A London közeli kisvárosból származó Bennyt – sok más honfitársához hasonlóan – a könnyű és olcsó utazás lehetősége vonzotta a külföldi angoltanításban. Görögország, Olaszország és Spanyolország után így jutott el Budapestre.
A magyar tanulókat jóval félénkebbnek, visszahúzódóbbnak látja a mediterrán országokban élőknél: míg az olaszok akár néhány szavas szókinccsel is magabiztosan kommunikálnak – fittyet hányva a hibákra és a pontatlanságokra –, addig szerinte a magyarok inkább csak akkor szeretnek megszólalni, ha előbb fejben összerakják a mondanivalójukat, és nagyjából biztosak abban, hogy az helyes is.
– Még az egészen kicsikben is benne van ez a félénkség. Nagyrészt 7–12 éves gyerekeket tanítok, és az ő esetükben is azt látom, hogy a többségnél akár egy egész évet is igénybe vehet, amíg feloldódnak, és képesek, hajlandók lesznek gátlások nélkül beszélgetni angolul – mesélte Benny.
Tapasztalatai szerint akár kiváló kereseti lehetőség is lehet az angoltanítás az anyanyelvieknek Magyarországon. Ő például tízezer forintot kér el egy hatvanperces magánóráért, ezért a diákok jellemzően csoportban járnak hozzá. A nyelviskolát már nagyjából egy évtizede otthagyta, ugyanis a kiélezetté váló verseny miatt jelentősen csökkentették a tanári órabéreket. Az anyanyelviek iránti igényt mutatja, hogy magántanítványokkal mindössze három hét alatt sikerült feltöltenie az órarendjét, olyan sokan keresték anélkül, hogy egyetlen hirdetést is feladott volna. Figyelembe véve, hogy a nyelviskolák jelenleg is nagyjából háromezer forintot fizetnek egy anyanyelvi tanárnak 45 percnyi oktatásért, ma sem sokkal vonzóbb nekik ez a lehetőség.
Az üzleti kliensek húszezer forintos óradíjat is fizethetnek a speciális tárgyalási és kommunikációs tréningekért (képünk illusztráció)
Fotó: 123RF
Sőt: a nyelviskolák kapva kapnak minden angol anyanyelvű oktatón, végzettségtől és a személyes kvalitásoktól függetlenül. Történetek keringenek olyan angol, amerikai tanárokról, akik egyszerűen azért nem jelennek meg reggel órát tartani a csoportjuknak, mert nincs kedvük felkelni, ám annál lelkesebben bukkannak fel esténként az úgynevezett sörbicikliken. A végzettség nem is elsődleges szempont az anyanyelvi tanároknál, jó kommunikációs készséggel, a tanítás módszertana iránti érdeklődéssel szinte bármelyikük felépíthet a Bennyéhez hasonló egzisztenciát.
Budapesti nyugalom
Olcsósága mellett Budapest egyébként több szempontból is vonzó lehet a nyugati országokból érkezőknek, köztük az anyanyelvi angoltanároknak. Ahogy Benny látja, a fővárosunk az 1990-es évek eleji Londont idézi a viszonylagos nyugalom és a biztonság szempontjából. Üdvös dolognak tartja, hogy ide nem tört be a multikulturalizmus, ezért is döntött amellett, hogy nálunk telepszik le és alapít családot. Szerinte az is növelheti a magyar főváros vonzerejét, hogy az angoltanárok körében több, korábban népszerű úti cél kedvezőtlenebb lehetőségeket kínál. – Míg negyedszázada Japánban akár nyolcvanezer fontot (nagyjából harmincmillió forint) is megkereshetett évente egy anyanyelvi tanár, addig ma még Tokióban is alig lehet annyit keresni angoltanítással, hogy az fedezze a magas megélhetési költségeket.
Ez a helyzet Londonban is, ahol a 12 fontos (valamivel több mint négyezer forint) órabér semmire nem elég. Kínában még manapság is megfizetik az anyanyelvi angoltanárokat – és akár a brit és az amerikai angoltól jócskán eltérő nyelvjárást beszélő afrikai oktatókat is –, az ázsiai óriás egyelőre mégsem igazán népszerű célállomás – mondja a több, külföldön dolgozó angoltanárral kapcsolatban lévő Benny.
Nála – talán mert magyar felmenői vannak – jobb véleménnyel van a kínai munkalehetőségekről az Ausztráliában született Róbert. Budapest előtt Délkelet-Ázsia több országát is megjárta, a magyar fővárosban a „lazaság” és a nyugalom fogta meg. – Egy kilencvenperces magánóráért általában csak hét-nyolcezer forintot számítok fel, úgy érzem, ha többet kérnék, nagyobb lenne rajtam a nyomás, és néhány óra alatt csodákat várnának el tőlem – véli Róbert, aki igazi bohém embernek tartja magát, aki a munka mellett élvezni is szeretné az életet.
