Kiállnak a keresztény egyházak a teremtett világért

Mind nagyobb hangsúlyt kap a magyarországi keresztény egyházaknál a teremtésvédelem: a környezettudatos szemlélet, az energiatakarékosság főleg az utóbbi több mint egy évtizedben hódított teret. Jellemző, hogy a különböző egyházak egymással, sőt a világiakkal is együttműködnek a természet védelmében. A zöldszempontokat nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban, akár a fejlesztéseknél is szem előtt tartják.

A Földünk értékeire, Isten ajándékára hívőknek és nem hívőknek is vigyázniuk kell! Fotó: Kurucz Árpád

A következő hónapokban-években a teremtésvédelem fontossága számtalan rendezvényen, találkozón és konferencián kiemelt szerepet töltött be, majd 2017 februárjában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel karöltve országos teremtésvédelmi képzést szervezett. Egy hónappal később Ternyák Csaba egri érsek teremtésvédelmi nappá nyilvánította március 25-ét, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét, aminek kapcsán már abban az évben és azóta is sokfelé tartanak felújítási, szemétszedési akció­kat, szakmai napokat, konferenciákat, különböző tematikus táborokat vagy éppen faültetéseket.

A gyerekek környezettudatosak

2020-ban megalakult az egyházmegyék teremtésvédelmi referenseinek hálózata. Székely János püspök, a Caritas in Veritate Bizottság elnöke kezdeményezésére az egyházmegyék e fontos területre kijelölték civil vagy egyházi munkatársaikat, akiknek képzéseket, információs hálózat kialakítását tervezik a jó gyakorlatok megosztására.

A Caritas in Veritate Bizottság együttműködik a Ferenc pápa által életre hívott Global Catholic Climate Movement szervezettel, amely többek között Laudato si’ (LS) animátor képzéssel foglalkozik. Az LS-animátor az Áldott légy pápai enciklika „nagykövete”, aki elmélyült tanulás során ismeri meg az enciklika tartalmát, és gyakorlati vizsga során mutatja be, hogy cselekedni is képes. A LS-animátor tanfolyam magyar nyelvre fordításán dolgoznak, az első hazai tanfolyamok várhatóan 2022-ben indulhatnak.

A katolikus egyházban nemcsak központilag kap hangsúlyt a teremtésvédelem, hanem helyi viszonylatokban is.

Bógár Zsolt, Dunaharaszti–Taksony római katolikus káplánja lapunknak elmondta: a szelektív hulladékgyűjtésben maguk is részt vesznek, és ez így működik akkor is, ha valamilyen összejövetel vagy gyermekprogram van náluk. – Ezeken a rendezvényeken azt tapasztaljuk, hogy a gyermekekben benne van az a lelkület, hogy óvni akarják a környezetüket. Erre nem is kell külön tanítani őket, mindent automatikusan szabálykövetően tesznek – mondta a katolikus káplán. Bógár Zsolt megemlítette azt is, hogy plébániájuk még a vírus előtt bekapcsolódott egy programba, amelyben fát lehetett örökbe fogadni. Ők úgy döntöttek, hogy a plébánia udvarában a helyi közösségek és a papok egy-egy fát elültetnek, és azokat örökbe is fogadták.

Szerteágazó kezdeményezések

A Magyarországi Református Egyház (MRE) környezeti felelősségvállalásának előmozdítását a gyakorlatban a 2011-ben létrejött Ökogyülekezeti Mozgalom koordinálja. A szervezet összefogja az MRE teremtésvédelmi programját, működése az egész református egyházra kiterjed, a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Teremtésvédelmi Műhely pedig ennek a háttérintézménye.

A környezet megtisztítása is fontos célkitűzés
Fotó: Észak-Magyarország/Kozma István

– A mozgalomhoz a szemléletformáló programokba, akciókba való bekapcsolódáson keresztül, teremtésvédelmi versenyeken, konferenciákon, képzéseken, előadásokon, valamint az évenként meghirdetett ökogyülekezeti cím és díj megpályázásával lehet csatlakozni. A címet olyan egyházközségek, közösségek, iskolák, intézmények nyerhetik el, amelyek önkéntesen vállalják, hogy spirituális életükben és gyakorlati működésükben is szem előtt tartják a teremtésvédelmi szempontokat, elköteleződést – közölte Szűcs Boglárka, az Ökogyülekezeti Mozgalom referense. Hozzátette: népszerű a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ szakmai vezetésével futó, az őshonos magyar tájfajták telepítéséről szóló program, amely nemzetközi teremtésvédelmi díjat is nyert.

Szűcs Boglárka kiemelte azt is: az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás, a takarékosság, az önmérséklet hagyományos református értékek. Ennek értelmében a Diakóniai Iroda fenntartásában működő számos szociális, oktatási és egészségügyi intézményben valósítottak meg energetikai korszerűsítést elősegítő fejlesztéseket az elmúlt években.

Több intézményükben az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél tekintettel vannak a környezeti szempontokra is. A Zsinati Hivatalban pedig kisebb környezetterhelésű elektromos és hibrid gépkocsikat is beszereztek.

