A Rákóczi Szövetség tevékenysége semmivel nem pótolható – tette hozzá. II. Rákóczi Ferenc jelmondatára (Istennel a hazáért és a szabadságért!) utalva, a politikus azt mondta, hogy az kifejezi az egyházakhoz, a hithez, a Szent István-i hagyományokhoz való kötődést, amely mindenkor a magyarság megtartó ereje volt.
Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy a magyar államnak és minden magyar szervezetnek a nemzet megmaradásáért kell tennie. Ezt a haza iránti elkötelezettséget fejezi ki a Rákóczi Szövetség – mutatott rá. Minden magyar közösségnek joga van arra, hogy meghatározza az életét. Az autonómia emberi jog a közösség szintjén – mondta a politikus.
Semjén Zsolt szerint a Rákóczi Szövetség végvár volt, amikor a mostani kormánypártok ellenzékben voltak, most pedig „könnyűlovasság”.
A Rákóczi Szövetség őrizte intézményes, strukturális formában a magyarországi és a külhoni magyarság közötti kapcsolatokat, amikor a szociálliberális kormány „nem átalott saját nemzete ellen kampányolni” 2004. december 5-én és töredékére csökkentette a nemzetpolitikai támogatásokat – mondta a kormányfő helyettese.
Abban a traumában lelki támogatást adott a külhoni magyarságnak, hogy az a politika nem azonos a magyar nemzet akaratával – tette hozzá.
Amikor a nemzetvédők kormányon vannak, akkor a Rákóczi Szövetség könnyebben, gyorsabban és praktikusabban tud bizonyos feladatokat elintézni, mit a magyar állam – mondta.
Semjén Zsolt közölte: az állam feladata a honosítás, a külhoni magyar felsőoktatási intézmények támogatása, közel ezer óvoda felépítése a Kárpát-medencében.
Kitért arra is, hogy az államnak meg kell teremtenie azokat az intézményi struktúrákat, amelyek a magyar megmaradást szolgálják.
Ez azonban csak egy keret. Ezt élettel megtölteni az olyan szervezetek, kezdeményezések tudják, mint a Rákóczi Szövetség – mondta.
