Roma sorozatgyilkosság: több kérdés megválaszolatlan maradt

Csontos István, a romagyilkosok sofőrje 2022. december 21-én szabadul, a hat romát megölő sorozatgyilkosok — Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt — pedig soha nem hagyhatják el a fegyházat. Tíz év telt el azóta, hogy elfogták őket, ám egy sor kérdés megválaszolatlan ma is, mint például a titkosszolgálatok szerepe, a gyilkosok finanszírozóinak kiléte, illetve az, hogy miért nem fedték fel hungarista kapcsolatrendszerüket.

Csontos István, a sofőr három év múlva szabadulhat Fotó: MTI/Mohai Balázs

Tíz évvel a romákat gyilkoló banda elfogása után még mindig megválaszolatlan egy sor kérdés a 2008. július 21-e és 2009. augusztus 3-a közötti rasszista akciósorozattal kapcsolatban. A jogerős ítélet szerint négyen felelnek az emberölésekért. Kilenc helyszínen 78 lövés, 11 Molotov-koktélos támadás történt, összesen hat halálos áldozattal.

A gyilkosokat két támadás helyszínére is fuvarozó Csontos István mind­össze 13 év fegyházat kapott, amiből kedvezménnyel a hetekben szabadult volna, csakhogy a jogerős ítélet kizárta őt a kedvezményekből. A büntetés-végrehajtás 2022-ig őrzi őt az egyik fegyházban. Három bűntársa, a gyilkosok, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt Szegeden, a Csillagbörtön különleges körletében tölti a tényleges életfogytiglani büntetést.

Csontos István, a sofőr három év múlva szabadulhat
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Tíz év elteltével is számos megválaszolatlan kérdés maradt az ügyben. Vajon miért nem keresik tovább a banda még hiányzó tagját vagy tagjait? Pénzelhette valaki a rasszista támadásokat? Miért nem tisztázták a közvélemény számára megnyugtató módon a titkos­szolgálati szálakat? Miért hagyta abba a polgári elhárítás a Kiss testvérek és Pető lehallgatását, megfigyelését, holott telefonbeszélgetésük szerint éppen fegyverbeszerezést terveztek? A katonai elhárítás vezetői valóban becsapták a hatóságokat és az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát? Miért nem vizsgálták a bandának a későbbi rendőrgyilkos id. Győrkös István-féle Magyar Nemzeti Arcvonalhoz (MNA) való viszonyát?

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A banda brutalitását jellemzi, hogy Tatárszentgyörgyön felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. A hatéves gyereket találták el először. Őt megsebesítették a sörétszemek, így vissza tudott menekülni a házba. Másodszor Kiss István már a gyermekével a karjában menekülő apára lőtt, ebbe az apa és a négy és fél éves gyereke is belehalt. A bandát 2009. augusztus 21-én fogták el Debrecenben.

Ki volt a negyedik fegyverrabló?

Az első fokon eljáró Pest Megyei Bíróság 2011-ben sikertelenül próbálta meg tisztázni, hogy részt vett-e negyedik elkövető is a 2008. március 7-re virradóra Besenyszögön elkövetett rablótámadásban. A tényállás szerint a Kiss testvérek és Pető járt 2008-ban G. Csaba besenyszögi hivatásos vadász házában, ahol fegyvereket raboltak, amelyeket aztán fel is használtak.

A vadászt, feleségét és két kiskorú gyermekét 2011-ben is kihallgatta a bíróság tanúként. Símaszkot viselő, fegyveres támadókról számoltak be. Az asszony, aki maga is vadász, és az egyik elrabolt sörétes puska az övé volt, három támadót látott, de szerinte négyen lehettek, és negyedik társuk az utcán várakozó autóban ülhetett. A tárgyaláson Kiss Árpád testalkatát az egyik lehetséges támadóéhoz tudta hasonlítani. G. Csabáné szerint az egyik támadó 180-185 centiméter magas, 20-25 éves, feltehetően kopasz, egyenes járású, testtartású, fekete símaszkot és katonai nadrágot viselő férfi volt. A másik, vékony karú, fekete autóskesztyűt viselő támadó bal kezében pisztoly volt, a harmadik rablónál feszítővas volt, és katonai bakancsot viselt.

