Pontosítják a titkosszolgálat feladatait

Salátatörvényben rögzítenék a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat teendőit a kibertér védelme érdekében. A kedden este benyújtott törvényjavaslat ezen része már az április 21-én hatályba lépett nemzetbiztonsági stratégia értelmében kijelöli a polgári technikai titkosszolgálat konkrét feladatait. A javaslat másik része a jogosítványokra és a forgalmi engedélyekre vonatkozik.

Magyarország új – április 21-én hatályba lépett – nemzeti biztonsági stratégiája kiemelt figyelmet fordít a kibertér védelmére. A stratégiában meghatározottakra figyelemmel máris salátatörvény-javaslatban reagál a Belügyminisztérium. Kedden este háromnegyed tízkor nyújtotta be Kövér László házelnöknek a javaslatcsomagot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a belügyminiszterrel, Pintér Sándor miniszterelnök-helyettessel közösen.

Az Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról című csomag az állampolgárokat közvetlenül és pozitívan érintő része a gépjárművek forgalmi engedélyeivel és a jogosítványokkal foglalkozik. Amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot, 2021. február 1-től nem lesz kötelező magunknál tartani egyik okmányt sem, mivel az adatvédelmi törvény maximális figyelembevételével kiépült az elektronikus nyilvántartó rendszer.

A törvényjavaslat indoklása szerint a módosítás biztosítja, hogy a belföldön nyilvántartásba vett jármű vezetőjének a forgalmi engedélyt ne kelljen magánál tartania, mivel azok a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrizhetőek. Azaz igazoltatáskor a rendőr célhoz kötötten lekéri a gépjármű rendszáma alapján a forgalmi engedélyt az elektronikus nyilvántartásból betekintésre, és hivatalos visszajelzést kap arról, hogy van-e érvényes dokumentuma az adott járműnek. A jogosítványokra ugyanez vonatkozik majd, mivel az indoklás szerint 2021. február 1-től megvalósul az első vezetői engedély kiadására irányuló eljárás teljes mértékű elektronizálása. A tervezet a vezetői engedélyhez kapcsolódó eljárások további egyszerűsítését szolgálja.

Az új nemzeti biztonsági stratégia szellemében javasolja Semjén Zsolt és Pintér Sándor, hogy a parlament módosítsa a Nemzetbiztonsági törvénynek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra (NBSZ) vonatkozó egyes előírásait. Így az eddiginél konkrétabban meghatározzák az NBSZ feladatait a kibertér védelmében. Eszerint a törvényjavaslat elfogadásával az NBSZ – a katonai kibertérműveletek kivételével – információbiztonsággal kapcsolatos feladatkörében ellátja az állami és önkormányzati szerveknél a hatásköri szabályok szerint a kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmet, irányítja a kibertérből érkező fenyegetésekre történő felkészülést és a kapcsolódó biztonsági feladatokat.

Továbbá ellenőrzi – az azon folytatott kommunikáció megismerése nélkül – az elektronikus hírközlési hálózatok forgalmát, észleli a kibertérből érkező fenyegetéseket és támadásokat, végrehajtja vagy kezdeményezi a kibertérből érkező támadás megszakításához szükséges intézkedéseket. Ez utóbbit a kormány által kijelölt személy erre vonatkozó engedélyével teszi. A támadás megszakítása után meg kell vizsgálni a védelem fokozásához szükséges további intézkedések lehetséges körét, illetve az ország védelmével összefüggő további döntések szükségességét. A törvényjavaslat szerint a kibertámadás megszakításának az okozott sérelemmel vagy közvetlen fenyegetéssel arányosnak és szükséges mértékűnek kell lennie, és törekedni kell arra, hogy a támadás megszakításán túli eredményre vagy sérelemre ne vezessen.