A milliárdos spekuláns, Soros György objektív mércével mérve is ellentmondásos és megosztó figura. Tisztelői „filantrópként” hivatkoznak rá, míg a vele egyet nem értők látszólagos jó cselekedetei mögött is a könyörtelen befektetőt, a spekulánst látják, aki távlati céljai érdekében cselekszik. De hogyan alakult Soros megítélése Magyarországon?
1984-től a második Orbán-kormányig
A spekuláns 1984-ben hozta létre első alapítványát, a Magyar Soros Alapítványt, azóta a világ száz országában működnek a Nyílt Társadalom Alapítványok. A Soros-féle alapítvány első magyarországi éveit nehéz kritizálni: céljuk az volt, hogy támogassák a demokratikus ellenzéket az akkori szocialista hatalom ellenében. Az ellenzéki szervezetek, egyetemek, könyvtárak számos fénymásológépet kaptak Soroséktól. Érdemes kiemelni: ebben a korszakban az információs monopólium a pártállam kezében volt, ezért nyugati, amerikai fénymásológéphez szinte lehetetlen volt hozzájutni. A gépek segítségével szamizdatokat, a kommunistákkal kritikus kiadványokat, folyóiratokat sokszorosítottak.
A rendszerváltást követő események tükrében utólag sokan felvetik, hogy ez a segítség nem volt önzetlen. A spekuláns előbb meg akarta szerezni az ország legnagyobb bankját, az OTP-t: kétlépcsős tőkeemelést kínált összesen 15 milliárd forint értékben, amellyel 25 százalékos tulajdonrészhez jutott volna a pénzintézetben. Az üzletet még a Horn-kormány is ellenezte, végül az Állami Vagyonügynökség és a kabinet megegyezési szándékát kétségesnek találva Soros csalódottan visszalépett.
A spekuláns később, a 2008-as válság alatt megpróbálta bedönteni a bankot. A nemzetközi piacon tapasztalható folyamatok az OTP részvényárfolyamaira is rossz hatással voltak, a Soros Fund Management LLC ezt kihasználva shortolta meg a papírokat. A pénzintézet végül kibírta a nyomást, a spekuláns pedig 675 ezer dollárt keresett az ügyleten. Soros később hárította a felelősséget a manőverért és közölte: kollégái az alapkezelőjénél a tudta nélkül cselekedtek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Soros Fund Managementet.
A pénzembernek nem számít más, csak a profit Fotó: Matthew Cavanaugh/Getty Images
A másik példa Soros György kétarcúságára az, amikor a milliárdos felajánlotta, hogy kifizeti az államadósságot. – Soros György felajánlotta, hogy az adósságunkat átváltja vagyonra. Mi azonban inkább a biztonságosabb megoldást választottuk és több tulajdonosnak értékesítettük a vagyonunkat. Tudtuk, hogy Soros is eladta volna, ahogy a szocialista kormány is eladta legfontosabb értékeinket 1994-től kezdve – emlékezett vissza 2019-ben Botos Katalin volt bankügyekért felelős tárca nélküli miniszter az Antall József Baráti Társaság előadás-sorozatának egyik rendezvényén. Az eseményről tudósító Mandiner.hu cikkében felidézte Bíró Zoltánnak, az MDF első elnökének szavait az eset kapcsán. – Soros átadott egy listát azokról a nemzeti vagyontárgyakról, amiket azért kért volna cserébe, hogy kifizeti a magyar államadósságot. Persze őrült aránytalanság volt a vagyonelemek és a tartozás között, de úgy gondolta, eljött a pillanat, amikor sikeresen zsarolhatja a megszorult magyar kormányt. Ebben az ügyben kosarat kapott – mondta a politikus.
A ’90-es évek eleji próbálkozások után Soros a 2000-es éveket a csendes építkezésre használta fel. Létrehozta például az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet 2003-ban, amelyet egy rövid megszakítással azóta is Majtényi László vezet. Az EKINT – a szervezet oldalán olvasható bemutatkozása szerint – „nyilvános állásfoglalásokkal, konkrét közpolitikai javaslatokkal és hosszabb távú kutatásokkal igyekszik formálni a közéletet”. Majtényi 2010-től kezdve az Orbán-kormány kérlelhetetlen kritikusa, az Élet és Irodalom hasábjain rendszeresen ostorozza a jelenlegi kabinet politikáját. Elfogultságára jellemző: 2006-ban, a Gyurcsány-kormány által elrendelt rendőrterror évében a jogtudós jogvédőnek nem jelent meg írása a lapban a civilek tömeges megveretése kapcsán, akkori kormánykritikája kimerült abban, hogy tiltakozott, amikor Göncz Kinga külügyminiszter a kormány nevében üdvözölte Szaddám Husszein iraki diktátor halálát.
