A baloldal rémhíreket terjeszt, közben tagadja a közteherviselést

A magyar kormánynak a koronavírus-járvány kezdete óta hozott intézkedéseit folyamatos támadások érik az ellenzék részéről. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke szerint a kormány megszorít, és csődbe viszi az önkormányzatok jelentős részét. A Jobbik pedig azt állítja, hogy a kormány „hazug propagandára hétmilliárdot költött, addig a magyar emberek megélhetésének biztosítására egy fillért sem fordított”. Legutóbb Gyurcsány Ferenc támadta a parlamentben a kormány válságkezelését. A Magyar Nemzet megkeresésére Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza reagált a baloldali állításokra.

Baja, 2020. július 28. Lapkenyeret gyártanak a Nébar Kft. dolgozói Baján 2020. július 28-án. Ezen a napon átadták a sütő- és édesipari termékeket, alapanyagokat gyártó cég több mint 665 millió forintos fejlesztéséhez nyújtott, 282 millió forint támogatásról szóló okiratot. MTI/Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor

– A koronavírus-járvány olyan különleges helyzetet teremtett, amire korábban nem volt példa, ezért egy ilyen helyzetre senki sem lehetett felkészülve – közölte Szakáli István Loránd. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza szerint a magyar kormány más országokhoz képest gyorsan reagált a járvány okozta új helyzetre, megszervezte az egészségügyi védekezést, és gazdaságvédelmi intézkedéseket léptetett életbe. – Fontos kiemelni, hogy a védekezés költségeit nem külső forrásból, eladósodás árán finanszírozta, hanem a nemzeti szolidaritásra alapozott. A kormány a megszorításokat saját magán kezdte, de elvárta, hogy a védekezés terheiből mások is, például a multinacio­nális kereskedelmi láncok, a bankok, a politikai pártok és az önkormányzatok is kivegyék a részüket – hívta fel a figyelmet a közgazdász. Hozzátette:

szó sincs arról, hogy ezzel a kormány az önkormányzatok vállára olyan elviselhetetlen terheket helyezett volna, amelyek a csőd szélére sodorhatták volna őket.

A kormány csupán a méltányos, közös teherviselés elve alapján várja el, hogy az egész országot sújtó válsághelyzet következményeinek enyhítéséből a főváros is kivegye a részét.

Túl vagyunk a mélyponton

A baloldal által hangoztatott rémhírek ismeretében az ország jelenlegi gazdasági helyzetéről is kérdeztük a szakértőt. Szakáli István Loránd elmondta: a második negyedéves GDP-adatunk valóban alulmúlta a várakozásokat, az azonban még így is jobb az európai uniós átlagnál. – Ez egyértelműen mutatja, hogy nem valamiféle országspecifikus problémával állunk szemben, ami esetleg a rossz válságkezelés következménye lenne, hanem egy általános, európai, sőt világszintű jelenséggel van dolgunk – mutatott rá a közgazdász, aki szerint a legfrissebb valós idejű adatokból már arra lehet következtetni, hogy a harmadik negyedévben elindult a kilábalás, és túl vagyunk a mélyponton.

– Az idei első félévi gazdasági teljesítmény alapján továbbra is a válság idején jobban teljesítő országok közé tartozunk – tette hozzá.

A közgazdász hangsúlyozta: a munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok a körülményekhez és más uniós országokhoz képest kifejezetten jól alakultak, a munkanélküliség az egyébként is alacsony szintről csak kis mértékben emelkedett meg. A foglalkoztatottak száma júliusban már magasabb volt, mint a megelőző hónapokban, és csak mintegy hetvenezer fővel dolgoznak kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Szakáli István Loránd hozzátette: kutatások és statisztikai adatok igazolják, hogy a kedvezőnek mondható foglalkoztatási helyzet alakulásában döntő szerepet játszottak mind a meglévő munkahelyeket megvédő, mind pedig az új munkahelyek létrehozását támogató kormányzati intézkedések.

Előnyt kovácsolni

– A kormányzati intézkedések nem megszorító, hanem ösztönző jelle­gűek voltak. Arra irányultak, hogy szabadon felhasználható forrást hagyjanak mind a lakosságnál, mind pedig a vállalkozásoknál – ilyen például a hitelfizetési moratórium vagy az adó- és járulékcsökkentés –, illetve pluszforrást juttassanak a gazdasági szereplőknek a beruházási támogatásokkal és kedvezményes hitelkonstrukciókkal vagy például a munkahelyvédelmi bértámogatással – jelentette ki a szakértő az intézkedések jellegét érintő bírálatokra reagálva.

Szakáli István Loránd szerint a kormányzat vírushelyzetre adott válaszát „a próbáljunk meg a helyzetből előnyt kovácsolni” szemlélet jellemzi leginkább.

A kormány arra törekszik, hogy az intézkedések ne pusztán a meglévő helyzet konzerválásához járuljanak hozzá például segélyeken keresztül, hanem a lehetőségekhez képest – a digitalizáció, az automatizáció és a tevékenységek zöldítésének a támogatásán át – a gazdaság versenyképességének javulásához is hozzájáruljanak. Ezt a célt szolgálják a beruházáscélú támogatások és a kedvezményes hitelek, valamint a képzési és továbbképzési támogatások is.

Túl a jogszabályokon

A szakértő végül arról is beszélt, hogy milyen feladataik vannak az önkormányzatoknak a kialakult helyzetben. – Annak ellenére, hogy a nemzeti szintű védekezés meghatározása és koordinációja a kormányzat felelőssége, vannak a védekezésnek olyan dimenziói, amelyek sikere az egyén, a család vagy valamelyik másik szűkebb közösség szintjén dőlnek el – fejtette ki a közgazdász. Mint mondta, a védekezésben az önkormányzatoknak mint alsó szintű képviseleti szerveknek is megvan a maguk speciális szerepe. Vannak jogszabály által meghatározott feladataik, intézményeik – például a szociális- és rendelőintézetek, az óvodák – és cégeik – például a városi tömegközlekedés –, amelyek esetében az ottani védekezés megszervezéséért és annak betartásának az ellenőrzéséért ők a felelősek, és ezt helyettük senki más nem képes és nem is köteles elvégezni. – Ezen túlmenően ha egy adott város bizonyos gazdasági szektorát kiemelten sújtja a válság, ahogy történik az most a budapesti turizmus esetében, az önkormányzatnak lehetőségeihez mérten kötelessége kivenni a részét a területén működő vállalkozások nehézségeinek csökkentéséből és kilátásaik javításából – hangsúlyozta Szakáli István Loránd.