A teljes állami büdzsé 10,2 százalékát szánná a kormány oktatásra 2021-ben, derül ki a jövő évi költségvetési javaslatból. Így az idei 2149 milliárd forint helyett 2228 milliárdból gazdálkodhat az ágazat. Az emelkedő tendencia régóta tart, a jövő évi előirányzat a 2010-es számokhoz képest már több mint negyvenszázalékos többletet jelent.
Az iskola-előkészítés és az alapfokú oktatás támogatását öt százalékkal, 270-ről 284 milliárd forintra emelnék a mostani évhez képest, a középfokú oktatásra elköltött pénz pedig tíz százalékkal, 318 milliárd forintról 350 milliárdra növekedne. A felsőfokú oktatásra ezúttal valamivel kevesebbet, az idei 622 helyett 592 milliárdot fordítana a kormány. Mint arról már többször írtunk, régi célkitűzés, hogy az egyetemek egyre inkább álljanak a maguk lábára, próbáljanak minél nagyobb arányban saját bevételekre szert tenni. Egyéb oktatási célokra még további ezermilliárdot fordítana a kormány, ez ismét néhány százalékkal meghaladja az idei ráfordítást.
Ingyentankönyv mindenkinek
A büdzsétervezet szerint a tanári bérek vetítési alapja és az egyetemi tanárokra vonatkozó garantált illetmény nem változik, 13 milliárd forintból teljeskörűen ingyenessé válik viszont a tankönyvellátás, és 22 milliárd forinttal, összesen 213 milliárdra növelik az önkormányzatok köznevelési feladatokra biztosított támogatását.
Az egyetemek és főiskolák együttesen 461 milliárd forintra számíthatnak, ami kevesebb a tavalyi összegnél, a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása ugyanakkor megugrik, 24 milliárdról 59 milliárd forintra.
A szakképzési centrumokra az idei évhez hasonlóan mintegy 144 milliárdot költenének, szakképzési és felnőttképzési támogatásokra 24 milliárdot fizetnének ki, az ingyenes képzések kiegészítő finanszírozására pedig további 5,8 milliárd forint jutna. A szakképzési hozzájárulás a tervek szerint százmilliárdos bevételt hozna az állami konyhára. Mint írják, a szakképzési rendszer megújítása kiemelt fontosságú a kormány számára, hiszen a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője a megfelelően képzett, minőségi munkaerő. A 2020-tól hatályos új szakképzési törvény a köznevelés rendszerétől elkülönülten, önállóan működő, a gazdasági változásokhoz jobban igazodni tudó, rugalmasabb szakképzési rendszer kereteit teremti meg – húzza alá az előterjesztés.
Átvállalják a tandíjat
A javaslat kiemeli, hogy a távoktatás formájában zajló továbbképzések, átképzések, felnőttképzések bizonyos körét támogatja az állam, mégpedig úgy, hogy a tandíjak 95 százalékát átvállalják, az állást keresők pedig még kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak, fejenként 1,2 millió forint értékben. Továbbra is ingyenes az első sikeres nyelvvizsga megszerzése, amire ezúttal is 1,9 milliárd forintot különítenek el. A diákhitelre 3,6 milliárd forintot költenek, és további 440 millió forint célzott támogatást kapnak hitelükhöz a gyesen és gyeden lévő hallgatók.
Tankönyveket szortíroznak egy raktárban. A tervek szerint ingyenes lesz az ellátás
Fotó: Kurucz Árpád
Az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ működése több mint 580 milliárdba fog kerülni a tervek szerint.
Növekszik az Oktatási Hivatal támogatása, ami 9,8 milliárd forintos összegre számíthat. Az ideinél több pénz – összesen 3,4 milliárd forint – jut a kiemelkedő képességű diákok fejlesztését, tehetséggondozását szolgáló Nemzeti tehetség programra is. A Lázár Ervin Programra pedig – amely minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe – 5,3 milliárd forintot írtak elő. Oktatási társadalmi szervezeteket 180 millió forintból támogatna jövőre a kormány.
Jön a kutatói béremelés
Folytatódnak az iskolafejlesztések is: a kormány továbbra is kiemelt célnak tekinti a már megkezdett fejlesztések folytatását, például a Nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési programot, amelynek keretében már hatodik éve épülnek az európai színvonalú tornatermek, tantermek és tanuszodák.
– Mindezek mellett kormányzati szakpolitikai célkitűzés, hogy valamennyi oktatási épületben biztosítva legyen megfelelő sávszélességű internetelérés és teljes lefedettségű vezeték nélküli hálózat. Ez a fejlesztés teremti meg a lehetőséget a digitális tartalmak felhasználására, egy korszerű, interaktív oktatási módszertan alkalmazására – olvasható a javaslatban.
A Magyar Tudományos Akadémia az idei évhez hasonlóan jövőre is 17 milliárd forintos támogatáshoz juthat hozzá, a kutatóintézeteiből tavaly szeptemberben létrejött Eötvös Loránd Kutatási Hálózat számára pedig mintegy kilencmilliárd forint összegű többletforrást irányoznak elő, amelyből lehetővé válik a differenciált kutatói bérrendezés első ütemének megvalósítása. Ez átlagosan harmincszázalékos béremelést jelent a kutatóknak.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba 137 milliárd forint kerülne jövőre, 120 milliárdos bevétel mellett.
