Látogatást tettünk a Momentum bázisán

Soros-pénzből csak burgerre futja, avagy milyen az élet a Momentum főhadiszállásán?

NOlimpia: a panel sok mindent elbír

„Legyen népszavazás, de olimpia is”, „Nem kell ide aláírásgyűjtés”, „Nem érdekel a politika”, „Úgyis mindent ellopnak, kell ez nekünk?” – múlt szombaton a kőbányai Gyakorló utca egyik panelházában, egyetlen lépcsőházban ezekkel a teljesen eltérő véleményekkel lehetett találkozni a Momentum Mozgalom akkor indult „kopogtatós” akciójában. Riport.

Közös bennük – ahogy ők fogalmaztak –, hogy „politikai árvák”. A jól csengő kifejezés mögött van tartalom is: mind a rendszerváltás környékén születtek, mind a 2010-es kormányváltás környékén kezdtek foglalkozni a közélettel, és mind hamar csalódtak a Fideszben, aztán sorra csalódtak a különböző tiszavirág-életű mozgalmakban is, amelyekben nem vállaltak szerepet. Az elmúlt egy-két évben azonban folyamatos volt a mozgolódás ebben a generációban, többen is beszámoltak arról, hogy a Momentum előtt több hasonló kis közéleti szerveződés környékén megfordultak.

Kérdésemre, hogy miért nem a már meglévő ellenzéki pártokon keresztül keresték a lehetőséget a cselekvésre, leginkább értetlenkedés a válasz. Egyhangú az ítélet: az ellenzék tartalmilag néha ugyan meg tudja szólítani őket, de formai és hitelességi szempontból nem vállalható.

– Ez most igazságtalan lesz, de vegyük csak az LMP-t. Schiffer András a rendszerváltás környékén Bajnaival és Gyurcsánnyal csinált közös mozgalmat. A momentumosok jó része akkor még nem is élt – mondja egy másik momentumos, Gergő, aki a kampány levezénylésében is részt vesz. Az egyébként közgazdászként dolgozó fiatalember arra is rámutat, hogy szerinte a rendszerváltás környékén hirtelen emelkedett fel egy generáció a politikában és a gazdaságban is, amelyiknek tovább tart most kiöregedni, ezért elégedetlenek a fiatalok.

A kommunikációs csapat munkáját koordináló A. szerint arról is szól ez a dolog, hogy a kormányoldalnak dolgozni jelenleg egyáltalán nem jelent kihívást: egyrészt nyert helyzetben van a párt, és egy szűk kör alkotja benne a kreatív elitet, ott tehát fiatalként maximum bedolgozó lehetsz. Ez magyarázatot ad arra is, miért hangsúlyozzák a mozgalom arcai, hogy szeretnének túllépni az ideológiai megosztottságon: tényleg sokszínű a paletta a Momentumon belül.

– Félreértés ne essék: ha Magyarország Ausztria lenne, akkor a tagság háromnegyede nem egyszerűen másik pártban, hanem egyenesen másik pártokban politizálna. Magyarországon viszont akkora baj van, hogy mindenki le tud adni az elveiből. Ami most van, annál minden csak jobb lehet – mondja A. Szerinte egyébként ma még érdemes lemondani az ideológiai hívószavakról, de 2022-ben ez már nem biztos, hogy így lesz.

– Tényleg össze tud hozni egy baloldalit, egy liberálist meg egy konzervatívot az, hogy nincs fertőtlenítő a kórházban. Ez ilyen egyszerű – mondja, hozzátéve, hogy ha sikerre viszik az őket most összekötő programjukat, bőven benne van az is, hogy szétrobbannak, „mint az atom”.

A mozgalom tagságát leginkább a fiatal és a tehetséges jelzőkkel jellemzik a tagok: van itt az informatikustól a jogászon, közgazdászon át a politológusig és volt újságíróig mindenféle területről ember.

– Tehetséges, közéleti érdeklődésű fiatalok összefogása – foglalja össze az egészet Gergő.

Mindenki egyetért abban, hogy három dolog teszi vonzóvá a Momentumot: egyik létező párttal sem akarnak kiegyezni; ideológiailag sokszínű, de meggyőzhető, vitaképes emberekből áll a tagság; és látható, érezhető, hogy van ereje a szervezetnek. Tehát van értelme időt, pénzt, energiát fektetni bele.

A fiatalság hátránya viszont, hogy hiányzik a tapasztalat. A kormánypárti sajtó rögtön lecsapott erre a résre, és arról cikkezett, hogy a szocialistákhoz kötődő Haris Éva, illetve Gyurcsány volt minisztere, Szabó Pál áll a mozgalom mögött. A tényekkel bizonyítható valóság a magabiztos állítások mögött annyi, hogy Haris huszonnégy székkel és egy asztallal járult hozzá az ügy sikeréhez, Szabó nevével pedig, velük kapcsolatban, a Magyar Idők cikkében találkoztak először a momentumosok, akik egyébként rendszeres résztvevői a baloldalinak nehezen bélyegezhető konzervatív értelmiségiek által alapított Eötvös József Csoport nyilvános összejöveteleinek.

Emellett a szakpolitikai programok létrehozásában is segít néhány egyetemi oktató, de szerepük korlátozott.

