Példaértékű a hazai rákgyógyítás

A magyar onkológiai ellátás, a nemzeti rákkontrollprogram és a betegadatok felhasználása példaértékű — mondta a Magyar Nemzetnek Tit ­Albreht, a szlovén Nemzeti Közegészségügyi Intézet vezetője. A professzor szerint ha valakit rákkal diagnosztizálnak, az első gondolata, hogy hamarosan meghal, holott az onkológia fejlődésével, a korai felismeréssel már nagyon jók az esélyek a túlélésre. Ezt azonban megfelelő módon kell közölni a beteggel, ahogy azt is: a rendszeres szűrés valóban megmentheti az életét.

A rákgyógyítás az orvosok, ápolók, páciensek, a kormány, a kommuniká­ciós szakemberek és mindannyiunk felelőssége, Magyarországról pedig példát lehet venni a rákkontrollprogramja és a felhalmozott szaktudása miatt – mondta a Magyar Nemzetnek Tit Albreht, a szlovén Nemzeti Közegészségügyi Intézet vezetője a Pfizer szervezésében megrendezett Cancer Control konferencián, Brüsszelben. Jelezte, hazánk komoly múlttal rendelkezik a rákszűrés és kezelés terén, valamint olyan rákregiszter működik, hogy érdemes tanulni Magyarországtól.

– A szlovén intézetben igyekszünk beépíteni más nemzetek tapasztalatait, hiszen úgy fejlődhet a leggyorsabban a megelőzés és a gyógyítás, ha túllátunk a saját határainkon – emelte ki. A professzor az európai rákprogramot is koordinálja, így több ország vezető onkológusaival tart folyamatos kapcsolatot és jövő héten érkezik hazánkba, hogy az Országos Onkológiai Intézet szakembereivel beszéljen. A magyar orvosok aktívan részt vesznek a nemzetközi rákkontrollprogramban is – tette hozzá.

Tit Albreht szerint egyáltalán nem mindegy, hogy a szűrési eredményt hogyan mondják el a betegnek: fontos, hogy a tájékoztatás szakszerű, pontos, ugyanakkor közérthető legyen.

Manapság, ha egy nő elmegy mammográfiára és elváltozást látnak a mellén, sok esetben egyből ráknak hiszik, pedig számos más ok állhat a háttérben – említette példaként. Ha pedig kiderül, valóban daganatról van szó, a páciensek első reakciója a félelem, hogy biztosan belehalnak – ezt az orvosok és a média rossz kommuniká­ciója is okozhatja. Valójában sokkal nagyobb az esély a túlélésre, mint elsőre gondolnák, ha időben felismerték a betegséget – hangsúlyozta Tit Albreht.

A daganatos betegek gyógyulását Magyarországon a legmodernebb eszközök és nagy tudású orvosok segítik
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Szlovéniában nagyszabású kommunikációs kampányba fogtak, hogy leszámoljanak a közhiedelmekkel, téves következtetésekkel, stigmatizálással, és valódi, hiteles forrásból tájékozódhassanak az emberek – hasonló nálunk is megvalósítható lenne, építve a már meglévő szakmai tudásra. A professzor a kampányról elmondta: fontos eleme volt, hogy az emberekben a betegséghez kapcsolt erős szégyenérzetet lebontsák és hogy tudatosítsák: szűrésre járni alapvető. A kampány előtt a szűréseken részt vevők aránya alacsony volt, mindössze 30-35 százalék, utána pedig 65 százalék, ami még mindig nem elég, de a javulás jelentős – számolt be az onkológus. Kiemelte: a korai felismerés valóban életet menthet, ami egyértel­műen a szűrés javára dönt, még akkor is, ha kellemetlenséggel jár, ahogy a vastagbéltükrözés esetében.

Tit Albreht arra is kitért, egy daganatos betegség kezelése utáni rehabilitáció része kell legyen, hogy a pá­ciens a kezelés után segítséget kapjon a munkájába való visszatéréshez, vagy ha már nyugdíjas, a családi életbe, illetve a korábbi életminőségébe, hiszen az sem olyan egyszerű.

Fontos az is, hogy a sugárkezeléseket, illetve a kemoterápiát melyik kórházban végzik: a szakember szerint ebben nem szabad, hogy a beteg lakhelyétől való távolság döntsön, ahogy korábban megszokott volt, sokkal inkább az intézmény minőségén és azon kell múlnia választásnak, hogy az adott kórkép kezelésére melyik a legjobb megoldás.