Nem tudnak elbújni a rendőrök elől a rémhírek terjesztői

Az informatikában is jártas kiberdetektívek elől nem lehet elbújni, a legkisebb nyom alapján is meg tudják állapítani, honnan, mikor, ki árasztotta el káros hazugságokkal a világhálót.

Végh Attila
2020. 05. 13. 15:05
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eddig 86 esetben indított büntetőeljárást a rendőrség a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos, a köznyugalom megzavarására alkalmas jogsértések ügyében – mondta el a Magyar Nemzetnek Gál Kristóf alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság és – a veszélyhelyzet idején – az operatív törzs szóvivője.

Az eljárások egy részét rémhírterjesztés, másik részét egy még súlyosabb bűncselekmény-kategória: közveszéllyel fenyegetés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indította el a nyomozóhatóság. A két bűncselekmény alapvető elkövetői magatartása nagyon hasonló: a gyanúsítottak mindkét esetben hamis, megtévesztésre, pánikkeltésre alkalmas hírekkel keltenek zavart. Ám amíg a rémhírek terjesztői sok esetben jóhiszeműen, csak kisebb körben, a társadalomra kevésbé veszélyes módon, sokszor meggondolatlanul valósítják meg a jogsértést, a hamis hírek által közveszéllyel fenyegetők minden esetben szándékosan, tartósan, nagyobb mértékű veszély okozásra alkalmas módon, nemritkán anyagi haszonszerzésre (például internetes hirdetési bevételek növelése) törekedve osztanak meg valótlan tartalmakat a világhálón.

A rendőrség a veszélyhelyzeti rendelkezések előtt is odafigyelt a különböző, a lakosság közbiztonsági érzetét, nyugalmát megzavaró rémhírekre, ám egyértelmű, hogy a járvány ideje alatt ezek száma az átlagos időszakok kriminálstatisztikai adataihoz viszonyítva jelentősen megnőtt, hiszen eddig évente sem indult annyi eljárás hamis hírek miatt, mint az utóbbi két hónapban.

A modern világban a rémhírek tere az internet, a világháló, a közösségi média. A rendőrök is figyelik a közösségi oldalak bejegyzéseit, de több esetben kaptak értesítést a közhangulatot megzavaró álhírekről a lakosságtól, egyes települések vezetőitől, valamint a rendőrség névtelenséget megőrző telefontanú vonalára is érkezett több jelzés.

A rendőrségen belül a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRNNI) kiberbűnözés elleni főosztálya foglalkozik az interneten elkövetett jogsértésekkel, illetve az ország más rendőri szerveinél indított, hasonló jellegű nyomozások szakmai felügyeletét is ellátják. A nyomozók az új koronavírus magyarországi megjelenését megelőzően is folyamatosan monitorozták az interneten a fertőzéssel kapcsolatos tartalmakat, keresve a közveszéllyel fenyegetés bűntett elkövetésének megvalósítására alkalmas tartalmakat. A nyomozások olyan internetes oldalakon megjelentetett cikkekre, azok íróira és terjesztőire irányulnak, melyek az új koronavírussal kapcsolatban a köznyugalom megzavarására alkalmas módon valótlan állításokat tartalmaznak. A rendőrök szerint a valóságtól elrugaszkodott álhírek is ugyanolyan gyorsan terjednek, mint a vírus,

Keresik a hamisítót

Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere március 21-én hivatalos levelet küldött a halottvizsgálatot végző orvosok részére, amelyben az új koronavírusban szenvedő elhunytak vizsgálatával kapcsolatban határozta meg az eljárásrendet. A közösségi oldalakon a levél meghamisított verziója kering, amely valótlanul állítja, hogy a koronavírus-fertőzésben elhunyt személyek számát nem lehet nyilvánosságra hozni, halálozási okként más betegségeket kell megjelölni. A levél a Covid–19 következtében elhunytak számáról is hamis számot, a valódi adat többszörösét közli. Az ügyben a rendőrség közveszéllyel fenyegetés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárást. A nyomozók eddig számos tanút hallgattak ki, a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható adathordozókat is lefoglaltak, ám a nyomozás sikerességének érdekében az ügyről még nem árulnak el több részletet.

Halász Viktor százados, a KRNNI kiberbűnözés elleni főosztályának osztályvezetője és csapata a nap 24 órájában folyamatosan monitorozza a világhálót, keresve a jogsértő, hamis híreket közlő oldalakat, személyeket. A nyomozók emellett a lakossági, rémhírekkel kapcsolatos, telefonon, e-mailben kapott jelzéseket is ellenőrzik. Az osztályvezető szerint a hamis oldalak azonosíthatók a magyartalanságuk, a fogalmazási és helyesírási hibáik alapján; az összecsapott stílus, a hatásvadász címek már gyanút keltenek. Egy valódi híreket közlő oldalnak ráadásul van impresszuma, felelős szerkesztője, a hamis hírekkel bombázó oldalaknál jó, ha egy e-mail-cím van, gyakran még annyi sem.

