A rákgyógyítás az orvosok, ápolók, páciensek, a kormány, a kommunikációs szakemberek és mindannyiunk felelőssége, Magyarországról pedig példát lehet venni a rákkontrollprogramja és a felhalmozott szaktudása miatt – mondta a Magyar Nemzetnek Tit Albreht, a szlovén Nemzeti Közegészségügyi Intézet vezetője a Pfizer szervezésében megrendezett Cancer Control konferencián, Brüsszelben. Jelezte, hazánk komoly múlttal rendelkezik a rákszűrés és kezelés terén, valamint olyan rákregiszter működik, hogy érdemes tanulni Magyarországtól.
– A szlovén intézetben igyekszünk beépíteni más nemzetek tapasztalatait, hiszen úgy fejlődhet a leggyorsabban a megelőzés és a gyógyítás, ha túllátunk a saját határainkon – emelte ki. A professzor az európai rákprogramot is koordinálja, így több ország vezető onkológusaival tart folyamatos kapcsolatot és jövő héten érkezik hazánkba, hogy az Országos Onkológiai Intézet szakembereivel beszéljen. A magyar orvosok aktívan részt vesznek a nemzetközi rákkontrollprogramban is – tette hozzá.
Tit Albreht szerint egyáltalán nem mindegy, hogy a szűrési eredményt hogyan mondják el a betegnek: fontos, hogy a tájékoztatás szakszerű, pontos, ugyanakkor közérthető legyen.
Manapság, ha egy nő elmegy mammográfiára és elváltozást látnak a mellén, sok esetben egyből ráknak hiszik, pedig számos más ok állhat a háttérben – említette példaként. Ha pedig kiderül, valóban daganatról van szó, a páciensek első reakciója a félelem, hogy biztosan belehalnak – ezt az orvosok és a média rossz kommunikációja is okozhatja. Valójában sokkal nagyobb az esély a túlélésre, mint elsőre gondolnák, ha időben felismerték a betegséget – hangsúlyozta Tit Albreht.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Szlovéniában nagyszabású kommunikációs kampányba fogtak, hogy leszámoljanak a közhiedelmekkel, téves következtetésekkel, stigmatizálással, és valódi, hiteles forrásból tájékozódhassanak az emberek – hasonló nálunk is megvalósítható lenne, építve a már meglévő szakmai tudásra. A professzor a kampányról elmondta: fontos eleme volt, hogy az emberekben a betegséghez kapcsolt erős szégyenérzetet lebontsák és hogy tudatosítsák: szűrésre járni alapvető. A kampány előtt a szűréseken részt vevők aránya alacsony volt, mindössze 30-35 százalék, utána pedig 65 százalék, ami még mindig nem elég, de a javulás jelentős – számolt be az onkológus. Kiemelte: a korai felismerés valóban életet menthet, ami egyértelműen a szűrés javára dönt, még akkor is, ha kellemetlenséggel jár, ahogy a vastagbéltükrözés esetében.