A fegyverrel földre kényszerített férj pedig mindössze egy barna, csíkos tornacipőt tudott megfigyelni az egyik támadóján. A vadásztól elrabolt egyik golyós fegyvert a vádirat szerint 2009. április 22-én éjjel Tiszalökön használták. Kóka Jenőt húsz méterről egyetlen lövéssel szíven lőtték.

Ezt a puskát is megtalálták több másik fegyverrel együtt a rendőrök a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen, a Kiss Árpád munkahelyén kialakított rejtekhelyen.

A vádiratban szerepel, hogy Kiss István barátja és albérlőtársa, S. Mihály 2008 tavaszán megtalálta a besenyszögi vadásztól elrabolt fegyvereket a bérleményükben, az ágy alatt. A vádirat azonban nem fejti ki S. szerepét, még az is lehet, hogy ő volt a negyedik Besenyszögön. A nyomozás során az egyik bandatag azt állította, S. Mihály szerezte be a fegyvereket és ő is lőtt velük, igaz, később ugyanezt mondta Csontosról is, ám a vádiratban már egyik állítás sem szerepel.

Pénzelte valaki az embervadászatot?

Nem csak a besenyszögi rablásban résztvevők egyike hiányzott a vádlottak padjáról. Ma sem tudjuk, ki pénzelte a támadásokat. Kiss Árpád és testvére, István, valamint Csontos István a periratok szerint havonta 100-120 ezer forint körüli jövedelemmel rendelkeztek, Pető Zsolt pedig két munkahelyről havi 200 ezer forintot kapott. Így joggal merült fel, hogy bár az elhasznált lőszereket és a Molotov-koktélhoz használatos alapanyagokat gond nélkül tudták finanszírozni, ám kétséges a támadássorozattal összefüggő egyéb költségek fedezete.

A támadásokat helyszínenként többszöri terepszemle előzte meg, az utazás, a kivitelezés már komolyabb összegeket emészthetett fel. Ugyanakkor a támadások folytatásáról döntve keveselték a vadásztól elrabolt puskákat, ezért automata fegyvereket akartak szerezni egy katonai objektum őreinek megtámadása során. Bár a támadásokhoz a Kiss Árpád használatában álló Opelt vették igénybe, ám mindig más, hamis rendszámtáblával.

Kiss István az internetről kereste ki hasonló típusú és színű Opelek rendszámait, majd barátnője nyomtatta ki azokat színes nyomtatóval. Ő a rendőröknek azt állította, fogalma sincs, miért kérte ezt tőle a barátja.

Nem feszegették a hungaristaszálat

A vádirat szerint Kiss Árpádtól távol állnak a neonáci, rasszista eszmék, ennek azonban teljesen ellentmond, hogy Csontos Istvánnak arról beszélt egy alkalommal, kapcsolatba akar lépni a Győrkös-féle Magyar Nemzeti Arcvonal neonáci-hungarista szervezettel.

A nyomozati vallomása szerint Csontos közölte Kiss-sel, neki van egy debreceni ismerőse, aki tagja az MNA-nak, mire Kiss azt válaszolta, nincs szükség közvetítőre, neki is van hozzájuk és vezetőjükhöz, Györkös Istvánhoz kapcsolata.

A vádiratban azonban az MNA-val való kapcsolatfelvételről egy szó sincs. A perben sem kérdezte erről Kiss Árpádot senki, mint ahogy Kissnek sem volt Csontos mondandójához hozzáfűznivalója, illetve Csontos állítólagos MNA-s ismerősét sem firtatták. Pedig a Kiss–Csontos-beszélgetésen került szóba az is, hogy a Bőnyben élő Györkös meglátogatását egybe lehetne kötni egy dunántúli cigányok és politikusok elleni támadássorozattal. Csontos erről még azt is elmondta, hogy Kiss Árpád egy autót akart gyerekmentővé átalakítani, mivel azt nem állítják meg majd a rendőrök.

