Óriási anyagi veszteséget okozott a vizsgaközpontoknak a járvány

Hatalmas anyagi kárt szenvedtek el a nyelvvizsgaközpontok a koronavírus-járvány miatt, a legnagyobb centrum komoly leépítésre is kényszerült. Az országos adatok szerint jóval kevesebben tették próbára idén a nyelvtudásukat, mint az elmúlt években. Jó hír viszont, hogy arányaiban évről évre többen választják a felsőfokú vizsgát.

Forrás: Katona Vanda

Nehéz helyzetbe kerültek a nyelvvizsgaközpontok, mivel az idén a szokásosnál jóval kevesebb jelentkezőjük akadt. A legnagyobbak közé tartozó ELTE ­Origó Nyelvi Centrum jelentős veszteséget könyvelt el a járvány miatt. Antoni Györgyi ügyvezető igazgató azt mondta a Magyar Nemzetnek, szeptember végéig nagyságrendileg csaknem harminc százalékkal kevesebben vizsgáztak náluk, mint tavaly ilyenkor. – Közel 200 millió forint árbevétel-csökkenéssel számolunk 2020-ban. A tavaszi járványügyi helyzet éppen a legnagyobb vizsgázói létszámmal bíró vizsgáinkat nem engedte lebonyolítani sem áprilisban, sem májusban – fogalmazott.

Mint mondta, online nyelvvizsgát kizárólag a veszélyhelyzet ideje alatt szervezhettek. Az átállás nem volt könnyű, mivel a rendszer kifejlesztésére rendkívül rövid határidő állt rendelkezésre, tesztelni már csak az éles vizsgákon tudták, ráadásul a fejlesztés költségeit is maguknak kellett állniuk. Ennek ellenére sikeresen vizsgázott az ELTE Origónál az online formátumú számonkérés, amelyet a centrum egyedülálló módon hat nyelven is lehetővé tett.

Antoni Györgyi beszámolt arról is, hogy a vészhelyzetre való tekintettel sokan visszaigényelték a befizetett vizsgadíjak teljes összegét, mert nem mertek nekivágni a technikai feltételek miatt az online vizsgának, vagy mert már nem is volt szükségük nyelvvizsgára ahhoz, hogy megkapják a diplomájukat. – Bár az Origó-vizsga még mindig hazánk legnépszerűbb vizsgája – 2019-ben minden negyedig vizsgázó minket választott –, 2020-ban a cég jelentős, közel 25 százalékos munkavállalói létszámleépítésre kényszerült – tette hozzá.

Az eddig ki nem adott okiratokat készítik elő a Nyíregyházi Egyetemen
Fotó: Balázs Attila / MTI

Kitért arra is, hogy az első adandó alkalommal benyújtották a kérelmüket akkreditációra, így a papíralapú vizsgák mellett a jövőben rendszeresen kínálnak majd online vizsgát is, változatlanul nem csak angol vagy német nyelveken.

A visszaesés oka a járvány mellett az is, hogy a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv egyik első intézkedéseként lehetővé tette a nyelvvizsga ­hiánya miatt beragadt diplomák kiadását. – A kötelezettség elengedésének köszönhe­tően az egyetemek mostanáig mintegy 115 ezer diplomát állítottak ki, ezekből 102 ezret már megküldtek az érintetteknek – közölte lapunk megkeresésére az innovációs tárca, hozzátéve: a további okiratok is készülnek, a könnyítés nyomán összesen több mint 137 ezer új diplomás jelenhet meg a munkaerőpiacon.

Az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztály adatai szerint országos szinten is jelentős a visszaesés. 2020-ban eddig 56 428 fő nyelvvizsgázott, ami – bár még két hónap hátravan az évből – jócskán elmarad a tavalyi 124 ezres és az azt megelőző 120 ezres létszámtól.

Angolból a tavalyi 94 ezer helyett most csak 42 ezren vizsgáztak, német nyelvből 22 ezerről tízezerre csökkent a létszám. A legtöbb jelentkező a 14–19 éves korosztályból, vagyis a középiskolások közül kerül ki, de néhányan még a nyugdíj küszöbén is belevágnak a nyelvtanulásba. Idén 65 év feletti vizsgázóból eddig hat volt.

Az 56 ezer vizsgázó közül egyébként 38 és fél ezren jártak sikerrel, csaknem 18 ezren pedig megbuktak, az idei sikerességi ráta így 68,2 százalék, ami megfelel a korábbi évek adatainak.

Kedvező változás viszont, hogy egyre többen választják a legnehezebb, felsőfokú vizsgákat.

Míg az évtized elején a vizsgázók mintegy nyolc százaléka kísérelte meg ezt a vizsgatípust, 2015-ben már átlagosan 11 százalék, idén pedig 17 százalék adott számot tudásáról a legmagasabb szinten.