Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke hangsúlyozta: az anyaország és a kormány megadta a csángó magyaroknak azt a lehetőséget, hogy szülőföldjükön érvényesülni tudjanak és előrejussanak.
„Mi, csángók is az anyaországhoz tartozunk” – hangoztatta, kiemelve, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a magyar kormány és a civilek is sokat tettek a csángó nyelv és kultúra megőrzéséért.
Baróti Hunor, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy a tárlat középpontjában a moldvai magyar nyelv áll. A csángó nyelv a nyelvújítás előtti állapotát őrzi ma is – mondta, kiemelve, hogy ritka az a nemzet, amely szóba tud állni 500 évvel ezelőtti önmagával.
Megjegyezte, hogy a kiállításon a látogatók „személyes” ismeretséget köthetnek egy-egy csángóval Járai László fotóin keresztül, míg a „kihangosított” gondolatok betekintést engednek a moldvai csángó emberek életébe, az elhangzó gondolattöredékek egymásutánisága által pedig érzékelhetővé válik a sokszínű nyelvi világ.
A kiállítás mellett bemutatják Diósi (Gábor) Felicia Csángó vagyok című könyvét, amely egy sokgyermekes csángó család mindennapi életéről szól. Kiss Tampu Tatiana előadásában pedig a moldvai mesék és énekek révén kapnak bepillantást az érdeklődők a csángó kultúrába. Mindezek mellett a fesztivál ideje alatt moldvai zenészek zenés-táncos koncertjén is részt vehetnek az érdeklődők.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!