Emellett a Magyar Református Szeretetszolgálat által 2009 óta minden évben megrendezett, 15-20 ezer önkéntes részvételével megvalósuló Szeretethíd program (Kárpát-medencei református önkéntes napok) kiemelt területe a környezetvédelem. Többek között parókiaudvarokat, temetőkerteket, iskolakerteket és azok környékét gondozzák, ültetik be ilyenkor a jelentkező közösségek.

Takarékoskodnak az energiával

A Magyarországi Evangélikus Egyházban, de általánosságban minden egyházban nagyon hangsúlyos a környezet­védelem, amivel teremtésvédelem vagy ökoteológia néven találkozunk – erről beszélt lapunknak Györgyi Zsolt, az alberti és a dánszentmiklósi gyülekezetek evangélikus lelkésze. Vagyis szavai szerint az egyház hangsúlyozza a teremtettségünkből való figyelmet a teremtménytársakra és a teremtett világra.

– Továbbá hangsúlyozza Isten megbízását, tehát a felelősség vállalását és viselését, hiszen az Úr reánk bízta ezt a teremtett világot. Teológus hallgató koromban én is tanultam ökoteológiát. Ez a tantárgy és képzés az elméleti síkon való gondolkozásba vezette be a hallgatókat, míg a teremtésvédelem a gyakorlatra irányítja a figyelmet – fogalmazott Györgyi Zsolt. Hozzátette: jó és hasznos kezdeményezés a teremtés hete, amit sok éve szeptemberben és októberben tartanak meg. Ezeken a heteken Isten megbízását adják tovább a híveknek, és ezzel erősítik meg elköteleződésüket a Teremtővel.

Györgyi Zsolt kiemelte, hogy a környezetvédelem nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is fontos.

– Gyülekezeteink és intézményeink szelektíven kezelik a hulladékot, tudomásom szerint számos más gyülekezetben van ez így. Személy szerint én komposztálok is, de a településen, ahol élek, van „zöld” szemeteszsák is, amelyben a kerti, komposztálható hulladékot gyűjtik és szállítják el – fogalmazott.

Hozzátette: a gyülekezeteik figyelmet fordítanak az energiatakarékosságra is. Így hőszigetelt ablakokkal és hőszigeteléssel, napelemekkel és napkollektorokkal is felszerelték a gyülekezeteiket és az intézményeiket. A lelkész azt is elmondta, hogy hibrid vagy elektromos járműveket nem használnak, mert ezek beszerzése nagy befektetést igényelne. Reményét fejezte ki: idővel nyílik majd pályázati lehetőség arra, hogy kedvezményesen vásároljanak ilyen járműveket.

Az élet Isten ajándéka

– Hitfelfogásunk szerint a természet- és környezetvédelem lefordítva a teremtett világ és az élet védelmét jelenti – erről beszélt a Budapesti Unitárius Egyházköz­ség lelkésze. Czire Szabolcs rámutatott arra: mind a világ, mind az élet szent, a mindenütt jelenlevő Egy Isten ajándéka, a vele való életközösség áldott helye és lehetősége. – A „hajtsátok uralmatok alá a földet” (1Móz 1,28) Isteni parancs számunkra a „művelje és őrizze” (1Móz 2,15) kiegészítéssel nyer egyéni és közösségi feladatot.

A prédikációirodalom tanulmányozása felismerhetővé teszi, hogy mind a múltban, mind a jelenben milyen kiemelt hangsúlyt kap az isteni jelenléttől áthatott természet és annak védelme az unitárius tanításban, életvitelben. Igyekszünk mindennapi tapasztalatként élni a Szentírás szavait: „Benne élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17,28) – fejtette ki.

Kitért arra, hogy a teremtett világ és az élet védelme csak az elmúlt években számos gyermektábornak, ifjúsági és felnőttprogramnak volt a központi témája. – Ezeken ismételten áttekintjük – a tudományos eredmények és a szakmai szempontok beemelésével –, hogy mit és hogyan tehetünk az egyén, a család és a közösség szintjén a kölcsön kapott világ megőrzéséért, minél sértetlenebb továbbadásáért – fűzte hozzá.

A teremtésvédelem téma lesz a világtalálkozón

A katolikus társadalmi napok, a Kattárs a társadalom fontos kérdéseire igyekszik felhívni a figyelmet, és azokat a válaszokat szeretné megmutatni, amelyeket az egyház nyújt ezekre. Emellett közös gondolkodásra és cselekvésre is meghívnak mindenkit. A Caritas in Veritate Bizottság kifejtette: nemcsak arról van szó, hogy egyházi dokumentumokban a társadalom működésével, a közjóval kapcsolatos alapelveket fogalmaznak meg, de a gyakorlati megvalósításban is hangsúlyos szerepet vállalnak a keresztények. Mint kiemelték: hazánkban is több ezer helyen folyik nap mint nap a csendes munka az embertársakért. Idén ősszel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson szeptember 8-án, 9-én és 11-én tartják meg a katolikus társadalmi napokat, és a Kattárs köré számos programot szerveznek a katolikus világtalálkozón. (B. A.)