A második Orbán-kormány megalakulásakor még semmi sem utalt arra, hogy Soros György néhány év múlva központi szerepet játszhat a magyar belpolitikában. A milliárdos legutóbb 2010-ben találkozott Orbán Viktorral és más kormánytagokkal, ugyanis a vörösiszap-katasztrófa után egymillió dollárt ajánlott fel az áldozatok megsegítésére. Ezt követően Soros neve évekre lekerült a politikai napirendről.
A migránsválság
Orbán Viktor kormányzása során akkor kerülhetett véglegesen szembe Soros Györggyel, amikor a miniszterelnök 2014-ben elmondta Tusnádfürdőn híres, az illiberalizmusról szóló beszédét. – Ne az legyen a magyar társadalom szervezőelve, hogy mindent szabad, ami más szabadságát nem sérti, hanem legyen az, hogy amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se tedd azt másokkal – mondta 2014-ben a kormányfő. A miniszterelnök szerint a liberális magyar állam kudarcot vallott a közösségi vagyon megvédésekor, nem védte meg az országot és annak polgárait az egyéni és kollektív eladósodástól. – A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell – mondta Orbán Viktor. Az illiberalizmussal kapcsolatban leszögezte: megközelítésük nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő, sajátos nemzeti megközelítést alkalmaz.
Mindez kibékíthetetlen ellentétben áll a Soros által ideálisnak vélt nyitott társadalomtól, amely egyének rendkívül nagy szabadsággal megáldott és atomizált, laza halmazából állna. Ebben a kontextusban Orbán szavai, amelyek erős közösségről szólnak nacionalizmusnak, már-már fasizmusnak tűnhetnek. Természetesen a nemzetközi liberális média mindent megtett, hogy eltorzítsa a beszéd mondanivalóját.
A bevándorlás körüli viták 2015 januárjában kezdődtek, amikor a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni párizsi terrortámadás után nem sokkal az akkori francia államfő, Francois Hollande számos állam- és kormányfőt meghívott a francia fővárosba egy exkluzív tüntetésre, demonstrálván, hogy Európa nem fél. A magyar miniszterelnök úgy nyilatkozott az esemény után, hogy a „bevándorlásról és az azzal összefüggő kulturális kérdésekről az eddigieknél sokkal nyíltabban, őszintébben, teljes egyenességgel kell beszélni”. – A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont – mondta Orbán Viktor, ami Nyugat-Európában kiverte a biztosítékot, ugyanis ott évtizedek óta bevándorláspárti politikát folytattak.
Még ugyanebben az évben robbant a migránsválság, érdemes hozzátenni, a jelenség nem volt előzmény nélküli: míg 2012-ben a Magyarországon benyújtott menedékkérelmek száma 2 157 volt, 2013-ban már 18 900, 2014-ben 42 777, majd 2015-ben már egész évben már 177 135 kérelem érkezett. A Budapestről gyalog Nyugat felé induló migránsok menete még élénken él az ország emlékezetében. Az eseményekre Soros reagált először egy kiáltvánnyal, amely azóta Soros-tervként vált ismertté. A Project Syndicate oldalán napvilágot látott írás szerint az EU-nak évi egymillió migránst kell befogadnia, akiknek fejenként évi 15 000 eurós juttatást kell adni két évig. Az EU-nak támogatnia kell a migráció frontvonalában küzdő országokat évi 8-10 milliárd euróval, Soros Libanont, Jordániát és Törökországot említi. A milliárdos arra szólított fel, hogy az EU egységesítse menekültügyi rendszerét, és hozzon létre egy uniós határőrséget. Mindemellett az Európába igyekvő migránsoknak biztosítani kell a biztonságos eljutás lehetőségét az általuk választott országba. Az EU által alkalmazott menekültügyi szabályokat globálissá kell tenni, és mindemellett mozgósítani kell az NGO-kat, egyházakat, vállalkozásokat, hogy segítsenek a migránsok integrációjában.