– A tanácsadó cégek ügyfelei szokták ezzel kritizálni a tanácsadókat, hogy tapasztalatlan, viszonylag fiatal arcok, pedig az ügyfél maga sokkal több tapasztalattal bír az iparágban. De a tanácsadók felhasználhatják az ügyfél tapasztalatát abban, hogy diagnosztizálják, strukturálják a problémát, és megoldási javaslatokat készítenek – világít rá a Momentum felfogására Gergő.

De mi különbözteti meg a Momentumot a Hallgatói Hálózattól, a Millától, a MostMitől vagy bármelyik másik, különböző ügyek köré szerveződő mozgalomtól? A momentumosoknak erre kétféle válaszuk is van. Egyrészt ők nem egy ügy felvállalásának hirtelen sikere után kezdtek szervezetet építeni, hanem először szervezetet építettek, és csak akkor álltak ki a nyilvánosság elé, amikor már elég erősnek érezték magukat a politikai cselekvéshez. Másrészt sosem állították magukról, hogy ártatlan civilek: rögtön világossá tették, hogy ez politikai mozgalom, politikai célokkal.

– Volt egy megegyezés az elején: nem hazudunk. Nemcsak a választóknak, magunknak se. Ez politikai mozgalom. Akinek ez nem tetszik, az menjen el a „ligetvédőkhöz” – mondja A., aki arról is beszél, hogy a Momentumban mindenki kockáztat valamit, tétje van az ügynek: sokan emiatt jöttek haza, vagy hagyták ott a munkájukat.

Így tett Fekete-Győr András is, aki egy évig vállalta a szervezet vezetését, addig pedig megtakarításaiból él. A Momentum elnökével két hét alatt másodszor ülök le beszélgetni: nekem adta az első interjúját, azóta pedig végigturnézta az ellenzéki médiát. Fekete-Győr időközben láthatóan nagyon belejött a nyilatkozásba: nem is kell sokat kérdeznem, úgy mondja végig, hogy miért kezdett el politizálni. A korábban Brüsszelben és Berlinben dolgozó fiatal jogászt a 2014-es ellenzéki összefogás dühítette fel: úgy gondolta, hogy a hiteltelen figurák kiállításánál többre van szükség. A Momentum egyik legfőbb előnye a korábbi szervezetekkel szemben szerinte az, hogy az elmúlt években erős csoportkohézió alakult ki, amit tudatos közösségépítéssel hoztak létre. Szerinte a legfontosabb az, hogy cselekvőképes erőt tudnak felmutatni, ami hitet adhat a jelenlegi helyzettel elégedetlen embereknek.

Egy aláírásgyűjtés megszervezése tényleg többnek tűnik, mint amire az ellenzék mostanában képes volt. Pedig nem is olyan bonyolult.

– Nulla tapasztalatunk volt – mondja a kampányfőnök, mikor erről kérdezem. Szűkös erőforrásokkal és kevés emberrel vágtak bele, ezért tudományos szempontból vizsgálták a dolgot: van egy modelljük arról, hogy hol halad át naponta a legtöbb ember, ez alapján osztották el a pultokat. Ha a valóság nem igazolta vissza a modellt, akkor változtattak.

– Ez nem agysebészet. Tizenöt megbízható ember kell ahhoz, hogy irányítani lehessen – mondja Gergő. A Nolimpia kampány az ügy fontossága mellett ráadásul arra is jó, hogy országos ismertséget szerezzen a csapat. A momentumosok nem tagadják, hogy ez volt az egyik céljuk: olyan üggyel ismertté válni, amelyet komolyan gondolnak.

A jelenlegi médiahelyzetben ugyanis nehéz dolga van egy új ellenzéki szervezetnek. A kommunikációs csapat vezetőjét kérdeztük is erről. Szerinte alapvetően elhibázott az ellenzéki pártok és médiumok hozzáállása: nem a kormánypárti propaganda egyes „alternatív tényeit” kell tételesen cáfolni, hanem magát a propagandagépezetet „kell lőni”.

– El kell mondani előre, hogy mi fog történni, mit fog csinálni a propagandagépezet – mondja.

Minden munícióra szükségük lesz, hiszen nagy tervei vannak a mozgalomnak: a Nolimpia kampány lezárultával meg akarják hódítani az ország Budapesten túli részeit is.

Az általam meginterjúvolt momentumosok három nagyobb csoportra osztják a tagságot: vannak budapesti születésűek; vannak különböző vidéki településekről érkező, de Budapestre került fiatalok; és vannak azok, akik külföldről jöttek vissza a mozgalom miatt. A. szerint a vidékről érkezettek nem felejtették el a gyökereiket, a tagságban pedig komoly téma a vidéki terjeszkedés: izgulnak miatta, ez pedig komoly energiákat szabadíthat fel.

A Momentum ugyanis országjárásra készül a népszavazási aláírásgyűjtés után. Sok párt csinált már ilyesmit, ők azonban úgy gondolják, hogy minőségében máshogy állnak hozzá.

– Budapesten kívül senki sem beszélget az emberekkel – mondja A., aki szerint a választópolgárok nem azt akarják hallani, hogy mit kell csinálniuk, vagy mit fognak a fejük fölött csinálni, hanem kérdéseket. Mi a véleményetek? Mi a problémátok? Vagy ahogy egy mondatban megfogalmazták: „Országjárásunk kérdésekből fog állni, nem válaszokból.”