Rambók keltek versenyre a Bükkben

Nemzetközi versenyen mérettették meg magukat a katonai felderítők a Bükk-hegységben. A verseny több helyszínen, embert próbáló körülmények között zajlik a héten, és egyfajta gyakorlat is egyben. A felderítőket ugyanis sokszor az ellenséges csapatok állásai mögé dobják le ejtőernyővel, és maguknak kell tudni tájékozódni, túlélni a nehéz helyzeteket.

Földi halandó nemigen kívánkozna oda, ahol a felderítők gyakorlatoznak Fotó: Havran Zoltán

Mindenem begörcsölt, még a szemem is! – tréfálkozik a társainak a Borne­missza Gergely felderítőezred egyik katonája a Bükk-hegység oldalában, az erdő mélyén. Az utóbbi napok esőzéseiben dagonyává vált őszi avarban állunk a 16. nemzetközi felderítő verseny második napján. Ez a legkeményebb szakasza a megmérettetésnek, a járőrverseny.

A katonáknak két, óriási harcjárműabroncsot kell cipelniük, majd kézigránátot kell hajítaniuk egy kisebb gumikerék közepébe, húsz méterről. Amíg a hatfős csapatból be nem talál mindenki a célba, addig nem mehetnek tovább a következő akadályig. Pedig nem nagyon kívánkozna oda a földi halandó, hiszen egy emelkedőn kell feljutni a hegyoldalba, de nemcsak úgy egyszerűen, hanem egy kúszófolyosón át, teljes menetfelszereléssel.

Földi halandó nemigen kívánkozna oda, ahol a felderítők gyakorlatoznak
Fotó: Havran Zoltán

A verseny ezt megelőző helyszínén sem volt sokkal könnyebb a feladat, a Lillafüred melletti Hámori-tavon kellett átkelni egy gumicsónakkal, de az útra csak egy evezőt kaptak a katonák, így kézzel-lábbal is eveztek, hogy gyorsabban érjenek partot.

A biztonságukról eközben katonai búvárok gondoskodtak. Tegnap egyébként leginkább egy lengyel csapat jeleskedett, vagyis ők értek be először a célba, mintegy nyolcórás küzdelem után. A versenyen összesen tíz csapat vett részt, hat magyar, két lengyel, egy horvát és egy román.

Cserháti Andrea főhadnagytól, versenybírótól megtudtuk, a nap egy késdobásos feladattal kezdődött, öt méterről kellett eltalálni a célt, majd le kellett küzdeni egy kötélhidat a tíz kilogrammos teljes menetfelszereléssel.

A mai Rambóknak ezután egy sebesültszállítást kellett imitálni, vagyis az egyik társukat kellett elszállítani egy következő pontig, akinek eközben természetesen nem volt szabad segítenie a többieket, mozdulatlannak kellett maradnia.

Ezt követte annak a gyakorlása, hogyan visznek utánpótlást a katonáknak egy műveleti területen a mélységi felderítők. Két, a versenyen homokkal megtöltött lőszeresládát kellett átcipelni két kilométeres távolságra súlyvesztés nélkül. A ládák 17-18 kilogrammot nyomtak. Az ellenőrzések után következett a kereső-kutató állomás, ahol egy 150 méteres sugarú körben kellett három pontot megtalálnia a felderítőknek. Ezt követte a már említett vízi átkelés és a gumiabroncsos, kézigránátos akadálypálya.

A tegnapi versenynapot kedden egy csoportos lövészet előzte meg, a mai napon pedig fegyveres váltófutáson vesznek részt a katonák. Cserháti Andrea szerint a versenyt nagyon megnehezítette a csúszós talaj, amit mi is megtapasztalhattunk: a legkeményebb helyszínekre még a Mercedes terepjárókkal is nehéz volt eljutni, nemhogy gyalogszerrel.

Hajnal István ezredes, a felderítők parancsnoka szerint bármilyen nehéz is a verseny, ünnep ez a felderítőknek, hiszen november 11. környékén, a védőszentjük, Szent Márton napján rendezik. A verseny célja a magyar, illetve külföldi alakulatoktól delegált csapatok lőkészségének, ügyességének, fizikai felkészültségének és tájékozódási képességének összemérése.

Miközben a csapatok a különböző állomásokon különböző feladatokat hajtanak végre, az állomásokat koordináták alapján keresik meg. Fegyverzetüket és felszerelésüket végig maguknál tartják.

A verseny gyakorlat is egyben, a mélységi felderítés alaphelyzetei jelennek meg benne, az ilyen beosztású katonákat ugyanis sokszor az ellenséges csapatok állásai mögé dobják le ejtőernyővel, és maguknak kell tudni tájékozódni, túlélni a nehéz helyzeteket, miközben gyakran találkozhatnak sziklafalakkal, tavakkal és egyéb akadályokkal.

A versenyzőket egyébként kellemesebb program is várja a zárónapon – tette hozzá az ezredes. A program lezárásaként, a mise után a felderítők bálján pihenhetik ki a fáradalmakat. És persze ünnepelhetik a győzteseket és Szent Mártont is.

Fotók: Havran Zoltán