Szinte a gyökeres ellentéte Mark, aki egy igazi angol gentleman imázsával bír: makulátlan megjelenés, fehér ing, öltöny, nyakkendő. Kiejtésén is érződnek az oxfordi évek, ő valóban angol nyelv és irodalom végzettségű tanár. Ugyanakkor a húszezer forintos óradíját nem a vizsgáikra készülő tanulókra kalibrálta, ő üzleti klienseknek tart speciális tárgyalási és kommunikációs tréningeket és nyújt úgynevezett coaching szolgáltatást.
Magyarok mint anyanyelvi tanárok
Megfelelő képzettséggel és nyelvtudással bárki kaphat anyanyelvi tanárokra szabott munkát, bár magyaroknak elsősorban külföldön sikerül ilyen pozíciókban elhelyezkedniük.
Jenő például már hatodik éve instruktorkodik egy közel-keleti egyetemen, és maximálisan elégedett az egymillió forinton felüli havi bérével.
– A társadalmi megbecsültsége is magasabb itt a tanároknak, Magyarországon a szakma egyik árnyoldala, hogy nem igazán tisztelik a pedagógusokat – mesélte a férfi, aki mindössze a rendkívül forró nyarakat említette jelenlegi munkakörülményeinek hátulütőjeként.
Béla, aki nyaranta rendszeresen oktat londoni nyelviskolában, arról számolt be, hogy a közkeletű elképzelésekkel szemben nem feltétlenül hatékonyak az egyesült királyságbeli tanfolyamok.
– Sok esetben kelet-európai tanárok tanítanak itt, s nem is mindig a legszofisztikáltabb módszerekkel, legalábbis otthon sokkal olcsóbban elérhetőek például a londoni tanfolyamok többségével azonos színvonalú kurzusok. Ami igazán hasznos többletet jelent az angol nyelvterületen végzett tanfolyamokban, az nem más, mint az anyanyelvi környezet – hangsúlyozta interjúalanyunk. Anyanyelvi tanárnál tanulni elsősorban a helyes kiejtés, valamint a szókincs, a mindennapokban használt életszerű kifejezések elsajátítása szempontjából hasznos. Ugyanakkor a videómegosztó portálokon fellelhető tartalmak, a nagyszámú külföldi tévé- és rádióállomás, valamint a podcast, az autentikus anyagok kimeríthetetlen tárházát jelentik a nyelvtanulóknak.
A tartós idegen behatás
Péntek-Gyulai Éva Virág, a Wise Business English Solutions üzleti angol nyelviskola ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: bár méltán vagyunk büszkék a magyar szinkronra, jelentős motivációt jelentene a nyelvtanulók számára, ha a filmeket és a sorozatokat a televízióban is eredetiben adnák.
– Svédországban például az oktatási rendszer magas színvonala mellett ez is szerepet játszott abban, hogy ott a legtöbben folyékonyan beszélnek angolul – mutatott rá. Szavai szerint a Cartoon Networkhöz hasonló, angol nyelven sugárzó csatornák is rendkívül hasznosak a gyermekeknek, mert általában a korosztályukat érdeklő témákat jelenítenek meg, s a szókincs is a célcsoport életkori sajátosságaihoz igazított, az angol anyanyelvű fiatalok is azokon a sorozatokon, filmeken nőnek fel. A kommunikációs szakember úgy látja: a sokat kritizált számítógépes, online játékok is komoly motivációt jelenthetnek a nyelvtanulásra, emellett egészen magas szintű, felsőfokú vagy azt is meghaladó szintű kifejezéseket lehet tanulni belőlük.
– Az anyanyelvi szövegnek való kitettség – szakszóval expozíció – mértéke az egyik legfontosabb tényező. Ha például egy könyvet elolvasunk vagy egy sorozatot végignézünk angol nyelven, az akár több százszor vagy ezerszer nagyobb mennyiségű hanganyagot vagy szövegmennyiséget jelent annál, mintha a tankönyvben old meg valaki feladatokat.
Péntek-Gyulai Éva Virág szerint az, aki heti négy-öt nyelvóra mellett sok autentikus szöveget olvas és filmet, sorozatot néz vagy angol nyelvű rádiót hallgat, akkor a kezdő szinttől akár öt-hét év alatt elérheti a felsőfokú szintet, ám a mindössze heti egy-két tanórára hagyatkozó nyelvtanulási stratégiával az örökkévalóságig is eltarthat ez a folyamat.