Az NBH óriásit hibázott

Néhány nappal a banda tagjainak elfogása után, 2009 augusztusának utolsó napjaiban felbukkant az interneten egy titkosszolgálati forrásokra hivatkozó dokumentum, amely részletesen taglalja a szolgálatok elkövette mulasztásokat. Az egyik ilyen a polgári elhárítás – Nemzetbiztonsági Hival (NBH) – kapitális hibája volt. Figyelték mindhárom későbbi gyilkost, ám a támadássorozat megkezdése előtt leállították lehallgatásukat és megfigyelésüket.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága megállapította, hogy az NBH egységei között elégtelen volt a kommunikáció, és a szolgálat nem vette komolyan a megfigyelés alatt álló szélsőségesek fegyverbeszerzési törekvéseit. A jogi osztály 2008 tavaszán a hajdú-bihari műveleti tiszt kérése ellenére sem rendelte el Kiss Árpád és Pető Zsolt megfigyelését, Kiss István megfigyelését pedig nem szigorították, sőt később felfüggesztették. Mindezt annak ellenére, illetve azután, hogy lehallgatott telefonbeszélgetésük szerint fegyverbeszerzésre készültek.

Szilvásy György és az őt váltó Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő szocialista miniszterek felelősségét is megállapította a bizottság, mint ahogy Laborc Sándor volt NBH-főigazgatóét is.

Balajti László, a vizsgálat ideje alatt hivatalban lévő megbízott főigazgató lefokozásokról, visszaminősítésekről és nyugdíjazásokról adott ki parancsot az ügy kapcsán. A bizottsági jelentést megküldték Kovács Tamás legfőbb ügyésznek is, ám ő nem kezdeményezett büntetőeljárásokat.

A katonai elhárítás vezetőit megvádolták

A nemzetbiztonsági bizottság megállapítása szerint a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) vezetői félrevezették a nyomozás résztvevőit, sőt a szakbizottság tagjait is, amikor azt állították, hogy Csontos István nem működött együtt velük. Csontos koszovói szerződéses békefenntartóként került kapcsolatba alakulata elhárítótisztjével, aki informátorként használta, elsősorban a misszióra indulók szélsőséges, radikális csoportokhoz való esetleges kapcsolatairól kérdezte a találkozóikon. Csakhogy később kiderült, a Csontossal való kapcsolatot a tartótiszt dokumentálta, így hivatalossá téve azt, sőt Csontos jutalmat is kapott szolgálataiért.

A KBH-nál azonban 2010-ig nem volt belső vizsgálat. Hende Csaba honvédelmi miniszterré kinevezését követően a KBH vezetését leváltották. Hende vizsgálatot is kezdeményezett a KBH-nak a cigánygyilkosságok idején végzett tevékenysége miatt; ennek eredményét eredetileg 2020-ig titkosították, majd 2013. szeptember 4-én aztán nyilvánossá minősítették a jelentést.

A 2010 szeptemberében Domján László akkori KBH-főigazgató által készített vizsgálati jelentés szerint a KBH korábbi vezetői többször is döntő információkat hallgattak el a nyomozó hatóságok elől, így például azt, hogy Csontos István a sorozatgyilkosságok idején – az utolsó előtti támadásig – szervezett kapcsolata volt a KBH-nak.

Végül négy volt KBH-s – a szervezett volt főigazgatója, két helyettese, valamint Csontos tartótisztje – ellen közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat. Mind a vádirat tartalma, így a vádlottak személye, mind a pontos vád titkosított ma is, így részleteket nem lehet tudni sem az ügyről, sem a tárgyalásról. A katonai bíróság végül bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a vádlottakat.

A döntő hiba

A sorozatgyilkosság elkövetői egy viszonylag banális hibával leplezték le magukat. A tényállás szerint a Kiss testvérek Csontos István vezette gépkocsija az utolsó előtti támadás, a tiszalöki gyilkosság utáni menekülő útvonalon, a Keleti-főcsatorna melletti földúton a sárban elakadt, ezért megkérték munkahelyükön dolgozó kolléganőjüket, F.-né Ny. Évát, aki korábban szerelmi kapcsolatban állt Kiss Árpáddal, hogy mentse ki őket. Kiss ekkor az általában is használt mobiltelefonján hívta fel az asszonyt, nem pedig a kizárólag „belső” kommunikációra használt telefonján. A férfi telefonját ellenőrizték, mivel a gyilkosság 50 kilométeres körzetében egy olyan készülék volt, ami korábban onnan nem forgalmazott. Össze is kötötték Kiss-sel és a Perényi 1 nevű szórakozóhellyel, illetve F.-nével. A perben tanúként többször is kihallgatott nő a saját autóján visszavitte Kiss Istvánt és Kiss Árpádot Debrecenbe, ahol a testvérek elrejtették a támadáskor használt fegyvereket. Ezután visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybeliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták és lemosatták a járművet.