykor volt Napkelte című műsor vendéglistája jut eszünkbe. Újra itt vannak, és jól emlékszünk, mit tettek Budapesttel. Gondoljuk csak a négyes metróra! Hátrahagytak egy be nem fejezett beruházást, de a pénz jelentős része eltűnt. Karácsony Gergely főpolgármester ezeknek az embereknek adta a kasszakulcsot, miközben a politikailag hozzá közel álló főpolgármester-helyetteseknek csak szimbolikus posztokat adott. Ezzel mintha azt üzenné, lemondott arról, hogy kordában tartsa a múlt embereit. Mindez megerősíti a korábbi feltevésünket, hogy valójában Gyurcsány Ferenc diktálja az ütemet. Nem véletlenül vett részt látványosan az alakuló ülésen. Karácsony Gergely már egy esti interjúban arról beszélt, hogy ő nem is vett részt a bizottsági helyekről szóló egyeztetéseken. Ha ő nem is, az őszödi szemkilövető biztosan részt vett.

– Korábban azt láttuk, hogy inkább ellenzékváltó hangulat van az országban. Az összefogás azonban működőképesnek bizonyult, a Momentum pedig új erőként kezd kiemelkedni közülük. Tartós lehet ez a folyamat?

– Vannak pártok, amelyek erősödnek, és vannak, amelyek gyengülnek az ellenzéki oldalon. Ez mindig változik. A Jobbik például bő húszszázalékos pártból hatszázalékos lett. Így nem meglepő, hogy elrejtették a pártlogójukat, és sok helyen álcivil gúnyába bújtak. Az erőviszonyok a baloldali ellenzéken belül rendeződtek át, míg a kormánypártok támogatottsága stabil.

– A jászberényi megismételt önkormányzati választáson a kormánypárti jelölt súlyos vereséget szenvedett, ellenzéki kihívója kétharmados győzelmet aratott a korábbi döntetlenközeli eredmény után. A térség országgyűlési képviselője, Pócs János szerint a Fidesz jelöltjének az üzenetei nem mentek át, és a jövőben változtatni kell a munkában, kommunikációban és a megjelenésben is. Egyetért mindezzel?

– A kommunikáció a folyamatos megújulás terepe: a digitális felületek, eszközök fejlesztése például a választási eredményektől függetlenül is fontos feladat.

– Lesznek személyi konzekvenciái az október 13-i választásnak?

– Személyi konzekvenciái a vereségnek szoktak lenni, a kormánypártok ezzel szemben győztek.

Az államtitkár azt mondja, sisakot fel, mindenkinek megvan a feladata
Fotó: Bach Máté

– Bizonyos új típusú fegyverekkel szemben nem biztos, hogy elegendő lesz a régi harcedzettség. Az ellenzéki média egyre többször alkalmaz titkosszolgálati kelléktárba illő eszközöket: drónokat, rejtett kamerákat és mikrofonokat, ténycikként közöl véleményt, sokszor rágalmaz, sugalmaz hamis állításokat. Ezeknek a cselekményeknek nincsenek látható jogi következményei. Hol van a határ, meddig lehet engedni ezt?

– A média sokszínűsége védendő érték, úgy, ahogy a magánélet védelme is, legyen szó ellenzéki vagy kormánypárti politikusokról. Azt a kérdést azonban valóban fel kell tennünk, hogy az egyre szaporodó lejárató és álhíroldalak mögött meghúzódik-e külföldi befolyásolási kísérlet. Egyre több van belőlük, és homályos, hogy milyen pénzügyi háttérrel működnek. Egy jelentős részük a választás után fel is szívódott.

– Ezeknek az álhíroldalaknak a felderítésére, kapcsolati hálójuk feltárására, esetleges felelősségre vonásukra van esély?

– Ez a kérdés nem csak Magyarországon merül fel: ha megnézzük az amerikai közéletet, ott is napirenden van az álhírek és a külföldi befolyásolás elleni fellépés. Ebben a gondolkodásban nekünk is részt kell vennünk. Aztán ha indokolt, cselekvés is következhet.

– A választások miatt idén ősszel jóval kevesebb idő maradt a törvényhozásra. A korábban beharangozott alkotmányrevízió is szóba kerül?

– Nincs napirenden az alaptörvény revíziója. Gulyás Gergely egy korábbi Kormányinfón már jelezte, hogy nincs napirenden alkotmánymódosítás, az alaptörvény alapvető változtatására nincs szükség.

– Milyen fontos törvényalkotási lépések várhatók még az őszi ülés­szakban?

– A kormány a napokban több törvénymódosítást is előterjesztett. Ha átmennek, tovább csökkenhet a bürokrácia az ügyintézéseknél, nőhet az otthonápolási díj, elindulhat a nagyszülői gyed, és továbbra is részt vehetünk az Iszlám Állam elleni nemzetközi műveletekben. A kormány emellett vizsgálja a további adócsökkentések lehetőségét is, amihez egy erősödő gazdaság adja az alapot. A legfrissebb számok szerint változatlanul ötszázalékos a növekedés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már gőzerővel dolgozik az új családtámogatási intézkedéseken is.

– A házszabály szigorítására készülnek, az ellenzék emiatt diktatúrát kiállt. Igazolhatja a várakozásokat a törvénymódosítás?

– A módosítások célja, hogy az Országgyűlés ne legyen kocsmai színvonalú provokációk színhelye, és semmi ne akadályozhassa a törvényes döntéshozatalt. Az előterjesztők a nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe vették, máshol még ennél szigorúbb szankciók is léteznek. Hadházy Ákos ordenáré akciója sehol sem maradt volna következmények nélkül.

– Amit az ellenzéktől az Ország­gyűlésben az elmúlt hónapokban láthattunk, az csak a kezdet. Az összetákolt ellenzéki koalíciót csak a kormány elleni ellenszenv, nem pedig egy közös világnézet fogja össze. Ezért nem marad más, mint a folyamatos provokáció.

– Ez és az október 13-i választás is arra hívja fel a figyelmünket, hogy hosszú még az út a 2022-es győzelemig. Ezt a győzelmet sem ingyen, sem elvégzett munka nélkül nem fogják adni. Én azt mondom: sisakot fel, mindenkinek megvan a feladata, dolgozzon akár a kormányban, akár az Országgyűlésben vagy az önkormányzatokban. Én már fel is vettem.