Több segítséget kapnak a tanárok

A pedagógusok tehermentesítését tűzte ki egyik fontos céljául a 2030-ig szóló köznevelési stratégia, amely a következő évtized legfontosabb fejlesztési irányait jelöli ki az ágazatban. Mint kiderült, sokkal több asszisztensre van szükség, hogy a pedagógusok az érdemi feladataikra koncentrálhassanak. A tervek között szerepel továbbá a tanárképzések reformja, emellett javítanak a nyelvoktatáson, új iskolákat és tanuszodákat építenek, és több figyelmet kapnak a külhoni magyar diákok is.

A tanárok munkájának elismerésére egy egészen újszerű bérelemet vezetnek be Fotó: Havran Zoltán

Problémamegoldás és kreativitás

Szükséges a pedagógusok juttatási rendszerének fejlesztését is magában foglaló komplex motivációs eszközrendszer kialakítása – húzzák alá, hozzátéve: korszerűsíteni és bővíteni fogják a tanári továbbképzések kínálatát, megerősítik a tanfelügyeletet is, hogy az ne csak egy formális eljárás legyen, hanem ténylegesen szolgálja a rendszer fejlődését. Növelnék a szaktanácsadók létszámát, a folyamatos fejlődés elősegítése érdekében pedig lehetővé tennék, hogy szükség esetén a már dolgozó pedagógusok térítésmentesen vehessenek fel újabb szakokat. Nagyobb gondot fordítanak az intézményvezetők, igazgatók kiválasztására és felkészítésére is.

A tanulók fejlesztése kapcsán kiemelik, hogy a korábbinál jobban kell összpontosítani a kreativitás, a problémamegoldás, a mérlegelési képesség javítására. Javítani szükséges továbbá az idegennyelv-oktatást, az etika, illetve a hit- és erkölcstan oktatását, emellett az iskolából tartós gyógykezelés miatt kieső gyerekek köznevelési ellátását.

Az érettségi feltételéül szabott ötvenórás közösségi szolgálat kapcsán a stratégia rámutat: a jövőben jobban oda kell figyelni arra, hogy a diákok olyan tevékenységet válasszanak, amely társadalmilag tényleg hasznos. A 2012-ben bevezetett kritériummal az volt a kormány célja, hogy a fiatalokat önkéntességre neveljék, valamint ösztönözzék a tolerancia kialakulását, és növeljék a diákok állampolgári aktivitását. A témában készült jelentés szerint ugyanakkor a diákok elvégzik ugyan a feladatot, de ez sokszor kimerül az iskolai rendezvényeken való segédkezésben vagy olyasmiben, amely egyébként is része lenne az iskola életének.

Külhoni fiatalok

A stratégia kitér arra, hogy az idén megújított nemzeti alaptanterv elkötelezett a hazafiasság, az egészségtudatosság, a családi életre nevelés és a korszerű tanulási környezet megteremtése iránt, de mint kiemelik: a tartalmi szabályozók felülvizsgálata folytatódik, hogy a rendszer megfelelhessen a XXI. század változó kihívásainak, a pedagógusok, a tanulók, a szülők igényeinek, és javulhassanak a nemzetközi mérési eredmények.

Fokozottabban segítenék a következő évek során a külhoni magyar fiatalokat is.

Ez nagy kihívás, mert jelentős létszámról van szó: csaknem ötvenezer óvodás, 150 ezer általános iskolás és több mint 126 ezer középiskolás látogatja a határainkon kívül a magyar tanítási nyelvű intézményeket.

A dokumentum szerint a köznevelés 2030-ban a nevelés és oktatás egyensúlyát megteremtő, méltányos közszolgálat lesz, amely a felkészült és megbecsült pedagógusok közreműködésével, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával teszi lehetővé a magyar gyermekeknek, hogy felkészüljenek a XXI. század társadalmi, munkaerőpiaci, technológiai kihívásaira, megteremtve ezzel a nemzet hosszú távú fejlődésének alapját.