Orbán Viktor: Európának újra kell alkotnia a keresztény szabadságot

Az 1990-es rendszerváltás liberális demokráciát eredményezett, amelynek középpontjában a valamitől való szabadság állt, míg a 2010-es, második kijavította és kiteljesítette az elsőt, és kereszténydemokráciát eredményezett, középpontjában a keresztény szabadsággal — foglalta össze Orbán Viktor a keresztény értelmiségiek kongresszusán. A miniszterelnök számot adott arról is, hogy az Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni.

Magyar Nemzet
2019. 09. 16. 11:15
FABINY Tamás; ERDŐ Péter; ORBÁN Viktor; KÖVÉR László; SZABÓ István
A miniszterelnök az Országházban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyarok küldetése, hogy megmutassák a világnak, milyen a keresztény szabadság eszményére épített élet – mondta szombaton Orbán Viktor az Országházban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) XII. kongresszusán. A kormányfő úgy fogalmazott: a hivatását vesztett liberális demokráciákkal szemben Közép-Európában ma a kereszténységből fakadó kulturális és civilizációs életerő nyilvánul meg. A keresztény szabadságot fenyegető, Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a keresztény szabadságot kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök kifejtette: Magyarországon létrejött egy új állam- és politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam. Ehhez – folytatta – két nagy lépés vezetett el, két rendszerváltás: az első 1990-ben megszüntette a szovjet világot, ez volt „a liberális rendszerváltás”, az elnyomástól való megszabadulás, a megszállástól való szabadság korszaka. Ez természetszerűleg liberális demokráciát eredményezett, amelynek középpontjában a valamitől való szabadság állt – tette hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor: voltak, akik már akkor felismerték – „önök előbb, én később” –, hogy nem lesz elég azt megmondani, mitől akarunk szabadok lenni, arra a kérdésre is meg kell találni a választ, mire akarjuk használni a szabadságot. Ezért kellett megtörténnie a második rendszerváltásnak 2010-ben, amikor „azt tettük, amit Antall József tanácsolt: kétharmados, alkotmányos forradalmat csináltunk” – mondta, úgy értékelve, hogy a második rendszerváltás kijavítja és kiteljesíti az elsőt, megadja annak értelmét. A kormányfő ezt nemzeti, illetve keresztény rendszerváltásnak nevezte, amely kereszténydemokráciát eredményezett, középpontjában a keresztény szabadsággal.

A miniszterelnök az Országházban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor beszélt a liberális és a keresztény szabadság közti különbségekről, úgy fogalmazva, hogy míg az előbbi szerint mindent szabad, ami a másik szabadságát nem sérti, addig az utóbbi tanítása szerint amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt te se tedd másokkal. A liberális szabadság szerint az egyéni teljesítmény magánügy, nem eshet a közösség erkölcsi megítélése alá; a keresztény szabadság szerint viszont az az egyéni teljesítmény érdemel elismerést, ami a közösség javát is szolgálja: öngondoskodás és munka, saját egzisztencia megteremtésére való képesség, tanulás, egészséges életmód, adófizetés, családalapítás, gyermeknevelés, a nemzet dolgaiban és történelmében való eligazodás képessége, a nemzet önreflexiójában való részvétel – fejtette ki.

Azt is mondta, hogy a liberális szabadság álláspontja szerint a liberális demokráciáknak a liberális internacionalizmus jegyében végül össze kell olvadniuk, e világkormány európai pillére pedig az Európai Unió lenne, összekapcsolódva a Clinton-, Soros-féle Egyesült Államokkal. Ez volna a kizárólag a józan észre épülő liberális birodalom, amelyet már Immanuel Kant német filozófus is javasolt – fűzte hozzá. Ezzel szemben a keresztény szabadság azt tanítja – mutatott rá –, hogy a nemzetek szabadok, nem kényszeríthetők egy globális kormányzás törvényei alá, a birodalmak szükségszerűen elnyomják a nemzeteket, ezért veszélyesek, nemkívánatosak.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy noha ma még liberális korszellem uralkodik, de a világrend megbillent, geopolitikai átrendeződés és technológiai forradalom megy végbe. Az európai civilizáció döntő változás előtt áll, a liberális szabadságra épülő demokráciák pedig nem tudnak többé értelmet adni a kontinensnek – mondta, jelezve: a kereszténydemokrata válasz az új helyzetre az, hogy Európának világos civilizációs küldetése van, újra és újra meg kell alkotnia a keresztény szabadságot.

Megújult a hazai egyház

A rendszerváltás után az egyházban is sokféle jövőkép élt, megoszlottak a vélemények arról, hogy mit kell, mit lehet kezdeni az újonnan ránk köszönő szabadsággal – mondta Erdő Péter esztergom-budapesti érsek a kongresszuson. A bíboros szólt arról is: a nyolcvanas évek kissé visszafojtott, elég formális közbeszéde után félelemmel tapasztalták, hogy megjelentek a szenvedélyes, gyűlöletkeltő megnyilatkozások is, nemegyszer a vallás, a kereszténység vagy a katolicizmus ellen. Volt, akit váratlanul ért, hogy annyi évtized megalázottsága és elnyomása után „már megint mi vagyunk a bűnösök” – mondta, és hozzátette: a magyar egyházban 1989 után II. János Pál pápa útmutatásai nyomán megújultak az egyházmegyék határai, praktikusabb szervezeti formák jöttek létre, újjászületett a szerzetesség és sok egyházi intézmény indulhatott el, főként a régi, visszaadott épületekben, „néha bizony váratlan ellenkezések és konfliktusok között”.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.