Orbán Viktornak azonban egészen más járt a fejében, és a miniszterelnök is közzétette hatpontos megoldási javaslatát: a kormányfő szerint a tétlen görög határvédelem helyett az EU ellenőrizze az ország határait; a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat már a schengeni határon válasszák szét; határozzák meg a biztonságos országok listáját; növeljék meg az EU-ba történő befizetéseket a GDP egy százalékával tagállamonként és csökkentsék kiadásaikat egy százalékkal, amivel hárommilliárd eurót lehetne a válságkezelésre fordítani; a migráció frontországaival meg kell állapodni, végezetül pedig hozzanak létre egy önkéntes alapú – vagyis nem kötelező – világkvótát, hogy azok az államok, amelyek szeretnének, szervezetten fogadhassanak be migránsokat.
Totális szembenállás
A liberalizmus-illiberalizmus és kötelező-önkéntes kvóták körüli szembenállás azóta állandósult és totálissá vált. A kabinet 2016 októberében tartott népszavazást a kötelező betelepítésről (kvótákról), amely bár nem lett érvényes, ám a szavazók túlnyomó többsége (98 százaléka) elutasította a kényszerkvótákat.
A kormány felsőoktatási törvénymódosítása érintette a Central European Universityt (CEU), azaz a Soros-egyetemet – amely tovább élezte a feszültségeket a spekuláns és a kabinet között. A jogszabály módosítása után a törvény kikötötte: a külföldi alapítású, magyarországi felsőoktatási intézményeknek az anyaországukban is rendelkezniük kell campus-szal. A Soros-egyetem ennek nem tudott eleget tenni, így az intézmény vezetői jobbnak látták, ha Bécsbe költözik a CEU. Ám az azonos nevű és szintén Soros egyetemeként működő Közép-Európai Egyetem továbbra is fogadja a diákokat.
A másik olyan jogszabály, amely érintette Sorosék tevékenységét, az úgynevezett civiltörvény volt, amely szerint „Külföldről támogatott szervezetnek minősül az az egyesület és alapítvány, amely egy adóévben 7,2 millió Ft értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül”. A Soros-szervezeteken kívül ide tartozik például a Magyar Vöröskereszt, illetve számos ismert civil szervezet is, amelyeknek egyáltalán nem rontott a renoméján a jogszabály, a Soros-hálózat tagjai azonban elítélték a törvényt. A spekuláns magyarországi alapítványa azóta Berlinbe költözött, a „Stop Soros” törvénycsomag magyarországi elfogadása után nem sokkal.
A hálózat nemzetközi szinten sem maradt tétlen az elmúlt években. A nyilvánosságra került adatok szerint 2017-ben 226 olyan Európai Parlamenti képviselőt tartott nyilván a spekuláns alapítványa, akiket „megbízható szövetségesnek” minősített. Az Európai Parlament pedig rendszeresen keresztbe tesz Magyarországnak, legutóbb az úgynevezett jogállamisági mechanizmussal akartak jog szerint járó uniós pénzeket elvenni tőlünk.
Hogy milyen további machinációkat végeztek Sorosék a háttérben, arra jó példát szolgáltatott egy izraeli magán-titkosszolgálat találkozása Dénes Balázzsal és szervezetével: a Civil Liberties Union for Europe (CLUE) dollármilliókat kapott Sorostól, amelyet Dénes többek között arra használt, hogy elmondja a német kormánynak, hogy „mit kell tenniük a [civil]törvény ellen”. Dénes terve az volt, hogy a német külügyminisztériumon keresztül helyez nyomást a magyarországi német nagyvállalatokra, hogy azok helyezzenek nyomást a magyar kormányra. Ez a terv végül nem sikerült, ám jól látható, hogy az elmúlt években számos támadás indult hazánk ellen más frontokon.
A legutóbbi alkalommal Soros ismét a Project Syndicate oldalán üzent a híveinek. Azt kérte az EU-tól, hogy büntesse meg Magyarországot. Orbán Viktor válaszcikkét, amelyben kiemelte, hogy a spekuláns egymás ellen akarja fordítani az európai államokat, valamint arról értekezett, hogy ha „a szabadságunkat meg akarjuk őrizni, Európa nem hódolhat be a Soros-hálózatnak”, végül nem tették közzé az oldalon.
