Kétszínűség, hogy külföldön mást kommunikál a baloldal

Nem arra használják a mandátumukat az ellenzéki képviselők, hogy segítsék a védekezést – nyilatkozta lapunknak Rétvári Bence, aki szerint a baloldal politikát csinál egy szakmai kérdésből, amikor egyes vakcinákat kritizál. A KDNP alelnöke azt is kifejtette, hogy az oktatás helyzete javul, a nélkülözés pedig jelentősen csökkent hazánkban.

Rétvári Bence a tankönyvellátó háózat munkáját méltatta Fotó: Kurucz Árpád

– Az Országgyűlésben gyakran kényszerül csörtéket vívni ellenzékiekkel. Mit gondol a parlamenti légkörről?

– A baloldal képviselői nem arra használják a mandátumukat, hogy segítsék a védekezést. Nincs olyan hét, hogy ne hoznának be valamilyen álhírt az ülésterembe, és ennek semmi következménye nincs a baloldalon. A kamuvideós Korózs Lajos esetében egynapos, felmentéssel záruló vizsgálat volt. A Párbeszédben az álhíreket terjesztő Szabó Tímea ellen pedig vizsgálat sem indult. Ezek az ügyek néha röhejesek, előfordult például, hogy azzal vádolták a kormányt, hogy eltitkol bizonyos adatokat, holott a kérdéses számok korábban már részletesen elhangzottak az operatív törzs sajtótájékoztatóján. Máskor viszont egészen gátlástalanok, mint az említett Korózs-féle kamuvideó, ahol egy álmentő vádolja azzal a magyar orvosokat, hogy halálba küldik a betegeiket. Az pedig a legnagyobb kétszínűség, hogy kifelé mást kommunikál a baloldal, mint amit idehaza.

Az EP-ben azt terjesztették, hogy a veszélyhelyzet alatt nem ülésezik a parlament, ezzel szemben itthon azt kifogásolják, hogy a védekezés mellett egyéb, a járványt nem érintő törvényjavaslatokat is tárgyal az Országgyűlés.

Megjegyzem, ez is a dolga a törvényhozásnak. Amikor az országban mindenki végzi a dolgát, a képviselők sem lehetnek kivételek, nekik is dolgozniuk kell.

– Az oktatást is negatív kontextusban emlegetik az ellenzékiek. Hogy látja az ágazat helyzetét?

– Az oktatás terén megfogalmazott ellenzéki kritikákban az a különösen visszatetsző, hogy olyan dolgokért támadnak, amelyek az ő kormányzásuk következményei voltak.

Azt állítják, hazánk lemaradt az oktatás terén, pedig a PISA-felmérésen az olvasás, a matematika és a természettudományok területén is érezhetően csökkent az alulteljesítők száma az elmúlt években.

Az oktatási rendszer olyan, mint egy lassan forduló hatalmas tankhajó. Az eredmények egy intézkedés bevezetése után évekkel jelentkeznek csak. Könnyű belátni, hogy a kormányzásunk elején rögzített adatok még a minket megelőző balliberális kabinet oktatáspolitikáját tükrözték. Az utóbbi években viszont azt látni, hogy egyre jobb eredmények születnek. Az is valótlanság, hogy keveset fordítunk oktatásra. A GDP-arányosan oktatásra fordított összeg az Eurostat adatai szerint az unióban átlagosan 4,6 százalék, nálunk viszont 5,1. A költségvetést nézve pedig az uniós országok átlagosan a büdzséjük 9,9 százalékát fordítják oktatása, Magyarország viszont 11 százalékot. Ez a többletráfordítás pedig hozza is a javuló eredményeket.

– A baloldal másik visszatérő vádja szerint rengetegen nyomorognak hazánkban. Tényleg ekkora a baj?

– Mondja ezt az a baloldal, amely egymillió embert tett munkanélkülivé, százezreket tartott segélyen, megalázó bérekkel és sorozatos megszorításokkal sújtotta a magyarokat. Hazánkban 2010 óta a súlyos anyagi nélkülözést elszenvedők száma – az Eurostat adatai szerint – több mint egymillió fővel csökkent. 2010 óta harmadára csökkent a munkanélküliség, folyamatosan nőnek a bérek, csökkennek az adók, csökkent a rezsi, visszaépítjük a 13. havi nyugdíjat, és több mint egymillió családot mentettünk meg az otthona elvesztésétől. Azoknak a száma például, akik bajba kerülnek, amikor egy komolyabb váratlan háztartási kiadásuk jelentkezik, jelentősen csökkent. Azok is lényegesen kevesebben vannak, akik nem engedhetnek meg maguknak egy egyhetes nyaralást. Ezenkívül a lakástörlesztéssel bajba kerülők száma is csökkent. Azzal, hogy

Magyarország a saját lábára állt, munkát adtunk az embereknek és nem segélyt, csökkentettük a rezsit és az alapvető élelmiszerek áfáját,

valamint az általános adócsökkentések révén és a minimálbér radikális növelése által, mára sokkal kevesebben vannak kitéve a nélkülözéseknek, mint a baloldali kormányok idején. Szintén nagyon fontos, hogy négyszázezerről százezerre csökkent a mélyszegénységben élők száma. Sikeres tehát a segélyezés helyett munkajövedelemre építő politika. Nem véletlenül mondta Ronald Reagan, hogy nincs jobb szociálpolitika, mint a munkahelyteremtés.