A Fidesznek lehetősége lett volna arra is, hogy valamivel később nyújtsa be a parlamentnek a kvótaellenes népszavazási kezdeményezést, de ebben az esetben azt kockáztatta volna, hogy a szocialisták két másik kérdése – az állami földek eladásának leállítása, illetve az állami cégvezetők bérplafonja – időben beéri a kvótás kérdést, és így könnyen egy napra kerülhetett volna a szavazás. Ezt viszont a Fidesz mindenképpen el akarta kerülni.
A parlamenti döntés ellen ugyan nem érkezett beadvány az AB-hez, „befutott” viszont a testülethez a liberális Fodor Gábor alkotmányjogi panasza. Ő azonban nem a keddi parlamenti döntést, hanem a Kúria múlt keddi határozatát támadta meg. A beadványra ilyenkor 60 nap áll rendelkezésre, az AB-nak pedig a befogadás után 180 napja van arra, hogy az ügyben az első tervezetet elkészítse. Egészen más tehát az eljárás, mint az országgyűlési határozat megtámadása esetén, ráadásul a népszavazás kitűzésére ennek nincs is halasztó hatálya.
Fodor Gábor tegnap mindenesetre azt kérte a köztársasági elnöktől, hogy mindaddig ne tűzze ki a betelepítési kvótáról szóló referendum időpontját, amíg el nem bírálják alkotmányjogi panaszát. Erre viszont a jogszabályok szerint Áder Jánosnak nincs lehetősége, hiszen kötik a már említett határidők. A Fidesz azzal reagált Fodor Gábor nyilatkozatára: a balliberálisok Brüsszel megrendelését teljesítik, amikor az AB-n is megtámadják a népszavazást.
Az MSZP továbbra sem döntött arról, hogyan állnak majd a kvótaellenes referendumhoz. Tegnap a párt elnöksége a megyei vezetőkkel, illetve a parlamenti frakció tagjaival közösen vitatta meg a kérdést, az álláspontjukat ma ismertetik. A Jobbik abban bízik, hogy népszavazás helyett az alaptörvényben rögzítik a betelepítési tilalmat. Így egyelőre nem is gondolkoznak semmilyen kampányon, de az biztos, hogy a betelepítés elutasítását fogják támogatni. Az LMP sem vesz részt a kampányban, de a párt szerint a feltett kérdésre csak nemmel lehet szavazni.