Az osztályvezető szerint nem nehéz elhatárolni, melyik az a hamis hír, ami csak komolytalan blődség. Baj akkor van, ha ez a hazugság túllép egy határt, alkalmas arra, hogy a polgárokban nyugtalanságot, félelmet keltsen, zavart okozzon, mi több, egyes, a hamis hírt komolyan vevő embereket cselekvésre ösztönözzön, mint amilyen például a Budapest lezárását és az alapvető élelmiszerek hiányát lebegtető álhír miatt kirobbant felvásárlási láz volt március elején. Ha a kibernyomozók megállapítják, hogy egy hamis hír bűncselekmény gyanúját veti fel, akkor először is intézkednek arról, hogy a hírt levegyék a világhálóról, majd nyomozást indítanak, hogy honnan, milyen szerverről, ki tette közzé a köznyugalmat megzavaró tartalmat, akit aztán a hatóság felelősségre vonhat. Ha az internetre valaki feltesz valamit, azt hiába próbálja elrejteni, hagy maga mögött olyan nyomot, amit a kiberbűnözés elleni felderítésben jártas, informatikai végzettséggel is rendelkező rendőrök megtalálnak.

A rendőrség egyetlen olyan esetben sem indított eljárást, ami ne felelt volna meg azoknak a kritériumoknak, amik megkülönböztetik az ártatlan és ártalmatlan hazugságot a köznyugalom megzavarására alkalmas tartalomtól. Egyetlen olyan eljárás sem indult, ahol a közösségi oldalon valaki a járvány miatt mást – közszereplőt, közéleti személyiséget – kifigurázott, sértegetett. Ezek a dolgok az adott közösségi oldalak moderátoraira tartoznak, nem merítik ki sem a rémhírterjesztés, sem a közveszéllyel fenyegetés bűncselekményi kategóriáit. Abban a 86 esetben, ahol nyomozás indult az álhírek ügyében, az elkövetők által megvalósított magatartásforma minden egyes esetben kimerítette az álhírekre vonatkozó bűncselekmények legalább egyikének a hatályos büntető törvénykönyv szerinti tényállási elemeit.

Van veszély, nincs veszély

Az első magyar vonatkozású, koronavírussal kapcsolatos rémhír már akkor megjelent a világhálón, amikor még egyetlen fertőzöttet sem azonosítottak az országban. A KRNNI nyomozói 2020. januárban figyeltek fel olyan hírekre, amik arról szóltak, hogy magyar pályaudvarokon estek össze és haltak meg koronavírus-fertőzés miatt emberek. Február 7-én fogták el a budapesti Sz. Viktort (30) és N. Erikát (44), akik több tucat hamis portálról osztották meg a kamuhíreket, több százezer felhasználóhoz eljuttatva a köznyugalom megzavarásra alkalmas tartalmakat, hirdetési bevétel reményében.

Március 11-én szintén Budapesten fogták el Z. Ákost (31), aki hasonló célból valósította meg a közveszéllyel fenyegetés bűntettét.

Március 12-én egy 28 éves magyargécsi férfi maszkban készített magáról olyan videót, amelyben azt állította, koronavírussal fertőződött.

Március 14-én került rendőrkézre a fővárosi J. Szabolcs, aki azelőtt négy nappal megosztotta a közösségi oldalakon a Budapest lezárásáról szóló álhírt. Lakásán kábítószert is találtak a rendőrök, emiatt még egy eljárás indult ellene.

Március 17-én egy 23 éves pusztaberki férfi az érsekvadkertiek idegeit borzolta fel azzal, hogy hírei szerint a település a járvány magyar epicentruma, a lakosság 80%-a már biztosan elkapta a vírust. Ugyanezen a napon a budapesti N. Kálmán (45) kézigránáttal fenyegetőzött az utcán, mondván: azt felrobbantja, evvel pedig megállítja a fertőzést.

Március 18-án egy 18 éves abonyi férfi értelmezett félre egy helyzetet, a mentők egy intézkedését vélte vírusfertőzéses beteg ellátásának, ezt azonnal megosztotta a neten, az esetet a település polgármestere jelentette a rendőröknek, akik elfogták a meggondolatlan rémhírterjesztőt.

Március 22-én egy 44 éves pécsi férfi hírhamisításokkal, titkos társaságok hatalomátvételével riogatta a legnagyobb közösségi háló közönségét.

Április 4-én egy ózdi férfi és 15 éves lánya biztatták arra az embereket, hogy senki ne tartsa be a kijárási korlátozásokat, mert nincs is vírusveszély.

Április 27-én egy 52 éves bonyhádi nő a magyar egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatosan osztott meg a közbizalom aláásására alkalmas álhíreket, másnap egy szintén 52 éves kiskunhalasi nő tett ugyanilyen kijelentéseket a videóblogjában.

Május 6-án egy 45 éves szegedi férfi telefonon fenyegette meg a helyi klinika orvosait, ápolóit és a mentősöket, mert szerinte nem dolgoznak elég jól, miattuk terjed a járvány, amiért fegyverrel fog elégtételt venni. A hőzöngőt egy órán belül elfogták.

Május 12-én egy 64 éves szerencsi férfi állította hamisan egy közösségi oldalon, hogy a kijárási korlátozások részleges feloldása egy tömeges fertőzés előkészítése.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.