– Három hét telt el a tanévkezdés óta. Tavasszal ilyen esetszámok mellett már nem volt személyes oktatás. Most milyen a hangulat az iskolákban?
– Azt mondani, hogy egyáltalán nincs félelem, biztos nem lehet. Van, aki aggódik, de alapvetően nem tapasztalunk pánikhangulatot a tankerületi intézményekben. Magam is tanítok; ott például, ahová én járok órákat tartani, higgadtság és nyugodtság jellemzi a kollégákat, tanulókat egyaránt. Nagyon figyelnek az óvintézkedésekre, mára már mindenki hozzászokott, hogy maszkban érkezzen az iskolába. Ha valaki elfelejti, a portán elhelyezett tartalék maszkokból elvehet egyet magának. A tanév első napján még csak ki volt helyezve a kézfertőtlenítő állvány, ehhez képest a héten már azt láttam, hogy kordonnal is terelik a diákokat, hogy véletlenül se lehessen kibújni a kézfertőtlenítés alól. A járványügyi intézkedések mára a mindennapok részévé váltak.
– A fertőtlenítőszerek, védőeszközök minden iskolában rendelkezésre állnak? Ki szerzi be ezeket? Érkeztek panaszok a központhoz arról, hogy vészesen fogynak a készletek, netán nincs elég fertőtlenítőszer?
– A tankerületek már korábban szereztek be fertőtlenítőszereket saját maguk is, hiszen tavasszal és nyáron is folyamatosan takarították az épületeket. Tanévkezdéskor mindenkinek volt és van is még némi tartaléka, ezen felül érkezik az intézményekbe az operatív törzs által biztosított mennyiség is. Utóbbit egyébként várhatóan havi bontásban fogják küldeni, hogy biztosított legyen az utánpótlás. A tankerületek figyelmét felhívtuk arra, hogy jelezzék, ha mégis hiány lenne, de az az igazság, hogy hozzánk egyetlen ilyen jellegű panasz sem futott be ez idáig.
– Takarítószemélyzetet kellett felvenni az óvodákba, iskolákba?
– Szerintem igen. Naponta nézem a Klebelsberg Központ pedagógus- és alkalmazotti állományát. A legfrissebb adataink szerint idén 12 ezerrel több az alkalmazott, mint tavaly ilyenkor. A teljes dolgozói állomány 108 ezerről 120 ezer főre emelkedett egy év alatt. Közülük vélhetően sokan vannak takarító munkatársak is, rájuk most nagy szükség van. Jelentősen – csaknem kétezerrel – emelkedett egyébként a pedagógusok száma is: tavaly szeptember közepén 82 042 aktív pedagógus dolgozott az intézményekben, most pedig 84 483 fő szerepel az adatbázisunkban.
– Az elmúlt tanév tantermen kívüli, digitális munkarendben sikeresen zárult. Most nem szorgalmazták az iskolák, hogy rendszerszinten legyen online vagy legalább hibrid oktatás? A Nemzeti Pedagóguskar szeretett volna hibrid rendszert, hogy csökkenteni tudják a tömeget. Mi ebben a kérdésben a Klebelsberg Központ álláspontja?
– Erről nagyon megoszlanak a vélemények. Amelyik osztály karanténba kerül, az arra az időre tantermen kívüli, digitális munkarendben folytatja a tanulást, ilyenformán most is működik a hibrid rendszer. Tapasztalataink szerint az emberek többsége a hagyományos oktatást szeretné ebben a tanévben is. Középiskolában – ahol a szülőnek már nem kell feltétlenül otthon lennie a gyerekkel – jobban elképzelhető az otthoni tanulás, míg az általános iskolákban, főleg alsóban sok nehézséget generálna egy ilyen döntés. Az alsóbb évfolyamok, valamint a hátrányos helyzetű tanulók esetében még inkább fontos, hogy minél tovább megtartsuk a jelenléti oktatást.
– Ahol eddig megjelent a vírus, ott a minisztérium tájékoztatása szerint jellemzően csak egy-egy osztályt zártak be. Sikerült így megállítani a terjedését?
– Egyre több helyen jut be az iskolába a fertőzés. Van, ahol az egész intézményt átállították digitális munkarendre, másutt csak egy tagozatot vagy egy-két osztályt. Több olyan intézmény is van, ahol már visszavonták a rendkívüli szünetet vagy a digitális munkarendet, és visszatértek a diákok az iskolapadba. Nem mi döntjük el, hogy hány osztály kerül karanténba, ez minden esetben a kontaktkutatástól függ. Ha több pedagógus érintett, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy az egész intézményre kiterjedő intézkedést hoznak a járványügyi hatóságok. Úgy látom egyébként, hogy a tanárok fegyelmezettek, és gondosan betartják a szabályokat. Hozzáteszem, nehéz betartani, hogy az órán a pedagógus végig az íróasztal mögött üljön vagy a tábla mellett álljon, és ne járkáljon a gyerekek között. Én magam is nehezen állom meg, de most hozzá kell szoknunk ehhez.
