Nem okoz gondot az államilag támogatott szakokon tanuló hallgatók döntő többségének, hogy teljesítsék az ingyen tanuláshoz szükséges kritériumokat, néhány százaléknyi „túlfutó” azonban már most tartozásról kapott értesítést.
Az állami ösztöndíj rendszerét 2012-ben vezették be, azóta a támogatott tanulmányoknak feltételei vannak: a megadott képzési idő másfélszeresén belül meg kell szerezni a diplomát, majd a következő húsz év alatt legalább annyi ideig Magyarországon kell munkát vállalni, mint ameddig az állam pénzén tanult az illető.
Aki az oklevélszerzési határidőt túllépi, annak a képzési költségek felét, aki pedig a munkavállalási kritérium alól bújna ki, annak a költségek egészét vissza kell fizetnie. Az első félév végéig még büntetlenül meggondolhatja magát az a hallgató, aki rájön, hogy mégsem szeretné befejezni a tanulmányait, és ekkor tartozás nélkül kiiratkozhat az egyetemről vagy a főiskoláról, de aki egynél többet felhasznált a támogatott szemesztereiből, az félbehagyott tanulmányok esetén komoly költségekkel számolhat.
Alapesetben mindenkinek 12 állami „ingyenes” félév jár, de egyes speciális szakok (például az orvosi) esetén 14 félév is lehet a támogatott időszak, a doktori képzések hat féléve pedig még ezenfelül jár.
A hallgatók csupán az első félév végéig gondolhatják meg magukat büntetlenül
Fotó: Kurucz Árpád
A felsőoktatási törvény enged ugyan némi túlfutást, de nem érdemes a másfélszeres időt is meghaladni: a népszerű gazdálkodási és menedzsment képzés elvégzése például 1,54 millió forintba kerül a Szent István Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy és számvitel szakja pedig közel két és fél millióba. A gyógyszerészi képzés ára azonban már nyolcmillióra rúg, az általános orvosi képzés ára pedig a 16 millió forintot is meghaladja.
Lapunk az Emberi Erőforrások Minisztériumától úgy tudja, az állami ösztöndíjas konstrukció 2012-es bevezetése óta összesen 333 ezer hallgató részesült ösztöndíjban. Közülük 12 213 fő esetében állapított meg az Oktatási Hivatal visszatérítési kötelezettséget abból adódóan, hogy az ösztöndíjas nem teljesítette az oklevélszerzési kötelezettségét.
Ez azt jelenti, hogy eddig mindössze az érintettek 3,66 százalékának adódott problémája a tanulmányai befejezésével. A munkavállalási kötelezettség teljesítésére húsz év áll rendelkezésre, ezt a feltételt így leghamarabb 2033 után lehet számon kérni. – Az érintettek egy része kérelemre mentesítésben részesült a visszatérítési kötelezettség alól vagy hazai munkaviszony vállalásával váltotta ki a pénzügyi teljesítést – tette hozzá kérdésünkre a szaktárca.
A szabályok szerint egyébként a diplomaszerzést követő 60 napon belül mindenkivel közlik, hogy a tanulmányai mennyibe kerültek az államnak, és egy szemesztert 150 napnyi munkaviszonnyal lehet kiváltani.
A munkaviszonyba beszámít a gyed, a gyes ideje is, az önkéntes katonai szolgálat idejét pedig duplán számítják be. Ötmillió forintos kötelezettség alatt tízéves, ötmillió felett tizenöt évre szóló részletfizetést lehet kérni.
Ezenkívül megváltozott munkaképesség, tartós betegség vagy baleset esetén kérelmezhető mentesség, és három gyermek vállalása esetén ugyancsak eltekintenek a feltételek teljesítésétől. Félbehagyott képzés esetén kiváltható a tartozás a képzési időszak kétszeresének ledolgozásával, továbbá felfüggesztés is kérhető például külföldi tanulmányok vagy hiányzó nyelvvizsga miatt.
