Külföldi szövetségeseivel járatja le hazáját a magyar baloldal

A magyar balliberális európai parlamenti képviselők a 2019 óta tartó ciklusban európai összehasonlításban is kiemelkedően magas figyelmet fordítanak a kormányzó erők, illetve saját hazájuk támadására, amit sokszor külföldi segítséggel tesznek meg – derül ki a Századvég Alapítvány tanulmányából.

Cseh Katalin és Donáth Anna Fotó: ILLYÉS TIBOR Forrás: MTI

A baloldali európai parlamenti képviselők tevékenysége feltérképezésének egyik legkézenfekvőbb módja az általuk benyújtott módosító indítványok mélyebb vizsgálata. E dokumentumok egyrészt tartalmi szempontból megvilágítják azt, hogy az egyes képviselők milyen politikai agendát követnek, milyen irányba kívánják elmozdítani az uniós jogalkotást – olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb tanulmányában. Mint írták,

gyakori jelenség, hogy a módosító javaslatokat az európai parlamenti képviselők nem önállóan, hanem más (akár külföldi) politikusokkal együtt jegyzik, így az együttműködési viszonyaik is feltárhatóak a segítségükkel.

Dobrev Klára és Donáth Anna (képünkön) szinte csak a kormány bírálatával foglalkoznak Brüsszelben

Ennek megfelelően a Századvég áttekintette, hogy a baloldali EP-képviselők az elmúlt időszakban a módosító indítványaik kidolgozásakor mely képviselőkkel működtek együtt (vagyis milyen a kapcsolati hálójuk), illetve milyen tartalmúak a szóban forgó javaslataik.

Kapcsolati háló

Az elemzés rámutat, hogy az Európai Parlamentben a magyar baloldali képviselők tagállamon kívüli, úgynevezett külső kapcsolatainak aránya 99 százalék az összes kapcsolatukon belül, továbbá a hazai kormánypárti és ellenzéki európai parlamenti képviselők közötti közvetlen kapcsolatok aránya nulla százalék, tehát egyáltalán nincs együttműködés a két oldal között a megtett módosító indítványok vonatkozásában. E megállapítások alapján több következtetés szűrhető le. Egyrészt a magyar baloldali EP-képviselők politikai agendája teljes mértékben ellentétes a kormányzat álláspontjával, ami a nemzeti minimum hiányára utal, illetve az ideológiai szempontok követésének elsődlegességét sejteti. Másfelől az ellenzéki képviselők külföldi, külső kapcsolatainak közel százszázalékos aránya azt is mutatja, hogy a magyar baloldal az európai uniós politikai térben külföldi partnereivel karöltve igyekszik hiteltelenné tenni a nemzeti kormány munkáját, másképp fogalmazva, a legnagyobb méretű magyar delegáció helyett inkább külföldi partnerekkel kíván együttműködni – fejtették ki.

Az elemzés szerint a nemzeti együttműködés hiányára vonatkozó következtetést az a körülmény is alátámasztja, hogy a kormányoldal és a baloldal között a közös külföldi partnerek aránya is rendkívül alacsony (5,5 százalék), vagyis a két tömb között nem pusztán a közvetlen, hanem a közvetett – más tagállamból származó EP-képviselők közvetítésével megvalósuló – kapcsolatok aránya is marginális. Ennek fényében elmondható, hogy

a magyar baloldali erők az Európai Parlamentben túlnyomórészt a magyar kormánnyal szemben ellenséges partnerekkel működnek együtt módosító javaslataik kidolgozásakor.

A magyar baloldal a leginkább kormányellenes

A Századvég a magyar kormánypárti és baloldali európai parlamenti képviselők által jegyzett módosító indítványokat megvizsgálta tartalmi szempontból is, amely lehetőséget adott további következtetés levonására a baloldal európai parlamenti munkája kapcsán. Az elemzés rámutatott arra, hogy – amennyiben a kormánypárti és baloldali módosító javaslatokban szereplő kulcsszavak egyezőségét vizsgáljuk – a visegrádi országok közül Magyarországon a legalacsonyabb (55 százalék) a kormánypárti és ellenzéki javaslatok hasonlóságának mértéke, ami Csehországban és Lengyelországban például 62-62, míg Szlovákiában 67 százalék.

Máshogy fogalmazva, a

V4-együttműködésen belül hazánk ellenzéki EP-képviselői dolgoznak leginkább eltérő célokért, mint a kormánypártok.

DonáthÉK szinte csak a kabinet bírálatával foglalkoznak

A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kormányellenes attitűdöt megerősíti a magyar baloldali EP-képviselők ideológiai vonatkozású jogalkotási aktivitásának részletesebb vizsgálata is. A jelenlegi európai parlamenti ciklusban összesen 117 jogszabályi eljáráshoz fűztek módosító javaslatot a hazai ellenzéki EP-képviselők, amelyekből 13 tekinthető kimondottan ideológiai és nem szakpolitikai eljárásnak (például illegális migráció, jogállamiság, alapvető jogok vagy a genderkérdések) – ismertették. A tanulmány szerint megalapozottan feltehető, hogy e témák mentén a baloldal által képviselt koncepciók gyökeresen ellenkeznek a kormánypártok politikájával, vagyis a kormányellenesség fokmérőjeként is kezelhetők e politikai topikok. Ennek tükrében áttekintve, hogy az egyes magyar baloldali EP-képviselők jogalkotási aktivitásából mekkora hányadot tesznek ki az ideológiai (és ebből fakadóan vélhetően kormányellenes) megnyilvánulások, kijelenthető, hogy

a Donáth Anna által benyújtott módosító javaslatok 55 százaléka a kormányzat politikája ellen irányult, míg Dobrev Klára esetén ez az arány szintén jelentős, 45 százalékos.