– Mit szól a beléptetéskor kötelező lázméréshez?
– Dolgozunk rajta, hogy zökkenőmentesen meg tudják szervezni a kollégák. Kisebb iskolában, mintegy kétszáz főig minden fennakadás nélkül levezényelhető a dolog reggel, akár kézi hőmérőkkel. Sőt létezik már falra szerelhető lázmérő is, ami előtt gyakorlatilag csak el kell sétálni. Nagyobb intézményekben pedig hőkamerákkal is tesztelünk. Amelyik iskolának több bejárata van, ott meg kell szervezni, hogy mindegyiknél legyen lázmérés.
Amelyik osztály karanténba kerül, az arra az időre digitális munkarendben folytatja a tanulást
Fotó: Teknős Miklós
– Igazgatói beszámolók szerint az iskolaőrök is sokat segítenek az óvintézkedések betartatásában. Az első hetek tapasztalatai alapján hogyan illeszkedtek be az intézmények mindennapjaiba az iskolaőrök? És beszállhatnak ilyen jellegű feladatokba is, mint mondjuk a lázmérés?
– Negatívumot még nem hallottam sehonnan sem. Nagyon korai persze azt mondani, hogy komoly tapasztalatok vannak az iskolaőrök tevékenységéről, hiszen még csak most álltak munkába. A Klebelsberg Központhoz eddigi szinte csak pozitív tapasztalat érkezett a részt vevő iskoláktól. Az pedig örvendetes, ha segíteni tudnak a járványügyi óvintézkedésekben is, például a beléptetésnél.
– Minden érintett iskolába sikerült már találni iskolaőrt?
– Zömében igen, de van néhány intézmény, ahová még keresik a megfelelő szakembert. Jelenleg is zajlanak a képzések.
– Az idei tanévkezdés kapcsán mindenki a járványra figyel, pedig fontos újdonság, hogy hatályba lépett a módosított Nemzeti alaptanterv. Mennyire zökkenőmentes a bevezetése?
– Mindig elmondtam, hogy a módosított Nemzeti alaptanterv nem alapjaiban rengeti meg a világot. Inkább módszertanban, szemléletben és bizonyos tananyagrészek, témakörök átcsoportosításában van változás, illetve megnőtt a pedagógusok szabadsága a tananyag tervezésében is. Az elsősöknél például jóval hosszabb a ráhangolódási, felkészülési idő. Ez olyan újítás, ami biztosan nem okozhat gondot. Példának okáért ötödikben néhány tananyagrész a felsőbb évfolyamokra helyeződött át, pár témakör pedig átkerült a negyedikes tankönyvekből, de mindez nem számottevő különbség. A kilencedik évfolyamon van jelentősebb változás, ott az óraszámok és a tantárgyi struktúra is módosult. Ide kerül például a biológia, ami eddig csak a 10. évfolyamon indult.
– És a tankönyvek? Mindenhova megérkeztek időben?
– Nem volt panasz erre sem, annak pedig külön örülünk, hogy az ingyenes tankönyvek mellett 106 ezer tanszercsomagot is sikerült kiosztani a rászoruló diákoknak, 765 millió forint értékben.
– Hamarosan jön az őszi érettségi. Mire számíthatnak a vizsgázók?
– Biztos, hogy be kell vezetni néhány óvintézkedést, annál is inkább, mert a korábbi őszi időszakokhoz képest magasabb lesz a vizsgázói létszám. Most a szokásosnál több lesz az emelt szintű érettségi, és most vizsgáznak azok is, akik előre hozott érettségit akartak tenni tavasszal, de akkor nyilván nem lehetett ezeket megtartani. Úgy készülünk, hogy a nagy vizsgázói létszámú iskolákban tanítás nélküli munkanapok is lehetnek az érettségi időszakában azért, hogy elkerüljük a zsúfoltságot az épületekben, és tartható legyen a védőtávolság.
– Az már eldőlt, hogy lesznek-e szóbeli számonkérések, vagy hogy lesz-e ismét lehetőség visszalépni a vizsgától?
– Egyelőre nincs szó arról, hogy ne tartanánk meg a szóbeliket. Terveink szerint a normál menetrend szerint fognak zajlani a vizsgák.
