Sokkal több jut majd az oktatásnak

Az elmúlt évek tendenciáját folytatva, várhatóan ismét tovább emelkedik az oktatási ágazat állami ráfordítása. A 2021-es központi költségvetés Országgyűlés elé beterjesztett javaslata szerint az ideinél mintegy nyolcvanmilliárd forinttal többet, összesen 2228 milliárd forintot költene az állam oktatási célokra. A Klebelsberg Központ kiadásaira például több mint 580 milliárd jut jövőre, az egyetemekre és főiskolákra pedig 461 milliárdot szánnak.

Tankönyveket szortíroznak egy raktárban. A tervek szerint ingyenes lesz az ellátás Fotó: Kurucz Árpád

Átvállalják a tandíjat

A javaslat kiemeli, hogy a távoktatás formájában zajló továbbképzések, átképzések, felnőttképzések bizonyos körét támogatja az állam, mégpedig úgy, hogy a tandíjak 95 százalékát átvállalják, az állást keresők pedig még kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak, fejenként 1,2 millió forint értékben. Továbbra is ingyenes az első sikeres nyelvvizsga megszerzése, amire ezúttal is 1,9 milliárd forintot különítenek el. A diákhitelre 3,6 milliárd forintot költenek, és további 440 millió forint célzott támogatást kapnak hitelükhöz a gyesen és gyeden lévő hallgatók.

Tankönyveket szortíroznak egy raktárban. A tervek szerint ingyenes lesz az ellátás
Fotó: Kurucz Árpád

Az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ működése több mint 580 milliárdba fog kerülni a tervek szerint.

Növekszik az Oktatási Hivatal támogatása, ami 9,8 milliárd forintos összegre számíthat. Az ideinél több pénz – összesen 3,4 milliárd forint – jut a kiemelkedő képességű diákok fejlesztését, tehetséggondozását szolgáló Nemzeti tehetség programra is. A Lázár Ervin Programra pedig – amely minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe – 5,3 milliárd forintot írtak elő. Oktatási társadalmi szervezeteket 180 millió forintból támogatna jövőre a kormány.

Jön a kutatói béremelés

Folytatódnak az iskolafejlesztések is: a kormány továbbra is kiemelt célnak tekinti a már megkezdett fejlesztések folytatását, például a Nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési programot, amelynek keretében már hatodik éve épülnek az európai színvonalú tornatermek, tantermek és tanuszodák.

– Mindezek mellett kormányzati szakpolitikai célkitűzés, hogy valamennyi oktatási épületben biztosítva legyen megfelelő sávszélességű internetelérés és teljes lefedettségű vezeték nélküli hálózat. Ez a fejlesztés teremti meg a lehetőséget a digitális tartalmak felhasználására, egy korszerű, interaktív oktatási módszertan alkalmazására – olvasható a javaslatban.

A Magyar Tudományos Akadémia az idei évhez hasonlóan jövőre is 17 milliárd forintos támogatáshoz juthat hozzá, a kutatóintézeteiből tavaly szeptemberben létrejött Eötvös Loránd Kutatási Hálózat számára pedig mintegy kilencmilliárd forint összegű többletforrást irányoznak elő, amelyből lehetővé válik a differenciált kutatói bérrendezés első ütemének megvalósítása. Ez átlagosan harmincszázalékos béremelést jelent a kutatóknak.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba 137 milliárd forint kerülne jövőre, 120 milliárdos bevétel mellett.