Modellváltás lesz a Corvinus Egyetemen

Az adásban témaként szerepelt, hogy kiszámíthatóbb lesz a működése, és a régión kívül is versenyképessé tennék a Corvinust. Hernádi szerint itthon tartanánk a legtehetségesebbeket. Immáron 400 milliárd forintos vagyonnal gazdálkodhat a Corvinus.

Júliustól alapítványi fenntartásba kerül a Corvinus Egyetem, közölte az innovációért és technológiáért felelős miniszter. Palkovics László azt is hangsúlyozta, hogy nagy lépés ez a magyar oktatás számára, és ezzel olyan területre merészkednek, aminek eddig nem voltak hagyományai Magyarországon.

Hernádi Zsolt a MOL NYRT elnök-vezérigazgatója, mint a Maecenas Universitatis Corvinis Alapítvány kuratóriumának elnöke az adásban elmondta, hogy maga is a Corvinus hallgatója volt, ezért visszautasíthatatlan volt az ajánlat. Másrészről az egyik legnagyobb „felhasználói” az egyetem által képzett szakembereknek, évente kétszáz körüli friss diplomással lehet találkozni a MOL-csoportban.

Érzékelhető, milyen tudással kellene kijönnie a hallgatóknak az egyetemről. Azt is látni, mi az, ami miatt sokan a külföldön tanulást választják.

Változtatni lehet

„Egy versenyképes egyetemet kell csinálni” – fogalmazott Hernádi Zsolt. Pont miként két évtized alatt a MOL-ból is egy versenyképes vállalatot hoztak létre. Az alapítvány szerepét a Corvinus működtetésében úgy kell elképzelni, mint mikor egy vállalatnak van egy igazgató tanácsa. Az operatív szerep az egyetemé. Viszont van egy olyan testület, amely képviselve a programot dönt az intézmény vezetőinek a személyétől kezdve a stratégiáról, amely a hosszú távú tervek megvalósulásához vezet majd.

Fő indok az újításra a finanszírozás kérdése volt

Az alapítvány fenntartója a MOL és a Richter, egyenként 10-10 százalékos részvénypakettjük értékével. Ennek piaci összértéke 380 milliárd forint és ennek hozamából fog működni az egyetem. Az előző üzleti évre ez 13,5 milliárd forintot jelent. Ez az összeg pillanatnyilag több, mint az egyetem állami finanszírozása. Az alapítvány nem zárt, úgy működik, mint a világban számos hasonló jellegű ilyen testület. Várják a hasonló érdekű társaságok csatlakozását, olyanokét, akik jól felkészült friss diplomás munkaerőt vennének igénybe – húzta alá Hernádi Zsolt. Lehet összetettebb is a finanszírozók köre.

Az üzleti életből is jöjjenek oktatók

Az „élő” üzletet is kell hallaniuk, érteniük a hallgatóknak. Hozzászoktunk ahhoz, hogy az állam majd gondoskodik rólunk, ezt örököltük. Ehhez szoktak hozzá az oktatók, a hallgatók, hogy mindentől függetlenül érkezik a pénz. Pedig teljesítménytől függően kell érkezzen a pénz – fejtette ki Hernádi. A közeljövőben fel fognak tűnni „meglepetés oktatók”, akár Nobel-díjas tudósok is – tette hozzá.

Rugalmasabb ösztöndíjazás és támogatás

Az államilag megszokott normatív leosztási rendszer helyett immáron más ösztöndíj programok is rugalmasabban indulhatnak. A legtehetségesebbeknek ösztöndíjat kell adni, hazánkból, de külföldről is ide kell hozni azokat, akik erre rászolgáltak. Mindemellett a rászorulókat is jutalmazni kell.

„Mi tudjuk együtt, ma a piacnak mire van szüksége és biztos együtt ki fogjuk találni, hogy tíz év múlva mire lesz szüksége a piacnak” – nyilatkozta a MOL elnök-vezérigazgatója.

A teljes beszélgetést IDE kattintva tekinthetik meg.