Orbán Viktor: Az EU vezetői segítség helyett Soros-jelentéssel támadnak

Nehéz időszak előtt állunk, mert „nekünk már elegünk van a vírusból, de a vírusnak nincs elege belőlünk”, gyorsabban fertőz, mint korábban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Budapest, 2018. december 7. Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2018. december 7-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről a kormányfő úgy fogalmazott: az események sorrendje rajzolja ki a teljes képet. Először az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott egy migrációs tervet, amely a V4-eknek nem fogadható el, majd a brüsszeli bizottság alelnöke,

Věra Jourová megtámadta Magyarországot, „tökkelütöttnek nyilvánította a magyarokat”,

ami nem megy, ugyanis „van egy vörös vonal”, amit nem léphet át senki. – Az EU egyik vezetője nem beszélhet tiszteletlenül az unió egyetlen országának polgárairól sem, így a magyarokról sem – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve: ha ezt a németekről vagy franciákról mondta volna, akkor

„egy perc után kirúgták volna”.

– Azonos elbánást akarunk, bennünket ugyanúgy nem lehet sértegetni, mint ahogy nem lehet a németeket vagy a franciákat – tette hozzá.

E „támadás” után kiadták a jogállamisági jelentést, amelyet a miniszterelnök egy „Soros-jelentésnek” tekint, mert

az abban megjelölt 13 forrásból 12 szervezetet Soros György fizet.

Ezért nyílt, összehangolt támadásnak nevezte a jelentést.

Azt tanácsolta az Európai Bizottságnak, hogy jobban mérje fel az erejét és az EU előtt álló kihívásokat, mert a kontinens egy világjárványtól szenved, így

egyetlen feladat van, a védekezés, erre kellene összpontosítani.

Ehhez képest megtámadják a tagállamokat, újra előveszik a migráció kérdését, és „érthetetlen jogállami vitákat generálnak”. Jelezte azt is, hogy az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének küldött levelére – melyben elengedhetetlenül szükségesnek nevezte Věra Jourová tisztségéből való távozását – még nem kapott választ.

Az interjúban arról is kérdezték Orbán Viktort, hogy a német országos közszolgálati rádió utólag javította a Katarina Barley európai parlamenti (EP) alelnökkel készült cikkét, amelyben az állt, hogy Katarina Barley szerint pénzügyileg ki kell éheztetni az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország, mert ezekben az országokban a jogállami elvek megsértése nem korlátozódik egyedi, elszigetelt esetekre, hanem rendszerszintű. A rádió szerint az alelnök valójában csak Orbán Viktorral kapcsolatban használta a pénzügyi kiéheztetés kifejezést.

A miniszterelnök mindezt úgy kommentálta: harminc éve az EP nem volt ilyen közönséges, taszító hely, mint amivé most teszi néhány ember.

– Hogy lehet azt mondani – különösen olyan történelmi előzményekkel a háta mögött valakinek, mint amivel a németek rendelkeznek –, hogy akkor most ki fogunk éheztetni néhány országot?

– tette fel a kérdést.

Még tanulságosabbnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar és a lengyel tiltakozás után „egész egyszerűen tökfilkónak, gyengeelméjűnek néztek minket, és azt mondták, nem is a nő mondta [...], mi meghamisítottuk.

A Rákosi-időkben láttunk ilyet,

amikor önkritikát gyakorolva nyilvánosan megtépték az ingüket: nem a politikus volt a hibás, hanem mi”.

– Milyen állapotok vannak abban az országban a demokrácia, a sajtószabadság meg a médiapluralizmus szempontjából? – vetette fel a kormányfő.

Álláspontja szerint az nyomasztja az európai politikusokat, hogy a „tortaszelet” folyamatosan csökken, hiszen míg az EU húsz éve 24–25 százalékkal járult hozzá a világ összteljesítményéhez, addig ma csak 15-tel. – Ez az a nyomás, amit a politikusok éreznek, feszültség van otthon, stagnál, romlik az életszínvonal, magas az államadósság – mondta.

