Rég ismert és új fertőző betegségek fenyegetik az emberiséget

Világszerte még mindig emberek milliói nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, miközben olyan veszélyek fenyegetik az emberiséget, amilyenek az új vagy ismételten fellángoló fertőző betegségek, a klímaváltozás vagy a szuperbaktériumok, amelyek miatt akár az életmentő műtétek is kockázatossá válhatnak. Minderről Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar főigazgató-helyettese beszélt a Magyar Nemzetnek.

A hazánkban kötelezővé tett megelőzést példaértékűnek tartják Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ennek ellenére sok még a teendő, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, a krónikus obstruktív (a légutak fokozódó szűkületével járó) tüdőbetegség követelték az elmúlt évtizedekben a legtöbb áldozatot, amelyeket sok esetben az elhízás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás okoz, ezek pedig nagyon sok országban még mindig erősen jelen vannak vagy mind nagyobb problémát jelentenek. Világszerte a halálesetek 70 százalékáért a nem fertőző betegségek felelősek – húzta alá Jakab Zsuzsanna, aki szerint ugyanakkor a fertőző betegségek jelentette veszélyt is komolyan kell vennünk.

A tudósok jelenleg öt-tíz olyan kórokozót ismernek, amelyek akár a közeljövőben súlyos járványokat okozhatnak. Ilyen az Ebola- és a Marburg-, a MERS-, a SARS- és a Nipah-vírus, a Lassa- és Rift-völgyi láz, valamint a krími–kongói vérzéses láz. Ezek szerepelnek nemcsak a legveszélyesebb fertőző betegségek listáján, amelyet évente felülvizsgálnak, de egyben a WHO kutatási és fejlesztési prioritási listájának élén is – mondta a főigazgató-helyettes.

A hazánkban kötelezővé tett megelőzést példaértékűnek tartják
Fotó: MTI/Rosta Tibor

A világszervezet napjaink egyik legsúlyosabb problémájának nevezte meg az oltásellenesség terjedését, és azt is leírta egy nemrégiben közzétett dokumentum, hogy ez a migráció­val együtt komoly kockázatot hordoz Európa lakosságára nézve. Ezért kíváncsiak voltunk, mit lehet tenni azért, hogy az emberek éljenek a védőoltások nyújtotta lehetőségekkel, így ne üssék fel a fejüket olyan járványok, amelyek vakcinával megelőzhetők. Jakab Zsuzsanna ezzel kapcsolatban elmondta: Európában a szülők túlnyomó többsége beoltatja a gyermekét, ám tény, hogy számos országban nem elégséges, illetve csökken az átoltottság.

Ez is közrejátszott abban, hogy 2018-ban több mint nyolcvanezer kanyarós esetet regisztráltak. Ezért a WHO azt is javasolja, hogy a kormányok tegyék az iskolába való felvétel feltételévé a kanyaró, illetve más fertőző betegségek elleni immunizálást – mondta a szakember. Hozzátette: a magyarországi kötelező védőoltási program továbbra is példaértékű, igazi modell az egész világ számára.

Az egészség világnapja alkalmából az Egészségügyi Világszervezet ezúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy ma a világ lakosságának legalább fele nem fér hozzá teljes körű egészségügyi ellátáshoz, de akik hozzájutnának, azok közül is nagyon sokan nem tudják megfizetni azt. „Senki sem kényszerülhet arra, hogy választani kelljen az egészségügyi ellátás és az alapvető szükségletek között” – hirdeti plakátokon és kisfilmeken a WHO.