Jelentős források jutnak a debreceni műszaki képzés továbbfejlesztésére – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter pénteken a Debreceni Egyetemen. Palkovics László hozzátette: két éve kezdődött a debreceni mérnökképzés erősítésének folyamata, s az a céljuk, hogy „teljes portfóliójú mérnökképzés legyen Debrecenben (…), s a műszaki egyetemmel versenyképes oktatási rendszer jöjjön létre”.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy 2014-ben kezdődött meg a felsőoktatás átalakítása, most pedig a magyar kutatási-innovációs rendszer átalakítása van napirenden.
Megerősítette azt a törekvésüket, hogy a felsőoktatást közelebb vigyék a munkaerőpiaci igényekhez, s ebben élen jár a Debreceni Egyetem. Azt, hogy a stratégia bevált, jelzi a Continental vállalattal kialakított együttműködés is – tette hozzá.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora azt mondta, hosszas, személyes műhelymunka előzte meg a pénteken aláírt megállapodást, amelyben konkrétan rögzítették, hogy a két fél milyen partnerséget vár, és mit nyújt az együttműködés során.
Lukas Juránek, a Continental Powertrain Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint „jól működik a két éve elkezdődött együttműködés”, aminek egyik fontos eredménye, hogy a 2019-2020-as tanévtől „Continental-specifikus” oktatási modellre is jelentkezhetnek a hallgatók.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere szerint a Continental és az egyetem együttműködésével növekszik a város vonzereje, stabil jövőképet kínál azoknak a fiataloknak, akik Debrecent választják tanulmányaik helyszínéül. Mindez segíti a város gazdaságfejlesztési törekvéseit – tette hozzá.
Az egyetem és a Continental megállapodását Szilvássy Zoltán rektor és Lukas Juranek ügyvezető igazgató írták alá.
Lukás Juránek ügyvezetõ igazgató, Szilvássy Zoltán rektor, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester (b-j) a Debreceni Egyetem és a Continental Powertrain Hungary Kft. együttmûködési megállapodásának aláírásán Debrecenben
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
csaknem 800 milliárd forint kormányzati forrás debreceni fejlesztésekre
Palkovics László elmondta: a Debrecen 2030 – A Kárpát-medence észak-keleti régiójának központja című projekt keretében 427 milliárd forint forráshoz jut a város a régió népességmegtartó erejének és versenyképességének növelésére, de a további – például egyetemi – fejlesztésekkel összesen csaknem 800 milliárd forintot fordíthatnak beruházásokra központi forrásból.
A tárcavezető a Debrecen 2030 projektből kiemelte a gazdasági kapcsolatok élénkítését, a közlekedésfejlesztést – nevesítve az autópálya-, illetve vasúti összeköttetést Nagyváraddal, és a debreceni repülőtér „komoly nemzetközi” légikikötővé bővítését -, az oktatás terén pedig a debreceni nemzetközi iskola és a német iskola kialakítását, valamint a román és az ukrán nyelvű oktatás megteremtését. A kormány a források biztosítása mellett a jogszabályi háttér megteremtésével és a projektmenedzsment ellátásával járul hozzá a fejlesztések sikeréhez – fűzte hozzá.
Palkovics László a találkozón Gazdasági versenyképességünk – Debrecen 2030 fejlesztési terv címmel tartott mintegy másfél órás előadásában kitért arra, hogy a magyar gazdaság egészséges ütemben fejlődik, 850 ezerrel többen dolgoznak a gazdaságban, mint 2010-ben. Megítélése szerint további 500 ezer ember potenciálisan bevonható a foglalkoztatásba, amivel a dolgozói létszám elérné az ötmilliót, a foglalkoztatási ráta pedig – ami ma hazánkban 69,5 -, elérné a jelenlegi németországi 78,3 százalékot.
Felhívta a jelenlevő gazdasági vezetők figyelmét a nők részmunkaidőben való foglalkoztatására, amiben jelenleg Magyarország az utolsó helyen van Európában. „Ez jól működő konstrukció Európában” – mondta, hozzátéve, hogy a tárca hamarosan meghirdet ilyen a programot, de „a vállalkozások esetében lehet, hogy valamilyen ösztönzőre lesz szükség”.
A termelékenység növelése érdekében – Magyarországon a munkaerő termelékenysége fele a németországinak – a kormány egy hónapja versenyképességi csomagot publikált – mondta a miniszter.
Palkovics László szerint a magyarok életminőségének javításához erős magyar vállalkozásokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség.
A minisztériumi stratégiából kiemelte a Kreatív magyarok, innovatív vállalkozások programot, amely kiterjed az oktatási rendszer átalakítására, az innovációs és kutatási rendszer struktúraváltására, a kulcsiparágak – építőipar, egészségipar, élelmiszeripar és a kreatív ipar – fejlesztésére, a digitális tudatformálásra.
Fontosnak nevezte a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztését mondván, hogy minden 100 vállalkozásból 97 magyar tulajdonú, de gazdasági súlyuk összesen annyi, mint a 3 százalék multinacionális vállalatnak. Kiemelte: egyre nő azon vállalkozások száma, amelyek jelentős kutatás-fejlesztést hoznak, „a globális értékláncok a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységüket hozzák Magyarországra”.
Palkovics László kitért a nemzetközi kapcsolatok építésének fontosságára, ugyanis sok esetben csak ilyen formában lehet közvetlen európai uniós forrásokhoz jutni. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-2027 között 100 milliárd euró közvetlen Brüsszelben elérhető forrás lesz kutatásra, amire vállalkozások, egyetemek, kutatóhelyek pályázhatnak.
Rámutatott arra is, hogy Magyarország a kutatás-fejlesztés terén a 22. helyet foglalja el Európában, ami indokolja, hogy „az innovációs-kutatási rendszer irányításán változtatni kell”. Szét kell választani a kutatási és az innovációs folyamatokat, utóbbira csak vállalkozások pályázhatnak – mondta, ugyanakkor figyelmeztette az egyetemeket, ha a kutatási pályázati forrásokat nem tudják felhasználni, azt visszaveszik.
Az üzleti-befektetői fórumon Szilvássy Zoltán rektor utalt rá, hogy a Debreceni Egyetem elsőként alakítottak klasztereket az iparkamarával, a városi önkormányzattal és a gazdasági szereplőkkel együttműködve. „Rádöbbentek” ugyanis, hogy „az egyetemi-akadémiai észjárással csak korlátozottan tudnak a gazdaság számára hasznokat termelni”. Az elmúlt évek együttműködése „markáns eredményeket” hozott – tette hozzá a DE rektora a befektetői fórumon.
