Nem csak az érettségi miatt önkénteskednek

Mozgássérültekkel kirándulnak, nyugdíjasokkal társasjátékoznak vagy éppen terápiás kutyákkal foglalkoznak — csak néhány példa arra, mennyire szerteágazó programokat választanak a középiskolások a kötelező közösségi szolgálat teljesítésére. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felmérése szerint a diákok nagy része érettségi után is folytatná önkéntesként a szolgálatot.

Már a 9.-es diákok is aktívan végzik el feladataikat Fotó: MTI/Balázs Attila

A bűn- és baleset-megelőzés nem túl népszerű, a sport- és a szabadidős programok viszont annál inkább – derül ki az iskolai közösségi szolgálatról (IKSZ) készített felmérésekből. A 2012-ben az érettségi feltételéül szabott tevékenységet 2016 óta folyamatosan elemzi az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete (EKE OFI). Tavaly több mint 19 ezer tanuló véleményét gyűjtötték össze, ezek szerint a gyerekek főleg a kulturális és közösségi területet, valamint a sport- és szabadidős programokat részesítik előnyben.

– A cél elsősorban a diákok szociális érzékenyítése, az önkéntességre nevelés és a pályaorientáció. Gyakori, hogy a gyerekek volt óvodájukba, általános iskolájukba látogatnak vissza, de sokan segédkeznek saját sportklubjuk edzésein és versenyein is. A szociális és az egészségügyi terület nem tartozik a legkedveltebbek közé. Bár ez az érzékenyítésre és személyiségformálásra leginkább alkalmas terület, előfordulhat, hogy a diákban félelmet, szorongást kelt egy idős vagy beteg ember látványa – mondta lapunknak Sárosi Tünde, az EKE OFI szakmai referense.

A kérdőívek válaszaiból kiderül, hogy a tanulók hetven százaléka önállóan dönt arról, milyen hasznos, tanórán kívüli tevékenységgel járul hozzá a közjóhoz, húsz százalékuk a szülőktől kér segítséget, míg tíz százalékukat a társaik befolyásolják a választásban. Az OFI szakembere szerint a diákok nagyon szerteágazó és színes tevékenységet végeznek: az idősekkel közös társasjátékozástól a rehabilitációs vagy terápiás kutyákkal, lovakkal való foglalkozáson át a hátrányos helyzetű gyermekekkel és mozgáskorlátozottakkal közös kirándulásokig számtalan program előfordul.

– Van olyan gyerek, aki a Braille-írást tanulta meg vak segítettjétől, és sokan vannak olyanok is, akik a szolgálat során szerzett tapasztalatok alapján döntötték el, hogy később például tanárként, illetve gyógypedagógusként szeretnének elhelyezkedni. Egy művészeti iskolában az egyik diák szülőfalujába ment vissza, és az ottani lecsófesztivál arculatát alakította ki. A fesztivált szervező nyugdíjasok örültek a segítségnek, ő felelősséget kapott, és a kreativitását kipróbálhatta a számára kedves területen – számolt be a tapasztalatokról Sárosi Tünde.

Már a 9.-es diákok is aktívan végzik el feladataikat
Fotó: MTI/Balázs Attila

A pedagógiai céllal bevezetett feladat a gimnáziumok és szakgimnáziumok nappali tagozatán az érettségi vizsga megkezdésének feltétele, a felnőttoktatásban és a szakképző iskolákban nem kötelező. Csak olyan tevékenység választható, amelyet az iskola és a szülő aláírásával jóváhagyott. A diákoknak összesen ötven órát kell teljesíteniük, amire négy évük van, de a tapasztalatok szerint már a 9. évfolyamon nagyon aktívak a gyerekek, és a többség legkésőbb a 11.-ben túl is van a kötelező penzumon.

– Intézetünk a Nemzeti Pedagóguskarral évente negyven iskolát látogat meg. A diákoknak legtöbbször pozitív élményeik vannak az IKSZ-ről. Adataink szerint a tanulók 14 százaléka érettségi után biztosan folytatja az elkezdett IKSZ-es tevékenységet önkéntesként is. További 42 százalékuk lehetségesnek tartja, hogy rendszeresen visszalátogat majd a fogadóintézményhez, és önkéntes tevékenységekben vesz részt – tette hozzá Sárosi Tünde.

A budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakgimnázium élen jár az iskolai érzékenyítésben. Fazekas Zoltán igazgatóhelyettes lapunknak elmondta: összesen mintegy hatszáz szervezettel állnak kapcsolatban, amelyekkel együttműködve diákjaik közösségi szolgálatot végezhetnek. – Bár ez a feladat az érettségi előfeltétele, nálunk a gyerekek többsége már 9. vagy 10. évfolyamon belevág. Tapasztalataink szerint szívesen csinálják, és sosem volt ellenállás vagy kedvetlenség a részükről. Igyekszünk nagy figyelmet fordítani erre, az adventi időszakban gyűjtéseket szervezünk a rászorulók részére, és időnként szociális intézményeket is meglátogatnak a gyerekek, hiszen célunk, hogy elfogadó, felelősen gondolkodó felnőtteket neveljünk belőlük – fogalmazott az igazgatóhelyettes.