– Ám a bajok gyökerének beazonosítása helyett a nemzetek egymásnak esnek – hívta fel a figyelmet, aláhúzva: az EU vezetőinek ilyenkor az lenne a dolguk, hogy „hűtsék a rendszert”, segítsék a tagállami együttműködést, ahelyett azonban

sértegetnek, „migrációval, Soros-jelentéssel” támadnak, vagyis „pont az ellenkezőjét teszik az uniós bürokraták, mint amit egyébként egy ilyen civilizációs világpillanatban tenniük kellene”.

A koronavírus-járvány miatt tervezett EU-s pénzügyi alapról Orbán Viktor kifejtette: a harminc éven át visszafizetendő közös hitel gondolata nem tetszik Magyarországnak, de hajlandó részt venni benne, mert vannak olyan nehéz helyzetben lévő uniós gazdaságok, amelyeknek azonnal pénz kell. Az úgynevezett „fösvények csoportjába” tartozó tagállamok azonban „olyasmiket mondanak, ami az egész dolgot meghiúsíthatja” – folytatta. Erre az esetre a magyar kormány javaslata az, hogy ha meghiúsul a közös hitel, akkor azok álljanak össze, akiknek szükségük van rá, ez lenne a kormányközi alapú, az EU intézményeinek bevonása nélküli megoldás. Hozzáfűzte: örülne, ha elkerülhető lenne ez az eset, de ha bekövetkezik, magyar szempontból az sem tragédia.

– Minden rosszul van ütemezve Brüsszelben, járvány van, védekezés, azzal kellene foglalkozni, és nem bonyolult jogi feltételeket támasztani a pénzügyi kifizetésekhez, mert ez néhány ország megrendülését is okozhatja – összegzett.

A vörösiszap-katasztrófa tizedik évfordulójával kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: – Először is, próbáljuk a dolog lelkünket megerősítő oldalát nézni! Tehát azt javaslom mindenkinek, hogyha módja van, akkor vagy menjen el személyesen erre a három településre, vagy nézze meg az internetes térben a képeket, ahol egymás mellett láthatja a régi, a vörösiszap-áradat pillanataiban rögzített képeket, meg a mostaniakat, és ha azt akarja tudni, mitől nagyszerű ország Magyarország, akkor a két kép összevetéséből ezt látni fogja.

Nem hagyták magukra az ott élőket, segítettek nekik, újjáépítették az egész környéket, a helyreállítás pedig a magyar nemzet összetartozását, nagyságát, az összefogás erejét mutatja.

Hozzátette: ami a nagy baj időszakához képest ott bekövetkezett, az a magyar nemzetnek az összetartozását, az összefogás erejét, a nemzet nagyságát mutatja. Orbán Viktor arról is beszélt:

– Ugyanakkor azok a pillanatok megrázóak voltak, én nagyon hamar odaértem a bajt követően, és láttam, milyen állapotok vannak, meghalt tíz ember, ami olyan veszteség, amely nem pótolható.

A miniszterelnök rámutatott: – Ha ott egy kicsit is pechesebbek vagyunk, vagy a Jóisten nem figyel ránk így, mint ahogy figyelt, akkor ott nem tíz ember halt volna meg, mert éjszaka szakadt át a gát, hanem több százan vagy több ezren is meghalhattak volna. Nagyon kicsin múlott, hogy ez nem következett be.

Úgyhogy ez egy komoly próbatétel volt mindannyiunk számára.

Végül arról az új mesekönyvről, amelyben a királyfi királyfival házasodik, a királylány pedig feminista, leszbikus, a kormányfő úgy fogalmazott: a homoszexualitás megítéléséhez kapcsolódó viták szövevényesek. – Magyarországon vannak jogszabályok, amelyek a homoszexualitásra vonatkoznak, ezek alapját „egy rendkívül toleráns és türelmes megközelítés adja, tehát a magyarok türelmesek ezzel a jelenséggel szemben, sőt a magyarok olyan türelmesek, hogy az ilyen típusú provokatív demonstrációkat (...) is jól viseljük – fejtette ki.

– Magyarország a homoszexualitás tekintetében egy toleráns, türelmes ország. De van egy vörös vonal, amit nem lehet átlépni, és én ebben összegzem a véleményemet:

hagyják békén a gyerekeinket!

– mondta Orbán Viktor.