Márciusban megtiltotta a kormány az egyetemek oktatási célú látogatását a pandémia miatt, a tavaszi szemeszter így távoktatásban telt az egyetemeken. A szeptemberi tanévkezdéskor már nem volt ilyen kikötés, ám a járvány második hulláma miatt az intézmények többsége azóta is online formában tartja meg az órák egy részét.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felmérést készített a diákok tapasztalatairól. A két részletben – májusban és augusztusban – elvégzett, 27 ezer fiatal véleményét rögzítő kutatás eredményeit a napokban egy húszoldalas jelentésben foglalták össze, amit elküldtek az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, hogy szakmai párbeszéd indulhasson a felvetéseikről. Azt ígérik, az idei tanévet jellemző hibrid munkarendről is hasonló elemzést fognak készíteni.
Mint kiderült, a hallgatók alapvetően elégedettek a távolléti oktatással, olyannyira, hogy a tavaszi adatfelvétel szerint a kontaktórák 42 százalékát vírushelyzettől függetlenül is kiváltanák online oktatással. A második körös, nyár végi válaszadók szerint a tanórák hetven százalékát át lehetne ültetni virtuális térbe. Érthető módon főleg a tanulmányok mellett munkát is folytató diákok vélték úgy, hogy nagy segítség lenne, ha nem kellene minden nap reggeltől estig előadásokon ülni.
A HÖOK emlékeztet: már a minisztérium által készített 2014-es felsőoktatási stratégia is megállapította, hogy a kontaktóra-központúság a hazai felsőoktatás egyik minőségkorlátozó jellegzetessége, amely visszaveti a hallgatók és az oktatók teljesítményét is, mert kevés teret hagy az önálló tanulásnak, a személyes mentorálásnak, a saját kutatásoknak, az önfejlesztésnek.
A hallgatók a kontaktórák 42 százalékát vírushelyzettől függetlenül is kiváltanák online oktatással
Fotó: MTI/Balázs Attila
A távoktatás fejlesztése érdekében a diákság képviselete azt javasolja: állítsanak fel munkacsoportot a rektorok, a hallgatók, az akkreditációs bizottság és a szaktárca képviselőiből, és dolgozzák ki a kontaktórák csökkentésének lehetséges módjait. Szeretnék, ha a képzéseket már a 2021-es tanévtől racionalizálnák, és kérik, hogy szaktól függetlenül minden diáknak kötelező legyen olyan kurzust elvégezni, amely fejleszti a digitális kompetenciáit.
Szorgalmazzák azt is, hogy ösztöndíjakra és kreditelismerésre virtuális mobilitás esetén is legyen lehetőség, valamint a fenntartó többlettámogatásokkal ösztönözze az egyetemeken az egységes e-learning struktúra kialakítását, és minden egyetemen jelöljenek ki egy projektgazdát, aki a digitalizációért felel.
Az ITM lapunknak úgy reagált: nyitott a HÖOK-kal az egyeztetésre, és a döntéseknél figyelembe veszi a hallgatói érdekképviselet jelzéseit.
A felsőoktatási ágazat számára összeállított központi járványügyi ajánlás egyébként az egyetemekre bízza, hogy ebben a tanévben fogadnak-e személyesen hallgatókat, és ha igen, milyen feltételekkel. A gyakorlat eltérő: az ELTE például belépéskor kötelezővé tette a lázmérést, sőt az intézmény természettudományi karán már a tanévkezdéskor azonnal betiltották a jelenléti órákat. A Corvinuson ezzel szemben azt találták ki, hogy negyvenfős létszámig személyesen is megtartják a kurzusokat, és csak afölött költöztetik internetre az órákat, viszont előírták az oktatóknak, hogy minden anyagot tegyenek elérhetővé online.
