Harminchárom nyelvből összesen 120 566-an tettek nyelvvizsgát a múlt évben – derül ki az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs bizottságának adataiból. A jelentkezők döntő többsége angolból (89 259 fő) és németből (22 443 fő) kísérelte meg a vizsgát.
Az elmúlt évekhez képest egy-két százalékkal csökkent ugyan a sikertelenül vizsgázók aránya, de még így is elmondható, hogy a jelentkezők több mint egyharmada (34 százaléka) nem tudta megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt. Tavaly a 120 ezer vizsgázó közül 79 524 főnek sikerült, 41 ezren pedig megbuktak. Az akkreditációs bizottság szerint a középiskolás korosztály teszi a legtöbb vizsgát: 2018-ban összesen 54 ezer 14 és 19 év közötti fiatal jelentkezett nyelvvizsgára, a második legnagyobb csoportot (32 ezer fő) pedig a 20–24 évesek alkották, nekik jórészt a diplomaszerzéshez kellett a nyelvi bizonyítvány.
Fotó: MTI/Marjai János
A statisztikák szerint jelenleg a felsőoktatásba felvételizők nagyjából fele rendelkezik nyelvvizsgával, de 2020-tól várhatóan még jobban megugrik a tizenéves vizsgázók létszámaránya, hiszen nem lehet felvételizni nyelvvizsga nélkül. A gimnazisták és szakgimnazisták körét érintő kéthetes intenzív külföldi nyelvtanfolyamok pedig tovább növelhetik a nyelvvizsgázók számát, hiszen az anyanyelvi környezetben szerzett tapasztalatok, élmények várhatóan jótékonyan hatnak majd a nyelvtanulásra.
A felvételi szigorítása azt is magával hozza, hogy a sikeres vizsgáért eddig járó 28 többletpont nem fog járni, viszont elfogadják a felvételin a középszintű nyelvvizsgával egyenértékű idegen nyelvi emelt szintű érettségit, amennyiben 60 százalék feletti teljesítményt ér el a diák.
A középfokú nyelvvizsga egyébként átlagosan 30 ezer forintba kerül, de vizsgaközpontonként eltérnek az árak: az ELTE Origó és az ECL komplex vizsgája 28 ezer forint, a BME-n 30 ezer forintot kérnek el, az Euroexamért pedig 32 500 forintot kell fizetni. Akinek sikerül átmennie a vizsgán és 35 évesnél fiatalabb, az utólag visszakapja a befizetett díjat. A visszatérítés a középfokú B2-es mellett a felsőfokú C1-es szintű nyelvvizsgákra is vonatkozik, általánosra és szaknyelvire, valamint írásbelire és szóbelire egyaránt.
